Eletmod @ LionelPort.com

A mozgásnak, helyváltoztatásnak a csontvázzal rendelkező állatokban és emberekben passzív és aktív szervei vannak. A passzív szervek a csontok, az aktív szervek az izmok.

A csontok, a csontváz: a csontvázat a csontok, a járulékos alkotórészek /csonthártya, csontvelő/, az izületek / izületi porc, izületi tokszalag/ és a szalagok építik fel.
A csontváz: a mozgás passzív szerve, szilárd vázat nyújt a testnek, meghatározza alakját, magasságát, üregeiben pedig védelmet biztosít a központi idegrendszernek /agyvelő, gerincvelő/, az egyes szerveknek /pl. szív, tüdők/ és a vérképző csontvelőnek.

Az emberi csontvázban a csontok száma: átlag 206. A gyerekekben sok csont egyes részleteit porcállomány köti össze, ez később elcsontosodik.

A csontok összeköttetései: a különböző csontok egymással vagy megszakítás nélküli, vagy megszakított összeköttetésben állnak. A megszakítás nélküli összeköttetés lehet porcogós, amikor a szomszédos csontokat porcogó, és lehet szalagos, amikor erős kötőszöveti szalag köti össze.

Leggyakoribb az izületi összeköttetés, az izület. Erre jellemző, hogy a csontok találkozó felszínei közt rés van, amelyet körös-körül kötőszövetes izületi tok vagy tokszalag teljesen elzár. A csontok ízesülő felszínei különböző alakúak, lehetnek gömb, henger, tojásdad, lapos stb. alakúak az egyik csonton, míg a vele találkozó másik csonton ennek megfelelő alakú bemélyedés van.

A csontok ízesülő felszíneit porcréteg vonja be. Az izületi tok legtöbbször a porcos területek szélén nő össze a csonttal. Az izületi felszínek alakján kívül az izületi tok feszessége vagy lazasága szabja meg, hogy mennyire mozgékony az izület. Az izületi felszíneket az izületi üreg –valóságban csak rés- választja el, aminek belsejében néhány csepp nyúlós izületi nedv van, ami a porcfelszíneket sikamlóssá teszi.

A csontváz csontjait: a koponya, a törzs, és a végtagok csontjaira osztjuk fel.

A csontos koponyának: két része van, az agykoponya és az arckoponya.
Az agykoponya csontjai szilárd védőtokot alkotnak az agyvelő körül. Egyik csontja, a sziklacsont, tartalmazza az egyensúlyozó érzékszervet és a hallószervet.

Az arckoponya : csontjai változatos üregrendszert vesznek körül. Az üregrendszer részben az emésztőrendszerhez és a légutakhoz tartozik, részben érzékszervek helyezkednek el benne, így a látószerv, a szaglás és az ízlés szervei.

A koponyacsontok: egymással igen szilárdan, el nem mozdíthatóan függenek össze. Az összefüggésnek ezt a formáját varratoknak nevezzük. Egyetlen koponyacsont, az állkapocs függ csak össze mozgékonyan, ízület útján a többi koponya csonttal.

A törzs csontjai: a csigolyák, a bordák és a szegycsont vagy mellcsont.
A csigolyák együttesen a gerincoszlopot alkotják. Összesen 32-35 csigolya van. A csigolyákat a gerincoszlop egyes részletei szerint: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farkcsigolyákra osztjuk. A csigolya egyes részei: az elől fekvő csigolyatest, amihez hátrafelé a csigolyaív csatlakozik. Az ív a test hátsó felszínével a csigolyalyukat fogja közre. A csigolyaívről két oldal felé és hátul, a középvonalban hegyes nyúlványok emelkednek ki, és még az ívekről fel és lefelé irányuló izületi nyúlványok merednek.

Az egymás után következő csigolyák testei közt porckorongok, a csigolyaporcok helyezkednek el, tömött, rugalmas párnákat képezve az egyes csigolyák között. A keresztcsigolyák összecsontosodva az egységes keresztcsontot alkotják. A farkcsigolyák igen csökevényesek és változóan összecsontosodtak, számuk is változó.

A csigolyalyukak együttesen a gerinccsatornát képezik, amiben a gerincvelő és idegek fekszenek. A gerinccsatorna az agykoponya fenekén levő öreglyukon keresztül az agykoponya üregével függ össze.

Az egyes csigolyák egymáshoz képest csak kevéssé mozdulnak el, azonban ezek a mozgások összeadódva a gerincoszlop egészének nagyfokú hajlásait engedik meg minden irányban.
A bordák görbült, lapos, szalag alakú csontok, hátul a háti csigolyákkal függenek össze. Elől a felső hét borda-pár közvetlenül a szegycsonthoz rögzül, a többi a megfelelő felette levőhöz, a két legalsó pedig szabadon végződik.
A szegycsont rövid, széles, lapos csont, amihez a bordák egy része, legfelül pedig a kulcscsont rögzül.

A gerincoszlop háti része, a bordák és a szegycsont együttesen a csontos mellkast alkotják. A bordák hátulról előre és ferdén lefelé futnak.

A mozgáshoz izmainkra van szükségünk.
A test izmait elhelyezkedésük szerint osztjuk fel: a fej, a nyak, a törzs, a felső és alsó végtag izmaira.

Az izom az egyik csonton ered, a másikon tapad. Összehúzódása alkalmával megrövidül és egymás felé közelíti az eredését és tapadását, ami a csontok helyzetének megváltoztatását eredményezi. Ezért nevezzük az izmokat a mozgás aktív, a csontokat a mozgás passzív szerveinek. Az összehúzódást kiváltó ingert legtöbbször normálisan a mozgatóideg követi, de idegbehatás nélkül is összehúzódhat az izom, például elektromos ingerlésre, vegyi anyagok, tömény sóoldatok hatására, vagy ütésre.

Az izmokba idegek hatolnak be. Az idegrostok az elrendelő parancsot, ingerületet vezetnek az izomrostokba, részben az izomrostok összehúzódásának, feszülésének fokáról értesítik a központi idegrendszert. Ezt úgy fejezzük ki, hogy az izomnak van mozgató és érző beidegzése.

A cukorbetegek lába sokkal több gondozást és odafigyelést igényel, mint egészséges társaiké. A szívtől távol található lábak vérkeringése a cukorbetegeknél különösen rossz, ezért még az apróbb sérülések is könnyen elfertőződhetnek és nehezebben is gyógyulnak.
Miért különösen hajlamosak a lábfertőzésre a cukorbetegségben szenvedők?
A diabétesznek két kellemetlen mellékhatása is van: az arterioszklerózis /lerakódás az artériákban/, az érelmeszesedés, az érfalak megkeményedése. Ezek a tünetek sajnos már viszonylag korán jelentkeznek cukorbetegség esetén, mivel csökkentik a vérellátást, a legtöbb kárt a szívtől távol eső testrészek, pl. a lábak szenvedik.

Ha nem jut elég vér…

Ha testünk valahol megsérül és fertőződik, a gyógyulás feltétele, hogy elegendő friss vér kerüljön közelébe. A vér szállítja ugyanis az oxigént, a fehérvérsejteket, amelyek megtámadják és semlegesítik a baktériumokat, és a gyógyulást elősegítő tápanyagok is a véráram útján kerülnek az „esemény” helyére. Ha a szervezet nem képes megfelelően lokalizálni a fertőzés helyét, az könnyen elterjed és komoly károsodást okozhat a megtámadott testrészben. Az üszkös elhalás a szövetek pusztulását jelenti, mely jelentős fertőzés vagy fagysérülés miatt alakul ki. A cukorbetegnek tehát bármilyen lábfertőzéssel orvoshoz kell fordulni, különösen akkor, ha vérkeringése károsodott.

Az arterioszklerózis azonban karban tartható, elkerülhető, és a fertőzések természetesen nem vezetnek automatikusan üszkösödéshez. Mégis elővigyázatosnak kell lenni, minimálisra kell csökkenteni a láb fertőzésének a veszélyét. Érdemes rendszeresen megvizsgálni a lábat, hogy van-e rajta valamilyen sérülés, és tartózkodni kell a „házi műtétektől” is, a tyúkszem, a benőtt köröm otthoni „műtétjétől”. Elég az olló megcsúszása, és a nem kielégítő keringés, hiányos védelem következtében kialakulhat a fertőzés.

Száraz lábbal megúszni

Ahogy korosodunk, és ez nem csak a cukorbetegeknél van így, bőrünk egyre szárazabb. A lábakon, különösen a sarkakon száraz berepedések keletkeznek, amelyek, amellett hogy fájdalmasak, a fertőzés nyitott kapui. A megoldás egyszerű: hidratáló krémet kell használni a lábra is. A vérkeringés a kor előrehaladtával szinte természetesen romlik, így az idősebbek lába is nehezebben gyógyul. A bőr is érzékenyebb lesz, ezért hajlamosabb a gyulladásra, hólyagosodásra. Séta vagy torna alkalmával ne felejtsünk el gyapjú vagy pamut zoknit húzni, ami felszívja a láb izzadtságát. A nedvesség kedvez a gombás fertőzések kialakulásának, érdemes lábizzadás-gátló spray-t, vagy hintőport használni. Ügyeljünk arra, hogy a zokni szára ne legyen szűk, ne szorítsa el az amúgy is bajban lévő vérkeringést.

Lábunk a legjobban igénybe vett testrészeink egyike. Kimutatták, hogy egy tevékeny ember születésétől haláláig olyan sokat járkál, hogy ezzel hétszer kerülhetné meg az Egyenlítőt.
Ehhez a terheléshez egészséges lábakra van szükség, de az is érthető, hogy éppen emiatt lábakkal kapcsolatban sokféle probléma merülhet fel.

A fiatalok között a leggyakoribb probléma a túlzott izzadás. Nem véletlen, hogy ez a terület nedvesedik a legjobban, hisz itt helyezkednek el legsűrűbben azok a verejtékmirigyek, melyek közvetlenül a bőr felszínére nyílnak. Serdülő és fiatal felnőtt korbana hormonális változások hatására a verejtékmirigyek működése fokozódik, és ha ehhez még a meleg, rosszul szellőző műszálas zoknik és műanyag edzőcipők hatása is hozzájárul, az érintetteknek sok kellemetlenséggel kell számolni.

Az izzadás, a meleg, nedves, sötét közeg jó táptalaja a kórokozók, elsősorban a gombák megtelepedésének. Ez okaozza a jellegzetes lábaszgot is.

A gombák jelenlétét – a fertőződés után közvetlenül – elsőként a bőr viszketése jelzi, amit a bőrpír követ. Később a viszketést hámlás vagy apró hólyagok megjelenése követi.
A hólyagok gyakran körkörösen helyezkednek el. A kör alakú, gyulladt elváltozás, hosszabb fennállás után, a középső részén látszólag gyógyul, a széli részén pedig terjed. Kezeletlenül nagy területeken is kialakulhatnak összefolyó, gombás foltok.

A bőrről a gombásodás átterjedhet a körmökre is: a magyar lakosság legalább 10 %-a szenved a körömgombásodás tüneteitől.

Melyek ezek a tünetek?
A körömlemez megvastagodik, a köröm töredezetté válik, a körömlemez alól sárgás szarumassza kaparható ki. Eleinte csak egy körmön, annak is csak a széli részén észlelünk elszíneződést, majd megvastagodást, később a gomba megbetegíti az egész körömlemezt, illetve a szomszédos körmökre is átterjedhet. A körmöt fonalas, sarjadzó és penészgomba egyaránt megbetegítheti.
A fonalas gombák által okozott fertőzés általában a szabad szél felől kezdődik, A sarjadzó gomba inkábba körömágy felől támad.

Egyes betegségek, például a cukor betegség vagy az immunrendszer gyengeségét okozó egyéb állapotok hajlamosítanak gombásodásra, de gyakrabban fertőződnek a sportolók is – nemcsak a vizes sportokat űzők, hanem azok is, akik más sportágakban versenyeznek, és a közös zuhanyzókban fertőződnek. A gombásodás kezelése kis felületre terjedő, csak a bőrön jelenlévő tünetek esetében lokálisan használható oldatokkal, krémekkel is lehetséges. Ha azoban makacs, nagy területre terjedő, vagy a körömlemez nagy részét is érintő betegségről van szó, nem elegendő a külsőleg alkalmazott kezelés, hanem szájon át szedhető, orvos által felírt gyógyszerre van szükség.

Nemcsak a gombásodás okozhat kellemetlenséget a körmökön, illetve a körmöket körülvevő szövetekben. Gyakori probléma a benőtt köröm, amely általában helytelen pedikűrözési technika miatt alakul ki. Ha a köröm hegyes vége nyomja a bőrt, ott sérülést okoz. Ezen a sérülésen kórokozók hatolhatnak be, és genyes fertőzést hozhatnak létre. Hosszabb fennállás után a gyulladás krónikussá válik, a köröm mellett pedig vadhús képződik. Ez olyan méreteket is ölthet, hogy a rendes cipő viselését is akadályozhatja. Megoldása a gyulladás kezelése után általában sebészi, de az enyhébb esetek vértelenül is kezelhetők.
Ahhoz, hogy lábunk egészségét megőrizzük, érdemes hangsúlyt fektetni a betegségek megelőzésére.

„Lábravaló” tanácsok:

Lábbelink legyen elég bő, ne nyomja a körmöket. Lehetőleg bőrből készüljön, nyáron pedig legyen nyitott.
Viseljünk pamutból vagy cérnából készült zoknit.
Manikűrözéskor vágjuk helyes technikával a körmöket, ne okozzunk sérülést.
Uszodában, közös zuhanyzóban hordjunk papucsot.
Otthon se használjuk más papucsát, törülközőjét.
A bőrt, különösen a lábujjak közét, töröljük mindig szárazra.

A visszér kinek kisebb, kinek nagyobb probléma. Először inkább csak esztétikailag zavaró, később viszont már komoly gondokat és fájdalmat okozhat. Már egyre többen tudják, hogy évek óta van két igazán bevált gyógyhatású krém erre a problémára, amik hazánkban abszolút egyedülálló összetételűek és hatékonyak. Kezdeti fázisban a MEDHIRUD krém segíthet néhány nap alatt eltüntetni a zavaró kékes-lilás véraláfutásokat, hajszáleres, illetve seprűeres rajzolatokat. Ez egy jól felszívódó krém, ami napközben is kényelmesen használható, a ruhán semmilyen foltot nem hagy.

A régebb óta meglévő, erősen gyulladt, súlyosabb állapotú visszerek kezelésére pedig a PLERUDIN FORTE krém adhat egy igazi megoldást. Ott, ahol az ágyból való felkelés, vagy a séta is nagy gond, szükség van egy igazán megbízható megoldásra. Ne feledjük, a visszér probléma először csak esztétikailag zavaró, de később már súlyos egészségi probléma is lehet belőle. Mindenkinek ajánlott ez a két hatékony, természetes eredetű krém, mert nincs bennük sem szteroid, sem szalicil. Ezekkel a krémekkel egyszerre tehetünk a szépségért és az egészségért is!

Sok oka lehet a visszér megjelenésének az arra hajlamosaknál: sport vagy munka miatti túlterhelés, terhesség, túlsúly, hormonkezelések, fogamzásgátlók szedése, mozgás szegény életmód, túl sok állás vagy ülés.

A betegség kialakulásában van az örökletességnek van döntő jelentősége, ezért, ha a családban valaki visszérbetegségben szenved, érdemes elővigyázatosnak lenni, és kiiktatni azokat a tényezőket, amelyek gyorsíthatják a visszér kialakulásának lehetőségét. Így nem célszerű sok állással vagy súlyok cipelésével, emelésével járó foglalkozást választani, nőknél a terhesség során figyelni kell a legkisebb figyelmeztető tünetre is, és azonnal kezelni kell azt.
A visszér előhírnökei: elnehezül a láb, szúró fájdalom érezhető a lábikrákban, ödémás, dagadt lesz a lábfej, a boka.

Megfelelő testmozgással, sportolással elkerülhető a visszér kialakulása, csökkenthető a súlyosságának a mértéke. A kerékpározás, úszás, séta alkalmas a megelőzésre, mert javítja a lábakban a vérkeringést. A napi strapában megduzzadt lábak vérkeringését lábmasszázzsal, a lábak magasra polcolásával is segíthetjük. A tüneteket csökkentheti még a rugalmas gumiharisnya vagy gumipólya viselése, és gyógyszeresen is kezelhető a betegség, végleges megoldást azonban a tágult erek eltávolítása jelenti.

Ha a visszeresség akár egészségi, akár esztétikai szempontból zavaró, ajánlatos felkeresni a visszér ambulanciát, ahol injekciós kezeléssel szüntetik meg az értágulatokat. Elhanyagolt visszeresség esetén szóba jöhet a műtét, de létezik a kombinált, műtéti és injekciós megoldás is.