Category Archives: Egészséges ételek

Egészséges ételek - A Sajt és a Bor

 

Egészséges ételek - A Sajt és a Bor

Mint önök is tudják a sajt és a bor, mint két finom és egészséges étel, kéz a kézben jár. Bár eredetük és jellegük különböző, mégis nagyszerűen kiegészítik egymást, kölcsönösen kiemelik egymás előnyös tulajdonságait. Ha már it járunk a sajtoknál, megérdemelnek néhány hasznos szót.

Több országban – elsősorban a francia nemzet szokásai és tapasztalatai alapján – alakult ki az egyes borok sajtokhoz való társíthatósága. Így például:

a kemény sajtok /pl. Ementáli/ a fehér és a vörös száraz asztali borokhoz, pecsenyeborokhoz / furmint, nemes kadar / társíthatók.

A lágyabb sajtokhoz: a fehér és a vörös asztali borok, pl. a muskotály, a szürkebarát illik,
a márványsajtokhoz: pedig a vörös borok.

A camembert sajthoz: szintén a vörös bor illik, pl. kékfrankos, cabernet.

A fondü / a népszerű, meleg, olvasztott sajtétel/ mellé: a burgundi, a bikavér és a cabernet ajánlott.

A kecskesajt készítők szerint vörösborokhoz: a füstölt vagy a natúr változat, fehérborokhoz a fűszerezett /görögös, provence-i, borsos, fokhagymás-snidlinges/ kecskesajt kiváló.

A sajtokat is , mint a jó vörösbort, ne túl hidegen tároljuk, fogyasztás előtt 1 órával szobahőmérsékleten tartsuk, és így szolgáljuk fel, a kettő együtt ugyanis nagyobb gasztronómiai élvezetet nyújt.

Végül nem árt betartani a szabályt: sajtot fogyasszunk kevés borral, nem pedig fordítva.

CITROM TIPPEK

 

CITROM TIPPEK

A citrom az egyik legfontosabb és legsokoldalúbb konyhai szövetségesünk. Jellegzetes ízt ad a teának, salátáknak, leveseknek, de emellett nagyon sok egyéb felhasználási módja is ismert.
A citrusfélék igazi vitamin bombák. Egy-egy gyümölcs képes fedezni akár a napi C-vitamin szükséglet felét is.
A citrom baktérium ölő, étvágygerjesztő és lázcsillapító hatású.
A barnulásra hajlamos gyümölcsöket például alma, avokádó, banán, körte stb. És zöldségeket például gomba, zeller, stb tanácsos meghámozás, feldarabolás, felvágás után azonnal meglocsolni citromlével, vagy citromlével elkevert vízbe tenni, hogy meg ne barnuljanak.
A citrommal „kezelt” húsfélék, laza rostú halak, zöldségek – például a főzeléknek készített gyalult tök – a főzés, sütés során nem esnek szét, megőrzik formájukat – állagukat, így gusztusosabbak maradnak.
A felvágott citromot lehetőleg azonnal fogyasszuk el, mert sérülékeny C-vitaminja a levegővel érintkezve gyorsan elbomlik, különösen ha hőhatás éri, például forró ételben, teában.
A kinyomott citromot ne dobjuk el, konyhai munkánk végeztével dörzsöljük be vele a kezünket, nyomkodjuk, forgassuk bele ujjvégeinket, teljesen eltünteti a legrejtettebb redőkből is a zöldség é gyümölcsnyomokat és a legmakacsabb „illatokat” is /hagyma, fokhagyma/, bőrünket pedig bársonyossá, puhává varázsolja.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - ZSÁZSA

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - ZSÁZSA

A környező országokban jól ismert, nálunk alig fogyasztott saláta és fűszernövény. Íze a tormáéhoz hasonlóan csípős. A kora tavasz salátája.
A saláta a különleges csípős ízét akkor őrzi meg, ha frissen szedve és készítve fogyasztjuk. Csak citromos páclével, majonézes vagy mustáros mártással tálaljuk.
Hús mellé adott mártásokat is ízesíthetünk vele, de főzni nem szabad, a már lkészült mártásba apróra vágva vagy turmixban eldolgozva keverjük.
Fűszerezés céljára száríthatjuk is.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - ZÖLDBAB

A zöldbab gyógyír a törékeny körömre, fénytelen hajra és a bőrproblémákra. Élénkíti az emésztést, csökkenti a koleszterin szintet. Tilos nyersen fogyasztani!

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - SPÁRGA

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - SPÁRGA

A spárgát feltehetőleg már az egyiptomiak is ismerték és a görögök, rómaiak is termesztették. Hazánkban a XX. Század elején kezdett ismertebbé válni. Az idényen kívül mélyhűtve, illetve konzervként is kapható.
A spárga sípok a földben levő gyökértörzs oldalrügyeiből nőnek ki. Színük általában fehér, vagy halvány lila. Egyre jobban terjed ma már a zöld színű spárga termesztése is. Ezt nagyobb terméshozama és nagyobb vitamin tartalma is indokolja. Előnye még, hogy a felhasználás előtti tisztítása is kevesebb munkát igényel, mivel a hajtásoknak csak az alsó végét kell hámozni.
A spárgából levesek, előételek, körítések, egytálételek, saláták készíthetők. Párolva bármilyen vegyes saláta alkotórésze is lehet. A főzést a fás részek levágásával és a felső héj lehúzásával készítjük elő.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - RETEK ÉS TÉLI RETEK

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - RETEK ÉS TÉLI RETEK

Már az ókorban is ismerték ennek a gumónak egészséges hatását, jó ízét és sok helyen nagyban termesztették. A történet írók igazolják, hogy a piramis építésénél a mukások már retket is fogyasztottak. Kelet-Ázsiában nagyon régi kultúrnövény.
Több féle alakját és fajtáját ismerjük, így: a hónapos, a nyári és az őszi-téli retek, legelterjedtebbek a piros fehér és a fekete héjúak.
Csípős ízük és illatuk a kéntartalmú, hagymával rokon illóolajtól származik, amit régebben gyógyszernek használtak. Régi mondás a retek fogyasztására: ”reggel méreg, délben étek, este orvosság.” Az a tapasztalat, hogy mérsékelten fogyasztva az emésztést elősegítő, étvágygerjesztő, vitamindús táplálék.
Mivel a retekben nagyon sok C- vitamin van, emiatt védhette meg a téli retek fogyasztókat a valamikor annyira rettegett betegségtől a skorbuttól. Ezenkívül jelentős az A-, és B- vitamin tartalma, káliumot, foszfort és sok más nyomelemet is tartalmaz.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - REBARBARA

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - REBARBARA

Évelő növény. Nagy, sötétzöld levelei a gyökértörzsből fejlődnek. A levelek 30-40 cm hosszúak, vastag, húsos nyelei fogyaszthatók kora tavasztól.
Gazdag ásványisó- és oxálsavtartalma miatt értékes növény. Foszfor, mész és magnézium tartalma magas, ezért szívbetegeknek, csecsemőknek, gyerekeknek, és szellemi munkát végzőknek ajánlható különösen. Kedvező étrendi hatásán kívül az is növeli az értékét, hogy kora tavasszal szedhető, amikor még más zöldség alig van. Megmosás után, felhasználás előtt a nyelek végét metsszük be és a vékony hártyát húzzuk le róla. Vigyázzunk, mert 4-5 perc alatt szétfő. Íze savanykás, erre is gondoljunk az étel készítésekor.
Rebarbarából készíthetünk levest, körítést, szószt, krémet, dzsemet, gyümölcslevet, tortát, pitét, bort.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - PETREZSELYEM

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - PETREZSELYEM

A Földközi-tenger déli, nyugati vidékéről származó növény, ami termesztve és elvadulva Európa szerte elterjedt. Már az ősidők óta ismert fűszer-, gyógy- és zöldségnövény. Magyar neve a latin Petroselinum szóból származik /a görög petros=kő, szikla és selinon= a növény, görög neve/ és arra utal, hogy a petrezselyem eredeti termőhelyei sziklás, köves helyek voltak.
A petrezselyem zöldjét frissen, illetve szárított állapotban használjuk fel. Készételekhez tálalás előtt, sültekhez sütés előtt adjuk, mert főzéskor aromáját és vitamintartalmát elveszti. Ízesítőszerként számtalan ételhez használható a háziasszony leleményessége szerint. A petrezselyem gyökere kedvelt és gyakran használt levesízesítő.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - PASZTINÁK

Népies neve: paszternák, olaszrépa

Az ókorban már ismert és nagyon kedvelt Eurázsiai származású növény. Vadon egész Európában megtalálható. A középkorban a sárgarépával azonos jelentőségű zöldségnövény volt. A gyökere a petrezselyeméhez hasonló ízű, csak valamivel édeskésebb, édes zamatú gyökérzöldség. Gyökere a sárgarépához vagy a petrezselyemhez hasonlóan fejlett, elágazás nélküli karógyökér.
A pasztinák egyike a legtáplálóbb gyökérzöldségeknek, ennek ellenére sokan idegenkednek ízétől. Gyökerét petrezselyem helyett húslevesek stb. ízesítésére használhatjuk.

Tápértéke a sárgarépáénál sok vonatkozásban nagyobb: szárazanyag-tartalma és nitrogéntartalma több. Többféle levest, önálló ételt, körítést, kelt tésztát, salátát, édes tésztát készíthetünk pasztinákból. Semleges, finom íze bármilyen más ízzel társítható. Hústöltelékbe is kitűnő, zsemle és rizs helyett, így annak energiaértéke igen csökken.

Készítésekor mindig ügyeljünk arra, hogy kicsit több sót tegyünk az ételbe, mint szoktunk. Vigyázzunk, nehogy túlfőzzük, mert akkor a rostjai szétesnek és kesernyés lesz. Mindenféle levesbe tehetjük a többi zöldséggel együtt. Sózás nélküli édességeket is készíthetünk belőle.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - PAPRIKA

Népies neve: kerti bors, magyar bors, pogány paprika, veres bors. Dél- és Közép-Amerikából származó növény, amit a spanyolok hoztak be Európába. Amerikában az indiánok már több évszázada termesztették. Az első feljegyzések szerint Kolumbus olyan borsot hozott magával, ami csípősebb a kaukázusinál. Az 1650-es években Európa és Ázsia melegebb éghajlatú tájain már termesztették. Hazánkban az 1700-as években kezdték Szeged környékén rendszeresen termeszteni. A csemege-paprika az egyik legjelentősebb C- vitamin forrásunk. Paprika termése bogyótermés, aminek csípős fő hatóanyaga a kapszaicin, a C- vitamin mellett illóolajat, zsírt, cukrot, pektint ásványisókat tartalmaz. Festőanyagai a karotinoidok, amik tápérték szempontjából is fontosak. A C- vitamin-tartalom az őrlési idényben még jelentős, később azonban a tárolás folyamán fokozatosan csökken. A csípősség mentes paprikából a kapszaicin hiányzik.

A városban élők számára komoly veszélyforrás a légszennyezettség: Különösen az ólomveszélyes, ami az agyban és a májban rakódik le. A lappangó ólommérgezés főleg a gyerekekre ártalmas, akik szétszórtak lesznek tőle. Kitünő ellenszere a zöldpaprika.
Az élénk piros, sárga és narancsszínű paprika értékes antioxidáns tartalmával az egyik legtökéletesebb ránctalanító táplálék. Azonkívül, hogy köztudottan tele van C-vitaminnal, remek bétakarotin forrás is. A test ennek segítségével állítja elő az A-vitamint, ami segít abban, hogy a bőr puha, és sima maradjon, és megóvja a kiszáradástól és ráncosodástól!

A magyar paprika a kiváló fűszerező tulajdonsága miatt lett világhíres!

Hazánkban 7 féle minőségben dolgozzák fel:

Különleges paprika: élénk piros, kellemesen fűszeres szagú, édes vagy alig érezhetően csípős, zamatos és a legfinomabb őrlésű.
Csípősségmentes: világospiros, csípősségmentes, kellemesen fűszeres, zamatos és nem annyira finom őrlésű, mint a különleges minőség.
Csemegepaprika: világospiros, kellemesen fűszeres, zamatos, alig érezhetően csípős és azonos őrlésű a csípősségmentessel.
Édes-nemes paprika: a csemegénél sötétebb árnyalatú, zamatos, kissé csípős, kellemes ízű és közepes őrlés finomságú.
Félédes paprika: az édes-nemesnél világosabb, tompább színű, jellemzően fűszeres, kellemesen csípős és őrlési finomsága közepes.
Rózsapaprika: piros színű, eléggé csípős, őrlése a félédessel egyforma.
Erős paprika: a világos barnáspirostól a sárgáig változó színű, erősen csípős, középfinom őrlésű.

A pirospaprika a magyar konyha leggyakrabban használt és nélkülözhetetlen fűszere. Nagyon fontos, hogy a paprikát nem szabad forró zsiradékban hosszan főzni, vagy pirítani, mert karamellizálódik és elveszti piros színét, megbarnul és keserűvé válik. A főzés tudománya éppen abban rejlik, hogyan tudjuk megőrizni a pörkölés során a paprika gusztusos piros színét és jellegzetes ízét. Kezdőknek ajánlanám: -például pörkölt esetében- a hagymán előbb pirítsuk meg a húst, a tűzről levéve keverjük az ételbe, majd minél gyorsabban öntsük fel vízzel, a rántásba is csak akkor keverjük, ha az már megpirult, és ugyanúgy a tűzről levéve keverjük bele a paprikát. A paprikából sem szabad túlzott mennyiséget használni, mert ellenkező hatást érhetünk el vele.
Miután a fűszerezésről is szóltunk, így a fűszerek között majd nem szerepel.

Google PageRank