Eletmod @ LionelPort.com

A combon és a lábszáron megjelenő apró hajszálerek eleinte elsősorban esztétikai problémákat okoznak, de egészségügyi szempontból is érdemes odafigyelni rájuk, mert komolyabb probléma előjelei is lehetnek. Ezek a változások arra utalnak, hogy az érintett végtag vénás és nyirokkeringése nem tökéletes. Az alsó végtagokban pangó nyomás áttevődik a kis-erekre, amelyek már nem képesek összehúzódni.

A rendszeres mozgás, az aktív izomműködés segít visszapumpálni a pangó vért a vénákból, és a nyirokereket is megmozgatja. Aki ülőmunkát végez, annak érdemes időnként felállnia és járkálnia néhány percig, vagy rendszeresen tornáztatni a lábfejét. A méregtelenítés, a nyiroktisztító kúrák, a nyirokmasszázs, ezenkívül a hideg-meleg váltózuhany is sokat segít. A rugalmas harisnya kívülről megtámasztja a lábat, így jobb a vénás visszaáramlás. Fontos a kényelmes cipő is. Több recept nélkül kapható készítmény segít a „nehézláb” érzésen és a lábdagadáson.
Ma már van olyan lézeres kezelés is, ami „összeragasztja” az erek falát. Így a vér kipréselődik belőlük, mintha kiradírozták volna őket. Előfordulhat, hogy a kis-erek egy idő után újra megnyílnak, és feltöltődnek vérrel.

Sajnos itt is igaz, hogy a hölgyeknél gyakoribb a visszér mint az uraknál.Sok ember életét keserítik meg a lábakon girbe-gurba utakon szaladgáló, kitüremkedő visszerek, nem csupán esztétikai szempontból kívánatos az eltüntetésük, hisz egy teljes munkával telt nap után a visszérproblémákkal küszködő lába görcsöl, fáj, aludni is alig lehet tőle.

A keringés során a lábak felől a szívbe is vissza kell juttatni a vért. A visszafelé áramoltatás azonban nem egyszerű feladat, hisz a vért a nehézségi erővel szemben, alulról felfelé kell szállítani. Azt, hogy az elhasznált vér ne csordogáljon vissza az erekben, apró billentyűk akadályozzák meg. Ha ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, akkor a vér áramlása leromlik, és bizonyos hányada pangani kezd a vénákban. Az erekben a belsőnyomás egyre fokozódik, az érfal ennek következtében kitágul, és egyre több vizet enged át a kötőszövetekbe. A kötőszövetbe kerülő folyadékot ismerjük duzzanatokként.

Minden negyedik ember érintett

A visszér problémák az ország lakosságának negyedét érintik, ezen belül a komoly panaszokat is okozó krónikus vénás elégtelenségben a betegek 5 %-a szenved, 1 %-kuknál pedig lábszárfekély is fennáll. A lábszárfekélyes betegeknél a betegség rendszerint tartós munkaképtelenséget okoz, sok esetben súlyos egészségkárosító, életveszélyes szövődmények is felléphetnek. Kialakulásukban nagy szerepe van az öröklött hajlamnak. Ennek ellenére nem mindenkinek lesznek visszerei, akinek hajlama van rá, illetve nemcsak azoknak lehetnek, akik örökölték a hajlamot. A visszerek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha valaki elhízott, tartós székrekedése van, ha az izmai gyengék, illetve, ha olyan a munkája , hogy az ideje nagy részét íróasztal mellett vagy egyhelyben állva tölti.

A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését. Az örökletes tényező /gyenge kötőszövet/ valójában mindkét nemnél meglehet, általában mégis a nők hajlamosabbak rá. Ennek az az oka, hogy a női hormonok lazítják a kötőszöveteket. A terhesség során nagyobb a terhelés, és a hormonháztartás is megváltozik, amitől romlik a vénás keringés. A terhesség alatt kialakuló visszér is elég gyakori, ugyanis a szervezet a – szülést megkönnyítendő – kötőszövet lazító hormonokat kezd termelni. Ezzel párhuzamosan a vénák falai rugalmasabbakká vállnak, ezenkívül növekszik a szállítandó vér mennyisége kb. 20%-kal. A méhben növekvő magzat is egyre nagyobb nyomást gyakorol a hasi vénákra, aminek következtében a hasi vér megreked, a visszerek állapota romlik. Ilyenkor a problémák megelőzésére ma már kompressziós harisnyát javasolnak.

Hogyan előzhető meg a visszeresség?

Az izompumpa megfelelő működéséhez fontos, hogy ne hanyagoljuk el a mozgást. A legkedvezőbb hatásúak a kocogás, úszás, biciklizés, vagyis elsősorban a kitartást igénylő sportok.

Kneipp kúra: kedvezően hatnak a vénás keringésre a hideg-mekleg vizes lábfürdők, a víztaposás.
A helyes táplálkozás megvéd a súlyfelesleg kialakulásától, ugyanakkor javítja a vér áramlási jellemzőit, ugyanis a zsír és a fehérjetelített vér sűrűbb, így nehezebben kering. Lehetőleg több rostos és lédús ételt együnk, és inkább csökkentsük étrendünkben a húsok és a zsiradékok arányát.

Bő folyadék bevitel: napi 2,5 – 3 liter. Ez lehet gyógytea, víz, hígított gyümölcslé, mert a szeszes italok amúgy sem egészségesek.

A rendszeres székletürítést a rostdús étrenddel is elősegíthetjük. A székrekedéskor erős hasprés kedvezőtlenül befolyásolja a vénás vér elfolyását.

A magas sarkú cipők által természetellenes tartásba kényszerített láb görcsös izmai kevésbé képesek a megfelelő izompumpa működtetésére. Inkább ne hordjunk 3-4 cm-nél magasabb sarkú lábbelit!

A szénsavas pezsgőfürdő, vénagimnasztika segítenek aktiválni a vénás és nyirokkeringést, sokat enyhítenek a panaszokon.

Az agyag és gyógyföld-pakolás ödéma és gyulladáscsökkentő hatású.
Ha csak tehetjük polcoljuk fel a lábainkat. Kerüljük a keresztezett és a térdben hajlított lábtartást, és a tartós ácsorgást.

Ha mégis olyan helyre kell mennünk, ahol elkerülhetetlen a hosszas üldögélés vagy ácsorgás, inkább vegyünk fel gumiharisnyát.

Hatékonyan csillapítható a fájdalom, a lábduzzadás, az enyhébb gyulladás vény nélkül kapható készítményekkel is. A kenőcsök, a gélek azonnal enyhítik a fájdalmat és hűsítik a felületet. /pl. Lioton 100 000 gél, kellemes illatú, gyorsan felszívódik, nem hagy foltot /.

Sajnos egyre többen tapasztalunk lábfeszülést, nehézláb-érzést, lábduzzanatot egy nehéz és hossú nap után. Különösen, ha egy forró, nyári nap van mögöttünk, és ha folyamatosan álló vagy ülőmunkát végzünk egész nap.

Sokan úgy gondoljuk, hogy az apró seprűvénákat nem kell komolyan venni, inkább csak esztétikai kellemtlenségként tartjuk számon őket, a lábfájást és duzzanatot pedig foglalkozási ártalomként könyveljük el. Ebben az is megerősíthet bennünket, hogy reggelre általában regenerálódik a lábunk és újult erővel kezdjük a napot. Ezeket a jeleket azért kell komolyan venni, mert a nehézláb-érzés, a bokaduzzanat, a feszülés érzés, az éjszakai lábszárgörcs, a viszketés és a seprűvénák a visszérbetegség kezdeti tünetei.

Ha fája lábunk, nehéz és duzzadt, jól esik leülni és felpolcolni azokat. Ezt rendszeresen is megtehetjük, ugyanis ilyenkor a fáradt vér kiáramlik az erekből, és friss kerül a helyére. Szintén ösztönös reakció, amikor átmozgatjuk a lábfewjet, finoman átmasszírozzuk a lábat. Tegyük ezt is tudatosan, naponta többször tornáztassuk meg vénáinkat! A visszérbetegségeknél az egyik legfontosabb cél, hogy rendszeresen cserélődjön a vér a lábunkban, amit a láb izomzatának használatával fokozhatunk. Ezért próbáljunk meg olyan mozgásfajtát, sportot beiktatni napközben, amely elsősorban a lábszár és a lábfej izmait dolgoztatja meg. Ilyen a séta, az úszás, a szobabiciklizés.

Az életmódbeli változások mellé alkalmazzunk visszérbetegség tüneti kezelésére szolgáló gyógyszert, amely erősíti a vénák falát, javítja a vérkeringést, és csökkenti a kellemetlen tüneteket és a fájdalmat. Ha szükséges viseljünk kompressziós harisnyát!

Pl.: a Venastat kapszula csökkenti: a lábdagadást,
a fájdalmas nehézláb-érzést,
az éjszakai lábszárgörcsöt,
a feszülést és a bőrviszketést.

A Venastat frissítő gél kozmetikum: megnyugtatja és felfrissíti a fáradt lábat.

Valószínűleg a leginkább igénybe vett testrészünk. Ha jól működik, nem igazán figyelünk rá, természetesnek vesszük, ám ha valamilyen kisebb elváltozás, esetleg betegség támadja meg, bizony azonnal ráébredünk, egy lépést sem tudunk tenni nélküle. Az egészséges láb nagy kincs. Ügyeljünk rá, ápoljuk, gondozzuk. Meghálálja!

A lúdtalp, azaz harántsüllyedés, a lábfej boltozatos szerkezetének kisebb-nagyobb mértékű ellapulását jelenti! Ennél a lábboltozati problémánál tehát a láb belső oldala a talaj felé dől, a talp bőrének nagyobb része „rálapul „ a talajra.

A lúdtalp következtében a lábtövet és a hosszanti boltozatot összetartó szalagok meggyengülnek, emiatt az izmokra nagyobb megterhelés jut, így könnyen kifáradnak.
A lúdtalp önmagában nem betegség, hanem alkati „adottság”. Abban az esetben válik betegséggé, ha tüneteket okoz, mondta Mády főorvos.

Ezek közül a legjellegzetesebbek: a lábszár elülső oldalának fájdalmassága, a sarok erős kifelé dőlése, a lábujjhegyre állási képesség gyengülése /vagy megszűnése/, az alsó ugróizület mozgásának beszűkülése, a láb megduzzadása, gyulladása.

Mint a boka- és lábbeteg specialista Mády főorvos hangsúlyozta: a lúdtalp kezelésében igen nagy szerepe van a megelőzésnek. A már járni tudó gyerekeknél a lábboltozatot fenntartó izmok rendszeres, naponkénti /játékos/ tornáztatása segítheti a jó lábboltozat kialakulását. Lábujjhegyen állás, sarokállás, külső lábszélen járás, a lábujjak tornáztatása /kisebb tárgyak felszedése/ is a külső és a belső lábizmok erősítését szolgálhatják, A láb befelé dőlését, kisgyermekkorban, megakadályozhatja a cipősarok belső oldalainak kb. fél cm-rel történő megemelése. Felnőtt korban – enyhe lábboltozat-süllyedés mellett – elégséges egy jó belsőkiképzésű /”lábággyal” készített/ konfekciócipő viselése, illetve a láb rendszeres tornáztatása is.

A szakorvos a súlyosabb lábboltozat süllyedés korrigálásához már elengedhetetlennek tartja a lúdtalpbetét viselését. Ez a gyógyászati segédeszköz arra szolgál, hogy a hosszanti és harántboltozat lesüllyedt részeit az anatómiailag megfelelő helyeken támassza meg.
A lúdtalpbetét a megfeszülő szalagok ellazulását és a kórosan laza szalagok tehermentesítését szolgálja. A lúdtalpbetétnek köszönhetően megszűnnek a lesüllyedt boltozatok miatt kialakult fájdalmak. Mády tanár Úr arra is figyelmeztet azonban, hogy a lúdtalpbetét rendszeres viselése a még működő talpizmok további gyengüléséhez vezethet, és csak ortopédiai vizsgálat tán és szakorvosi javaslatra viseljünk betétet.

Gyermekkorban, panaszmentes lábakon, illetve zavaró tüneteket nem okozó, enyhe boltozati süllyedésnél, nem indokolt ennek a gyógyászati segédeszköznek a viselése.
A láb boltozatos szerkezetének megbomlása miatt, vagy azzal párhuzamosan előálló deformitások, statikai lábbetegségek sorában említi a Morton neuromát. Ezt az ortopédiai rendellenességet az okozza, hogy a III-IV lábujj között futó közös idegág a harántboltozat lesüllyedése miatt nyomás alá kerül, és az állandó nyomás következtében egy fájdalmas csomó keletkezik rajta.

A népies nevén: bütyök vagy gacsos öregujj oka: az I. ujj alapízületében az izmok húzásiránya fokozatosan megváltozik, amit követ az izületi tok külső részének zsugorodása, belső részének tágulata és a kóros felrakódása.

A merev öregujjnál az I. ujj alapizületében kialakuló elváltozások az ujj mozgását fokozatosan beszűkítik, ezzel károsítják a járás mechanizmusát, ami miatt a járást fájdalmak kísérik.
A kalapácsujjakat: a haránt boltozat lesüllyedése okozza. A boltozat lelapulása miatt a rövid lábujjakat mozgató izmok működésének egyensúlya megbomlik, az egyes ujjízületekben pedig zsugorodások alakulnak ki. A cipő nyomása fájdalmas tyúkszemek létrejöttéhez is vezet.
Az állandó harántboltozati fájdalom oka: a harántboltozat olyannyira lesüllyed , hogy az már passzív eszközökkel sem emelhető fel. A járásnál a láb átgördülésekor a talpon a II-III. lábközépcsontok fejénél túlnyomás keletkezik. A talp bőre itt nem alkalmas a fokozott nyomás elviselésére, így a láb fájdalmas bőrkeményedésekkel és járás közbeni, heves fájdalmakkal reagál a „nyomásnövekedésre”.

Súlyosabb statikai lábbetegségek kezelésénél gyakran javasolnak a szakorvosok ortopédiai műtéti beavatkozást. A nem műtéti kezelés eszközei a különböző lúdtalpbetétek és súlyosabb deformitás esetén a beteg lábára készített ortopéd cipők.

Az ájult embert, kivéve ha csupán néhány másodpercig tartott az eszméletvesztés, le kell fektetni, oldalára kell fordítani. A száját ki kell üríteni. Az ájulás sokféle problémának lehet a tünete, de megeshet teljesen egészséges emberrel, gyerekkel is. Például a hirtelen nőtt fiataloknál felálláskor vagy vérvételnél lezuhanhat a vérnyomás. Ok lehet, hogy a gyerek nem fogyasztott elegendő folyadékot, esetleg üres a gyomra. Az ilyen ájulás általában nem tart hosszú id4ig, a „betegbe” hamar visszatér az élet, miután lefektették és az eszmélet visszatérése után cukortartalmú folyadékkal megitatták.

A pánik betegeknél is előfordul a „tökéletesen élethű” ájulásérzés, de ők valójában nem veszítik el az eszméletüket. Máskor azonban komoly betegségre, keringési, szívproblémákra, epilepsziára, cukorbetegségre utal az eszméletvesztés.

Ájuláskor az agy oxigén és tápanyag ellátásában zavar lép fel, amit okozhat az elégtelen vérellátás, más esetben az idegrendszer elektromos működési vagy a cukoranyagcsere-zavara. A vérmennyiség kritikus mértékben csökkenhet hasmenés, vérveszteség, de akár hatalmas mértékű izzadás esetén is, amikor az erek hirtelen kitágulnak, például a nyári hőség miatt.
Minden ájulás hátterét orvosi vizsgálattal ki kell deríttetni!