Népies neve: kék paradicsom, tojásgyümölcs, török paradicsom.
A trópusi Afrikából, Egyiptomból, Arábiából, Északnyugat-Indiából származó növény Avicenna a VII.században már zöldség és gyógynövényként említette. Az első írásos adatok szerint Európában Olaszországban termesztették először a XIII-XIV. században. Ma is a déli, meleg éghajlatú országokban termesztik nagy területeken. Itt jelentősége a paprikáéhoz hasonló.
A padlizsán a csucsorfélék családjába tartozó, egynyári növény, a paprikának és a paradicsomnak is rokona. Húsa lehet fehér, vagy sárga. Akkor tekinthető szedésérettnewk, amikor 5-8 cm átmérőjű, 25-80 dkg-os a súlya és kemény. Az éretlen padlizsán fanyar, míg a túlérett puha, magvas, húsa rágós, kesernyés, levelei hervadtak. Az elkészítésre érett padlizsán csak 5-6 napig, hűtőszekrényben legfeljebb 10 napig tárolható. Elterjedt vele kapcsolatban az a tévhit, hogy a héja és a magvai káros anyagokat tartalmaznak. Igaz ugyan, hogy ezek a részei enyhén kesernyések, de sütve, rántva, lerakva, töltve, salátaként egyaránt fogyaszthatók.
Laktató étel, kalória-értéke azonban nem nagy, étvágygerjesztő savakat nem tartalmaz, ezért zsírmentesen készítve fogyókúrásoknak ideális táplálék.
Ugyanakkor a rostjai sütéskor jól beszívja a zsírokat, azért tűnik laktató ételnek. íze bármilyen hússal társítható, tehát nehéz fizikai munkát végzőknek, hízókúrát folytatóknak is változatossá teheti étrendjét.
Tanácsos tehát kevés olíva olajjal megkent serpenyőben sütögetni az ujjnyi vastag karikára vágott padlizsánkrémet.
Nagyon ízletes zöldség, sokféle ételt készíthetünk belőle. Ha a magja barna, kesernyés ízét főzéssel vagy sózással távolítjuk el. Bármelyik műveletet választjuk, tegyük rácsra vagy ferde deszkára, és valami nehezéket rátéve csurgassuk ki belőle a kesernyés levet. Sózás után legalább félóráig csurgatjuk. Előételt, körítést készíthetünk belőle. Karikára vágva kiránthatjuk, főzeléknek kiváló, megtöltve, párolva paradicsommártással is nagyon ízletes, a rakott-padlizsán kitűnő, de olívaolajjal, sóval, borssal ízesítve zamatos padlizsánsalátát készíthetünk belőle.
Lila héjában sok a nauzin nevű antioxidáns. Ez egy olyan anyag, aminek fontos szerepe van szervezetünk ellenálló képességének megőrzésében, lassítja a sejtek öregedését, fennt tartja a szellemi frissességet, mert védelmet nyújt /szaknyelven/ a szabadgyökök idegrendszert károsító hatásaival szemben. Energia értéke alacsony, kevés fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, viszont vitaminokban és ásványi sókban igen gazdag.
Nagyon jól illik hozzá a vöröshagyma és a fokhagyma, a gomba, a zöldpaprika, a paradicsom. Ezekkel együtt grillezhetjük, párolhatjuk, kevés kis borssal, petzrezselyemmel, bazsalikommal, borsikafűvel vagy oregánóval. Ugyanezeket a fűszereket használhatjuk a darált hússal töltött padlizsánhoz is. Ránthatjuk palacsintatésztában vagy hagyományos panírban. Előtte mindig kissé sózzuk be, és a hosszában felszeletelt padlizsánt hagyjuk állni.
Nagyon híres a PADLIZSÁNKRÉM, amit sokféle recept szerint készítenek. Én törökösen szoktam parázson megsütni a padlizsánt /gáz égő felett/ EGÉSZBEN. Ezután fedő alatt állni hagyom, majd amikor kihűlt, lehúzom a héját, és a húsát ledarálom. Borssal, sóval, fokhagymával, olajban üvegesre sütött vöröshagymával, petrezselyemmel, citromlével ízesítem. Van aki majonézzel keveri.