Gyógyító Gyümölcsök - A Szilva
A szilva: 7 g fehérjét, 5 g zsírt, 131 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 5 g rostot tartalmaz kilogrammonként. /gyümölcscukrot, pektint, káliumot, magnéziumot, növényi rostot tartalmaz/.
Energiatartalma: 57 kcal/100gramm.
A szilva: kitűnő széklet szabályozó, karbantartja a beleket, a meghűléses betegségek esetén is jó szolgálatot tesz a hurut megszüntetése és a belek megtisztításával megszünteti a hurutos megbetegedést.
Nátha ellen az aszalt szilva fogyasztása jót tesz. Reggelente /nátha esetén/ rágcsáljunk el 6-8 szem aszalt szilvát. Egy-két napon belül megtöri a makacs náthát.
Serkenti az agy működését, jó hatással van az idegrendszerre, serkentő, frissítő, méregtelenítő szerepe is jelentős.
Hosszantartó, nagy testi igénybevétel esetén is hasznos a szilva, mert fel frissít és kitartóvá tesz.
Jó hatása lehet a teljes kiőrlésű liszttel készült szilvás gombócnak is. Ám a főzés, párolás jelentősen csökkenti az értékét.
Tápláló gyümölcs, bőven ehetünk belőle, ahányszor csak kívánjuk, nem fog megártani.
A szilva kitűnően aszalható, de sohasem szabad sütőben szárítani, mert az értékei hő hatására elvesznek, a melegen szárított szilva hajlamos a fertőzésre. Szellős, hűvösebb helyen, esetleg zárító álványon aszaljuk.
A vékony húsú fajták erősen savasak, ezért csak éretten fogyasszuk.!
Kihinné, hogy az 1895-ös országos összeírás szerint a magyarországi szilvafák száma felülmúlta az összes többi gyümölcsfa együttes számát?
Már a középkorban is nagy becsben tartották ezt a nagy cukortartalmú, keménymagú gyümölcsöt. A szivafélék egyetlen hazánk területén őshonos fajtája a kökény, és valószínűleg ebből kialakított termesztett változata a kökényszilva.
1334-ben említik okleveleink először a kökényszilvakereket, vagyis kökénysszilva erdőt. Ma már számtalan fajtája ismeretes. A fajtákat szín szerint /fehér, kék, sárga, vörös, zöld/, származás szerint /besztercei, bódi, beregi, csanádi, duráncai/ vagy érési idő szerint /boldogasszonyi, búza, augusztusi, margitás, szentjánosi szilva/ nevezték el.
A szilvafa csak közepesre növő fa, könnyen szaporodik gyökérsarjakkal, gondozász nem kíván, nem ad nagy árnyékot, elég bőven terem, kártevőkre nem kényes, ezért került kerítésekbe, mezsgyékbe, kaszálók, kertek szélébe, utak mellé, szőlők közé és köré is, de legnagyobb számmal folyóink mentén az árteres ligetekben találjuk, valóságos erdőket alkotva, ezenkívül a hegyvidékek nyirkos völgyeiben.
Egyensen a szilva hazájának nevezték a Felső-Tisza és a Szamos alsó, torkolata feletti szakaszának vidékét. Itt négy fajta szilva él vadon ember emlékezet óta:
- A kékszilva vagy macskatökű, tulajdonképpen kökényszilva. Alig nagyobb a gyümölcse, mint a kökényé, de éretten mézédes, kitűnő pálinkának.
- A nemtudomszilva: tojásdad alakú, gyümölcs hamvasabb és kétszer akkora, mint a kékszilváé. Jó lekvárnak és aszalásra is.
- A boldogasszonyszilva: gömbölyű, sötétvörös-kékszínű, boldogasszony napjára /augusztus 15./ érik.
- A lotyó vagy fosószilva: a szilva és a barackfélék kedvelt vadalanya, tulajdonképpen pálinkának való.
A szilva kemény fáját nagyra becsülték a fafaragók.