Eletmod @ LionelPort.com

Akinek egyszer már volt vesegörcse, biztos lehet benne, hogy egész életében emlékezni fog rá. A vesekő okozta fájdalom maradandó élmény, főként akkor, ha csak műtéttel sikerül megszabadulni tőle. Szerencsére azonban nem mindig van szükség műtétre. A vese és húgyúti kövesség terápiája két nagy csoportra osztható, az úgynevezett konzervatív és a műtétes eljárásokra. A konzervatív terápia a kő mielőbbi elhajtására vagy feloldására irányul.

Többféle összetételű kő létezik, ezért a megfelelő terápia megválasztásához fontos tudni, milyen típusú kőről van szó. Ezért akinél már esetleg távozott kő a vizelettel, a „produktumot” feltétlenül mutassa meg orvosának.

Van amikor magától távozik.
Akisebb húgysavkövek alkalmasak a feloldásra, így azok akadály nélkül távozhatnak. A kezelés diétás megszorításból és vizeletlúgosító oldat, por vagy pezsgőtabletta szedéséből áll. A többi típusú kő nem oldható, így eltávolításukra más megoldást kell választani. A kisebb /max. 4-5 mm/ átmérőjű kövek sokszor észrevétlenül távoznak a vizelettel. Ilyen esetekben a cél távozásának elősegítése, illetve növekedésének megakadályozása a kő fajtájának megfelelő diétával. Leggyakoribbak a kalciumtartalmú kövek. A kő létrejöttéhez elég, ha csak sok kalciumtartalmú táplálékot fogyasztunk és kevés folyadékot iszunk. A bő folyadék felvétel elsősorban nyáron az izzadás miatt fontos, télen pedig főleg ott, ahol a lakásban központi fűtés van, a szervezet fokozott párologtatása miatt szükséges.

Akinek egyszer már volt köve , annak kerülnie kell a kalciumtartalmú pezsgőtabletták, a tej és tejtermékek túlzott fogyasztását. Egy pohár tejnél vagy ennek megfelelő tejterméknél többet nem ajánlatos fogyasztania naponta.

A kő elhajtását úgy tudjuk segíteni, ha sokat mozgunk, bőven iszunk folyadékot, ami leginkább víz, tea, gyümölcslé legyen. A folyadék felvétel mértékét a szív és vesebetegeknek pontosan meg kell beszélniük kezelőorvosukkal. A húgyúti szervek simaizomzatát görcsoldó segítségével ellazítva megakadályozható, hogy a kő elakadjon. Hasznos lehet az olyan olajtartalmú készítmény is, ami bevonja a húgyutakat, és így a kő könnyebb kicsúszását segíti elő.

Kisebb beavatkozás
A 6mm-nél nagyobb kövek már nem férnek át a húgyúti szerveken, ilyen esetekben kerül sor a kövek zúzására vagy a műtéti eltávolításra. A korábban gyakran végzett, mind a beteg, mind az orvos számára nagy megterhelést jelentő nyílt műtét ma már szinte alig van. A kőzúzásos eljárás mindennapos, elsőként választott eljárás lett. Az elektromos energia segítségével gerjesztett lökéshullámmal ultrahang vagy röntgen segítségével a követ megcélozzák. A hullám a lágyrészeken átmegy, károsodást nem okozva, de a nagy sűrűségű kövön „felakadva” azt megrepeszti. A kezelés eredményeként a kő darabokra törik, szerencsés esetben porrá esik szét, ami a vizelettel távozik. Ezzel a módszerrel leginkább a 2 cm-nél kisebb kövekkezelhetők hatékonyan.

Ennél nagyobb vagy olyan összetételű kövek, amik nem zúzhatók, műtéti úton távolíthatók el. Bizonyos esetekben használatos eljárás az ún. perkután kőeltávolítás, ami a vese megszúrását jelenti. A szúrcsatorna feltágítása után a kő eltávolítható.

A húgyvezetékben elakadt kövek eltávolítására való speciális eljárás az ureterorenoszkópia, ami optikus eszközzel, a szem kontrollja mellett végzett kőeltávolítást jelent. Az eszközt, ami 2-3 mm vastag mindössze, a húgycsövön keresztül juttatják a hólyagba, majd a húgyvezetékbe. Szövődménymentes esetben pár perc alatt kinn van a kő.

A különböző kőeltávolítási módszerek között választani urológus szakorvosi feladat, azonban akár spontán, akár valamelyik műtéti eljárás segítségével távozik is a kő, kémiai analízise kötelező. Az analízis az alapja a további gondozásnak, aminek a feladata az újabb kövek kialakulásának megelőzése.

A kiválasztó szervrendszer a szervezet belső környezete állandóságának biztosítását szolgálja, ezenkívül az anyagcsere elhasznált salakanyagainak kiürítése a vizelet útján, valamint az emésztőcsatornából fel nem szívódott, emészthetetlen anyagok kiküszöbölése a székletürítés által. A kiválasztás szerv a két vese, de bizonyos fokig ideszámíthatjuk testünk takaróját, a bőrt is, a vastagbelet és a tüdőket.

A pajzsmirigy-működés zavaraként létrejöhet a mirigy túlműködése, alulműködése. Keletkezhet benne daganat, és károsíthatja gyulladás. A gyulladást okozhatják: kórokozók, de autóimmun /autoimmunizáció: az folyamat, amikor az egyén saját szöveti antigénjével szemben termel ellenanyagot/ betegség részeként is felléphet.

Hipertireózis a pajzsrigy túlműködése: Oka,hogy a szervezetben túl sok thyroxin és /vagy a trijodthyronin. Leggyakoribb formája a Graves-Basedow kór, a göbös golyva. A betegség sokszor lappangva kezdődik. A Basedow kórt a TSH receptorok elleni antitestek okozzák, amelyek végső soron a pajzsmirigy működését serkentik.

A kór tünetei: a megnagyobbodott pajzsmirigy, a lábszáron elől látható vizes duzzanat, a mixödéma, a peckelő pulzussal járó szapora szívverés, idegesség, nyugtalanság, hasmenés, haj hullás, izomgyengeség, a menstruációs ciklus zavarai, a kidülledő szemek, tág szemrés, meleg, de nyirkos bőr, a jó étvágy mellett bekövetkező fogyás.

Idősebb korban a tünetek lehetnek maszkírozottak. Ilyenkor a fő tünet a pitvarfibrilláció, a szívgyengeség és a fogyás.

A pajzsmirigy fokozott működésének kezelése: végezhető gyógyszerrel, szóba jöhet radioaktív jódterápia, de bizonyos esetekben műtét is.

Hipotireózis a pajzsmirigy alulműködése: sokszor marad elfeledetten. A hipotireózis leggyakoribb formája a Hashimoto-tireoiditisz. Ez gyulladás és autoimmun folyamat. A betegség gyakran a pajzsmirigy fájdalmatlan megnagyobbodásával vagy toroktáji gombócérzéssel kezdődik. Mikor az orvos tapintja a mirigyet, az megnagyobbodott, göbös tapintatú, de rugalmas, és nem érzékeny. Sok Hashimoto pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegnél más belső elválasztású mirigy betegsége is fellelhető, így a mellékvesék, a pajzsmirigy alulműködése, de felléphet cukorbetegség is.

A betegségre oki kezelés nem ismert. A folyamat végeredményeként csökkent pajzsmirigy működés alakul ki, amit hormonpótlással lehet kezelni.
A pajzsmirigygyulladásnak egy érdekes és nemtúl ritka formája a szülés után lép fel. Ezt a formát úgy hívjuk, hogy rejtett limfocitás tireoiditisz, pajzsmirigygyulladás. Ebben a betegségben a szülés után a pajzsmirigy fájdalmatlanul megnagyobbodik. A szülés után hetekig, hónapokig lehet fokozott működése, amit csökkent működés követ, majd általában visszaáll a mirigy normális működése. Ha a hipotireózis fennmarad, tartós hormonpótlás válik szükségessé.
A pajzsmirigy elégtelen működése a szervezet anyagcseréjének lelassulását okozza. Ellentétben a pajzsmirigy fokozott működésének tüneteivel a hipotireózis, a csökkent működés tünetei nem olyan feltűnőek, és fokozatosan alakulnak ki. A kialakult tünet-együttest sokszor depresszióval tévesztik össze. A betegségben az arckifejezés egykedvűvé válik, a hang rekedt, a beszéd lelassul. A szemhéjak csüngnek, a szem és az arc puffadttá vélik. Ezt sokszor a betegséggel járó hízással magyarázzák. Székszorulás lép fel, és az anyagcsere csökkenése miatt a betegek kifejezetten fázékonnyá válnak, és képtelenek a hideget elviselni. A haj ritkává és szárazzá válik, a bőr durvává, szárazzá, pikkelyessé és vastaggá. A kezek bizsereghetnek, fájhatnak. Testszerte ödéma, úgynevezett mixödéma jelentkezik. Az idős betegek feledékennyé, zavarttá válhatnak, elbutulhatnak. Emiatt a kórkép könnyen összetéveszthető az Alzheimer-kórral.
Ha a betegséget nem kezelik, végül is vérszegénységet, alacsony testhőmérsékletet és szívelégtelenséget okoz.

A pajzsmirigy csökkent működése igen jól kezelhető hormonpótlással. Minél régebbi a folyamat, minél idősebb a beteg, annál óvatosabban kell a hormonpótlás dózisát emelni, mert különben nem kívánt szívpanaszok léphetnek fel. A betegség kezelését endokrinológus, azon belül is a pajzsmirigy –betegségekre specializált szakemberre kell bízni. A betegség gyanúja esetén a hormonvizsgálatot a családorvos rendeli el, és ő küldi indokolt esetben tovább a beteget a szakorvoshoz.

Vizsgálatok:

A pajzsmirigy működéséről többféle laboratóriumi vizsgálattal győződhetünk meg. Általánosságban a TSH mennyiségét nézzük, és ha ebben eltérés van, akkor kerül sor a szabad T4, illetve T3 meghatározására. Egyes esetekben – például akkor, ha daganatra gyanakszunk- informatív lehet a tiroxint kötő fehérje, a TBG meghatározása. Ennek a fehérjének a szintje magas lehet azonban a fogamzásgátlót szedő nőknél, terhességben, vagy ösztrogént bármilyen formában szedőknél, de májgyulladás korai fázisában is. Autóimmun folyamat bizonyítása céljából pajzsmirigyellenes antitesteket mutathatunk ki a vérből.

A laboratóriumi vizsgálatok mellett a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatával szerkezeti eltérésekre derülhet fény, míg az izotópos vizsgálat során, a szerkezeti eltéréseken túl, az egyes szövetrészek egymáshoz viszonyított működésbeli eltérését is megfigyelhetjük. Ennek a vizsgálatnak a segítségével meghatározhatjuk a túlműködést mutató, úgynevezett forró göböket és a működést nem mutató, úgynevezett hideg göböket. A hideg göbök lehetnek ciszták, de daganatok is.