Eletmod @ LionelPort.com

Sajnos egyre többen tapasztalunk lábfeszülést, nehézláb-érzést, lábduzzanatot egy nehéz és hossú nap után. Különösen, ha egy forró, nyári nap van mögöttünk, és ha folyamatosan álló vagy ülőmunkát végzünk egész nap.

Sokan úgy gondoljuk, hogy az apró seprűvénákat nem kell komolyan venni, inkább csak esztétikai kellemtlenségként tartjuk számon őket, a lábfájást és duzzanatot pedig foglalkozási ártalomként könyveljük el. Ebben az is megerősíthet bennünket, hogy reggelre általában regenerálódik a lábunk és újult erővel kezdjük a napot. Ezeket a jeleket azért kell komolyan venni, mert a nehézláb-érzés, a bokaduzzanat, a feszülés érzés, az éjszakai lábszárgörcs, a viszketés és a seprűvénák a visszérbetegség kezdeti tünetei.

Ha fája lábunk, nehéz és duzzadt, jól esik leülni és felpolcolni azokat. Ezt rendszeresen is megtehetjük, ugyanis ilyenkor a fáradt vér kiáramlik az erekből, és friss kerül a helyére. Szintén ösztönös reakció, amikor átmozgatjuk a lábfewjet, finoman átmasszírozzuk a lábat. Tegyük ezt is tudatosan, naponta többször tornáztassuk meg vénáinkat! A visszérbetegségeknél az egyik legfontosabb cél, hogy rendszeresen cserélődjön a vér a lábunkban, amit a láb izomzatának használatával fokozhatunk. Ezért próbáljunk meg olyan mozgásfajtát, sportot beiktatni napközben, amely elsősorban a lábszár és a lábfej izmait dolgoztatja meg. Ilyen a séta, az úszás, a szobabiciklizés.

Az életmódbeli változások mellé alkalmazzunk visszérbetegség tüneti kezelésére szolgáló gyógyszert, amely erősíti a vénák falát, javítja a vérkeringést, és csökkenti a kellemetlen tüneteket és a fájdalmat. Ha szükséges viseljünk kompressziós harisnyát!

Pl.: a Venastat kapszula csökkenti: a lábdagadást,
a fájdalmas nehézláb-érzést,
az éjszakai lábszárgörcsöt,
a feszülést és a bőrviszketést.

A Venastat frissítő gél kozmetikum: megnyugtatja és felfrissíti a fáradt lábat.

A lúdtalp, azaz harántsüllyedés, a lábfej boltozatos szerkezetének kisebb-nagyobb mértékű ellapulását jelenti! Ennél a lábboltozati problémánál tehát a láb belső oldala a talaj felé dől, a talp bőrének nagyobb része „rálapul „ a talajra.

A lúdtalp következtében a lábtövet és a hosszanti boltozatot összetartó szalagok meggyengülnek, emiatt az izmokra nagyobb megterhelés jut, így könnyen kifáradnak.
A lúdtalp önmagában nem betegség, hanem alkati „adottság”. Abban az esetben válik betegséggé, ha tüneteket okoz, mondta Mády főorvos.

Ezek közül a legjellegzetesebbek: a lábszár elülső oldalának fájdalmassága, a sarok erős kifelé dőlése, a lábujjhegyre állási képesség gyengülése /vagy megszűnése/, az alsó ugróizület mozgásának beszűkülése, a láb megduzzadása, gyulladása.

Mint a boka- és lábbeteg specialista Mády főorvos hangsúlyozta: a lúdtalp kezelésében igen nagy szerepe van a megelőzésnek. A már járni tudó gyerekeknél a lábboltozatot fenntartó izmok rendszeres, naponkénti /játékos/ tornáztatása segítheti a jó lábboltozat kialakulását. Lábujjhegyen állás, sarokállás, külső lábszélen járás, a lábujjak tornáztatása /kisebb tárgyak felszedése/ is a külső és a belső lábizmok erősítését szolgálhatják, A láb befelé dőlését, kisgyermekkorban, megakadályozhatja a cipősarok belső oldalainak kb. fél cm-rel történő megemelése. Felnőtt korban – enyhe lábboltozat-süllyedés mellett – elégséges egy jó belsőkiképzésű /”lábággyal” készített/ konfekciócipő viselése, illetve a láb rendszeres tornáztatása is.

A szakorvos a súlyosabb lábboltozat süllyedés korrigálásához már elengedhetetlennek tartja a lúdtalpbetét viselését. Ez a gyógyászati segédeszköz arra szolgál, hogy a hosszanti és harántboltozat lesüllyedt részeit az anatómiailag megfelelő helyeken támassza meg.
A lúdtalpbetét a megfeszülő szalagok ellazulását és a kórosan laza szalagok tehermentesítését szolgálja. A lúdtalpbetétnek köszönhetően megszűnnek a lesüllyedt boltozatok miatt kialakult fájdalmak. Mády tanár Úr arra is figyelmeztet azonban, hogy a lúdtalpbetét rendszeres viselése a még működő talpizmok további gyengüléséhez vezethet, és csak ortopédiai vizsgálat tán és szakorvosi javaslatra viseljünk betétet.

Gyermekkorban, panaszmentes lábakon, illetve zavaró tüneteket nem okozó, enyhe boltozati süllyedésnél, nem indokolt ennek a gyógyászati segédeszköznek a viselése.
A láb boltozatos szerkezetének megbomlása miatt, vagy azzal párhuzamosan előálló deformitások, statikai lábbetegségek sorában említi a Morton neuromát. Ezt az ortopédiai rendellenességet az okozza, hogy a III-IV lábujj között futó közös idegág a harántboltozat lesüllyedése miatt nyomás alá kerül, és az állandó nyomás következtében egy fájdalmas csomó keletkezik rajta.

A népies nevén: bütyök vagy gacsos öregujj oka: az I. ujj alapízületében az izmok húzásiránya fokozatosan megváltozik, amit követ az izületi tok külső részének zsugorodása, belső részének tágulata és a kóros felrakódása.

A merev öregujjnál az I. ujj alapizületében kialakuló elváltozások az ujj mozgását fokozatosan beszűkítik, ezzel károsítják a járás mechanizmusát, ami miatt a járást fájdalmak kísérik.
A kalapácsujjakat: a haránt boltozat lesüllyedése okozza. A boltozat lelapulása miatt a rövid lábujjakat mozgató izmok működésének egyensúlya megbomlik, az egyes ujjízületekben pedig zsugorodások alakulnak ki. A cipő nyomása fájdalmas tyúkszemek létrejöttéhez is vezet.
Az állandó harántboltozati fájdalom oka: a harántboltozat olyannyira lesüllyed , hogy az már passzív eszközökkel sem emelhető fel. A járásnál a láb átgördülésekor a talpon a II-III. lábközépcsontok fejénél túlnyomás keletkezik. A talp bőre itt nem alkalmas a fokozott nyomás elviselésére, így a láb fájdalmas bőrkeményedésekkel és járás közbeni, heves fájdalmakkal reagál a „nyomásnövekedésre”.

Súlyosabb statikai lábbetegségek kezelésénél gyakran javasolnak a szakorvosok ortopédiai műtéti beavatkozást. A nem műtéti kezelés eszközei a különböző lúdtalpbetétek és súlyosabb deformitás esetén a beteg lábára készített ortopéd cipők.

Az ájult embert, kivéve ha csupán néhány másodpercig tartott az eszméletvesztés, le kell fektetni, oldalára kell fordítani. A száját ki kell üríteni. Az ájulás sokféle problémának lehet a tünete, de megeshet teljesen egészséges emberrel, gyerekkel is. Például a hirtelen nőtt fiataloknál felálláskor vagy vérvételnél lezuhanhat a vérnyomás. Ok lehet, hogy a gyerek nem fogyasztott elegendő folyadékot, esetleg üres a gyomra. Az ilyen ájulás általában nem tart hosszú id4ig, a „betegbe” hamar visszatér az élet, miután lefektették és az eszmélet visszatérése után cukortartalmú folyadékkal megitatták.

A pánik betegeknél is előfordul a „tökéletesen élethű” ájulásérzés, de ők valójában nem veszítik el az eszméletüket. Máskor azonban komoly betegségre, keringési, szívproblémákra, epilepsziára, cukorbetegségre utal az eszméletvesztés.

Ájuláskor az agy oxigén és tápanyag ellátásában zavar lép fel, amit okozhat az elégtelen vérellátás, más esetben az idegrendszer elektromos működési vagy a cukoranyagcsere-zavara. A vérmennyiség kritikus mértékben csökkenhet hasmenés, vérveszteség, de akár hatalmas mértékű izzadás esetén is, amikor az erek hirtelen kitágulnak, például a nyári hőség miatt.
Minden ájulás hátterét orvosi vizsgálattal ki kell deríttetni!

A betegség jellegzetes tünete a hirtelen, váratlanul jelentkező, rohamszerű eszméletvesztés, amit rángógörcs, szájhabzás, esetleg széklet- és vizeletürítés kísér. Az úgynevezett típusos nagy rohamon kívül jellegzetes a kis roham is, ami néhány másodperces eszméletvesztést jelent. Oka lehet bármilyen agysérülés. Az ismeretlen eredetű epilepszia azonban minden előzetes agysérülés nélkül alakul ki.

Körülbelül minden századik ember epilepsziás. A betegség örökletessége nem teljesen bizonyított, ha azonban mindkét szülő epilepsziás, akkor valószínű, hogy gyerekük is epilepsziás lesz. Az epilepsziások egy része szellemileg egyáltalán nem csökkent értékű, sőt vannak közöttük kiemelkedő tehetségek is.

Kezeletlen epilepsziánál gyakori rohamok után csökkenhet a szellemi képesség. A betegséget a típusos rohamból, vagy elektroenkefalogram /EEG/ segítségével lehet megállapítani. Speciális esetekben műtéttel is lehet gyógyítani, de az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel a rohamok csökkenését vagy teljes kimaradását lehet elérni. A szakrendelésen beállított gyógyszeres kezelést folytatni kell egy életen keresztül, akkor is ha a rohamok elmaradnak. A gyógyszer elhagyása bármikor újból kiválthatja a rohamot.

A XVI. században a szélütést Isten csapásának vélték. Angol megfelelője a „stroke” /=csapás/ is ebből a korból, az „Isten csapása” kifejezésből származik.

Sztrók alatt az agyi érkatasztrófát értjük. Ez az esetek 80 %-ában agyi infarktus /érelzáródás következtében az agy nem jut oxigénhez/, 20 %-ában pedig agyvérzés, ilyenkor az agy szövetébe kilépő vér okoz károsodást. Mindkét esetben ugyanazokkal a tünetekkel kell számolni. Ez a súlyos baj azonban megfelelő életmódi változtatásokkal megelőzhető.

Az agyi érkatasztrófa figyelmeztető tünetei az arc, a karok vagy a lábak hirtelen jelentkező zsibbadása vagy gyengesége /jellemzően csak fél oldalon/, a hirtelen kialakuló zavartság, az előzmények nélkül fellépő beszédzavar vagy beszédértési nehézség, illetve járászavar, ezenkívül a szédülés és az egyik vagy mindkét szem gyorsan létrejövő látászavara.

A sztrók elkerüléséért azonban lehet tenni. Az elsődleges megelőzés a kockázati tényezők kiküszöböléséből , szűréséből és kezeléséből áll. A megelőzésnek pedig része az egészséges életmódra történő nevelés, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás népszerűsítése, ezenkívül küzdelem a dohányzás és az alkoholizmus ellen. Az egyértelmű kockázati tényezők közül nem befolyásolható például a kor és a nem /a férfiak körében jóval gyakoribb a sztrók, hisz a nők addig, amíg rendszeresen menstruálnak, bizonyos védettséget élveznek a súlyosabb szív és érrendszeri betegségekkel szemben./ A kezelhető rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség.

Nagyon sokat lehet tenni az életmódbeli változtatásokkal. Nem elég csak a táplálkozást megváltoztatni, nem elég csak a dohányzásról leszokni, ezeket mind-mind együtt kell megtenni.

Az agyi érkatasztrófa okai között Matos Lajos kardiológus szakorvos a magas vérzsírszintet /koleszterin/ nevezi meg. Koleszterinszint alatt egyébként az összkoleszterin- szintet értik, de a koleszterinnek több összetevője van. Ebből az LDL-koleszterin a kedvezőtlen hatású, „rossz” koleszterin, ez okozza a problémákat, a másik összetevő a HDL- koleszterin, az úgynevezett „hasznos” koleszerin, ami kifejezetten védő hatású. Így tehát az LDL-koleszterin szintjét csökkenteni, aHDL-ét pedig növelni kellene.

Gyógyszeres kezeléssel az LDL-koleszterint nagyon jól lehet csökkenteni, a HDL-koleszterint emelni viszont igazán erélyesen még nem tudják.

Az életvitel alapvetően fontos, és léteznek olyan étrendek, amelyek önmagukban is igen jelentősen tudják csökkenteni a szélütés és az infarktus kockázatát. A sok zöldség és gyümölcs, a kevés telített /állati eredetű/ zsír fogyasztása kifejezetten jótékony hatású. Matos doktor szerint az életmódbeli változtatások semmiféle tilalmat nem jelentenek, mindent lehet enni, amit az ember megkíván, legfeljebb az arányokon kell változtatni.

A jelenlegi nemzetközi ajánlás szerint hetente két-három alkalommal érdemes halat fogyasztani, mivel a halban lévő zsírsavak védő hatásúak. Kevesebb sertés és több baromfihús fogyasztása szintén ajánlott. Ha valaki a pacalpörköltet szereti, nyugodtan eheti azt is, csak kevesebbszer, mint eddig tette, és fogyasszon többször halat, mondja a kardiológus szakorvos.
A másik alapvető fontosságú dolog a vérnyomás rendszeres ellenőrzése /legalább évente egyszer/. Ha ismételten magasabb értéket mérnek, akkor azt feltétlenül kezelni kell. Első lépésként nem a gyógyszerek segíthetnek, hanem a megfelelő étrend, a túlsúly leadása. Mérsékelni kell a konyhasó fogyasztását.

Következményekkel élethosszig
Ha már bekövetkezett a baj, rehabilitációval természetesen lehet javítani a beteg állapotán, nem is keveset. Míg azonban az infarktusban ma már általában nagyon ritkán halnak bele az emberek, és a felépülés után az esetek többségében folytatni tudják korábbi életvitelüket, addig a szélütés utáni bénulás vagy valamelyik oldal gyengesége miatt a beteg élete végéig ápolásra szorul. Ez óriási teher a betegnek, de családjának, környezetének is, az agyvérzés ezért tartozik a legsúlyosabb betegségek közé.