Korábban csak tavasszal és ősszel lehetett kapni, de a modern nemesítési eljárásoknak köszönhetően az utóbbi időben egész évben kapható frissen a spenót, más néven paraj.
A spenót segít a rákbetegségek elleni védekezésben, erősíti az izomzatot, támogatja a máj méregtelenítését és vízhajtó hatású.
Levelei kevesebb oxálsavat tartalmaznak, ettől kesernyés ízük is mérséklődött, sokunk örömére! A márciustól kapaható tavaszi-nyári fajtát szárastól szedik, levele zsengébb, világosabb, íze szelídebb, de kevésbé zamatos. Az őszi-téli fajtát általában gyökerestől tépik ki, ezért otthoni tisztítása hosszadalmasabb, levele vastagabb, íze kesernyésebb, de aromásabb.
Elkészítése:
Blansírozás: a téli fajtánál ajánlott főzési mód, hogy néhány percre forró vízbe mártjuk, majd lecsepegtetjük, fűszerezzük, és ízlés szerint levest, mártást, főzeléket, rakott ételt készíthetünk belőle.
Párolás: a márciustól kapható tavaszi-nyári zsengébb fajták leveleit tisztítás, mosás után kevés olajban vagy olvasztott vajban üvegesre párolt hagymával néhány percig főzzük, míg a spenót összeesik.
Főzés: után ne tartsuk sokáig melegen a spenótot. A megmaradt porciót hűtőben tároljuk másnapig, különben a levelekben található nitritek nitrátokká alakulnak, ami a gyerekekre különösen veszélyes lehet
A spenótot legjobb enyhén párolva vagy nyersen, salátában fogyasztani.
Gyógyhatása: főként tavasszal jelent értékes ásványianyag- és vitaminforrást. Növényeink közül a paraj tartalmazza a legtöbb jódot, ami a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen, de gazdag káliumban, vasban és foszforban is.
A zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót, teli vannak antioxidánsban gazdag luteinnel. Tanulmányok kimutatták, hogy a lutein segíthet a korral járó szem-problémák megelőzésében, és ránctalanító hatása sem utolsó. A spenót többek között vasat is tartalmaz, amiért a vörösvérsejtek nagyon hálásak, és a test oxigén ellátásában is fontos szerepet játszik. Vashiány esetén a bőr sápadt, fáradt, fénytelen.