Category Archives: Fontos és Egészséges Zöldségféléink

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - GALAMBBEGY /Valerianella olitoria/

Madársalátának, mezei salátának is nevezik. Hazánkban vadon is terem. Egész Európában elterjedt.

A levelei hosszúkásak, 10- 20 cm magasak, felállók, körülfogják a szárat. A téli, kora tavaszi időszak friss, vitamindús salátája. Ha úgy csípjük le a leveleket, hogy a töve közepe a talajban marad, akkor bokrosodva újabb hajtásokat hoz.
A legfinomabb, legösszetettebb zamatú saláta, ami jelentős mennyiségű B1-, B2-, és C- vitamint, fontos ásványi sókat, főleg meszet, foszfort tartalmaz, ezért fontos téli, kora tavaszi vitaminforrás lehet.
Sokféleképpen elkészíthető, tálak díszítésére is nagyon alkalmas.
Étkezési előkészítése mindössze alapos mosásból áll.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - A FEKETE GYÖKÉR

 

Zöldségnövényként a XVII. Század óta használják. Elsősorban Nyugat- és Dél-Európában ismert és kedvelt zöldségféle, de hazánkban is termesztik, főként házi kertekben.
Henger formájú gyökere fekete színű/innen származik a neve/ és tejnedvet tartalmaz. Fogyasztásra csak az első éves gyökér alkalmas, később fás, rágós lesz.

A fekete héját langyos vízben tartva kaparjuk le a gyökérről, mert így kevésbé folyik ki a leve. Főzésig tartsuk forró vízben és csak közvetlenül felhasználás előtt tisztítsuk meg.
A fekete gyökér cukortartalma 12 % körüli. Ásványi sókban /vas/, B1-, B2- vitaminban és nikotinsavban igen gazdag.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - ENDÍVIA


ENDÍVIA

Vad alakja a Földközi-tenger vidékén ma is megtalálható. A termesztett endíviát már a görögök is ismerték. A középkorban kedvelt salátanövény volt. Ma Nyugat-Európában igen elterjedt, nálunk alig ismert.
Az endívia az ősz és a tél leveles salátája. Levelei nagyok, jól kifejlett erezettel.
Az endívia íze a fejes salátáéhoz hasonló, de kissé kesernyés. Jelentős ásványisó- és C- vitamin tartalma van.
Az endíviát többnyire salátaként fogyasztják, de készíthetjük főzeléknek, párolva, sütve is.
Salátának bármilyen páclével, öntettel, mártással asztalra tehetjük

CSILLAGTÖK /patisszon/


Feltevések szerint Amerikából származó növény, ami az USA-ban ma is nagyon jelentős zöldségnövény, Európában is kedvelt.
A patisszon – magyar nevén csillagtök – többnyire korong alakú, cakkos szélű tökféle, étkezésre a termése használható olyan 5-6 cm átmérőtől fél-1kg –os méretig, a színe, amíg kicsi, zöldessárga, később csontszínű. Beltartalmi értéke a spárgatökével azonos, de C- vitamin tartalma jóval nagyobb, a paradicsoméval vetekszik. Az uborkánál kedvezőbb táplálkozási értékű, egyrészt összetétele, másrészt könnyű emészthetősége miatt. Íze nem jellegzetes, ezért jól fűszerezhető. Kalóriaértéke igen kicsi, fogyókúrázóknak kiváló.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - CIKÓRIA


Már a görögök és a rómaiak is ismerték. Ma Európában igen kedvelt salátanövény, főleg az északnyugati országokban. Hazánkban kevesen ismerik, pedig táplálkozási értéke alapján sokkal nagyobb figyelmet érdemelne.
A cikória tőrózsái a téli hónapok friss salátája.
Étkezési szempontból nagyon jelentős, hisz télen a legkitűnőbb karotin forrás. Karotin tartalma a szedés után még 3 héttel is megmarad. Ásványisókban is nagyon gazdag, így tápértéke miatt jelentős az étrendben.
A cikória kesernyés tejet tartalmaz, ezért fogyasztás előtt áztassuk sós, enyhén ecetes vízbe, majd utána csurgassuk le és bármilyen páclével, salátamártással elkészíthetjük. Főzhetünk belőle krémlevest és körítésként is tálalhatjuk. Aki szereti a kesernyés ízt, a pácolást elhagyhatja.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - CÉKLA


Különösen tél végén az egyik legfontosabb vitamin- és ásványi anyag forrásunka cékla, a jellegzetes színű, a répafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép Európában őshonos, de ma már mindenütt a világon szinte megtalálható, főleg gyökeréért termelik, de a növény egyéb része is jól hasznosítható akár táplálékként, akár gyógyhatása miatt.

A cékla szerte ágazó gyógyhatásást a benne található számos vitaminnak és ásványi anyagnak köszönheti.

Elsősorban sok káliumot tartalmaz, ami hozzájárul a test fiziológiai állapotának javításához, az állóképesség növeléséhez. Gazdag még kalciumban, foszforban, vasban, nátriumban, kénben, ezenkívül antioxidáns tulajdonságú, és ne feledkezzünk meg A-, B-, és C- vitamin tartalmáról sem.

Javítja a vérképződést, annak ellenére, hogy vastartalma nem nagyobb , mint más növényeké. A vérre gyakorolt pozitív hatásait annak köszönheti, hogy a szervezet a céklából sokkal jobban tudja hasznosítani a benne található nyomelemeket. A céklalé sárgarépalével keverve kitűnő májtisztító, főként a májban felhalmozódó zsír lebontását segíti elő, eleinte azonban ajánlatos több sárgarépát használni, mint céklát, mert a gyors reakció a májban, szédülést, hányingert okozhat, tehát támogatja a májat a méregtelenítésben és a sejt megújításban.
A céklát várandós anyák is bátran fogyaszthatják, hisz a leve folsavat tartalmaz, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos.

Javítja a közérzetet, erősíti a véredényeket és a szervezet ellenálló képességét.
Nátha és influenza gyanús időkben a céklából készült ital segít leküzdeni ezeket a betegségeket.
Céklalével tisztító kúrákat is tarthatunk, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulni fog, savtúltengésből származó gyomorpanaszaink pedig megszűnnek. Mivel fogyasztásával elkerülhető a táplálék és a toxikus anyagok hosszas időzése a gyomor- bélcsatornában, csökkenti az ebből eredő különböző betegségek kockázatát, serkenti a máj, a belek és a vese működését, meggyorsítja a mérgek és salak anyagok eltávolítását.
Enyhe hashajtó hatása révén székrekedésben és aranyérbetegségben szenvedőknek ajánlható!
A cékla vörös festékanyaga -a betain – tumorellenes hatású! Különböző állatkísérletek során fedezte fel 1961-ben Dr. Ferenczi Sándor.

A céklalevet minden alkalommal hígítsuk vízzel, sárgrépalével, uborkalével!
Ma már kapható a Bio céklalé, ami: flavinokban gazdag ital, gátolja a szervezetben kialakuló kóros folyamatokat. Tejsavas erjesztésének köszönhetően segíti a felesleges cukrok lebontását. A céklalé kiváló influenza és meghűlés elleni szer. Sikeresen alkalmazható a nyirokrendszer daganataira, a magas vérnyomás kezdeti stádiumában, valamint a vakbél irritációja esetén – olvashatjuk róla!

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - BROKKOLI


Termesztése korábban Dél-Európára terjedt ki. Innen került Észak-Európába és az USA-ba, ahol a karfiolnál is jobban elterjedt. A brokkoli származását tekintve a karfiol közeli rokona.
A brokkoli táplálkozási értéke a karfioléhoz hasonló, sok A- és C- vitamint tartalmaz, valamint igen gazdag ásványi sókban.
Segít a rákos megbetegedések megelőzésében, edzi az immunrendszert. Vízhajtó hatású, csökkenti a magas vérnyomást, erősíti a csontokat és a kötőszöveteket, az idegrendszert.
A brokkoli éppen azoknak az enzimeknek a termelődését serkenti, amelyek a szervezetünkben felhalmozódó méreg és rákkeltő anyagok elszállításáért felelősek. Nagyon hasznos, mert gátolja a rákos sejtek növekedését.
A téli, tél végi időszak értékes zöldsége, készíthetünk belőle leveseket, bármilyen zöldséggel főzhetjük együtt, -csak kissé később tegyük az ételbe, mert hamar megfő és szétesik-, de finom egytálételeket, sőt salátákat is készíthetünk belőle.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - BIMBÓSKEL


A Földközi-tenger vidékéről származik. Egész Európában ismert és termesztett növény a bimbóskel. Egyike a legjobban tárolható és fagyra legkevésbé érzékeny káposztaféléknek. Az őszi és téli hónapokban kerül piacra, mélyhűtve is kapható. A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozó kétéves növény.
Táplálkozási szempontból rendkívül értékes zöldségnövény. A kelkáposzta után a legnagyobb mennyiségű szárazanyagot /13-16 %/ és A-, B1-, B2- vitamint tartalmaz. C- vitamin tartalma nyersen megközelíti a csemegepaprikáét 90 mg/100g. Jelentőségét fokozza, hogy a téli zöldszegény időszak vitaminforrása.
A kelbimbóból nyersen készíthetünk salátákat, főzve leveseket, egytálételeket, főzelékeket, körítéseket.
Főzés előtt a bimbókról szedjük le az elálló fedőleveleket, és vágjuk le a végéről a torzsa hegyét.

FONTOS ZÖLDSÉGFÉLÉINK - A PARAJ - SPENÓT


Korábban csak tavasszal és ősszel lehetett kapni, de a modern nemesítési eljárásoknak köszönhetően az utóbbi időben egész évben kapható frissen a spenót, más néven paraj.

A spenót segít a rákbetegségek elleni védekezésben, erősíti az izomzatot, támogatja a máj méregtelenítését és vízhajtó hatású.

Levelei kevesebb oxálsavat tartalmaznak, ettől kesernyés ízük is mérséklődött, sokunk örömére! A márciustól kapaható tavaszi-nyári fajtát szárastól szedik, levele zsengébb, világosabb, íze szelídebb, de kevésbé zamatos. Az őszi-téli fajtát általában gyökerestől tépik ki, ezért otthoni tisztítása hosszadalmasabb, levele vastagabb, íze kesernyésebb, de aromásabb.

Elkészítése:

Blansírozás: a téli fajtánál ajánlott főzési mód, hogy néhány percre forró vízbe mártjuk, majd lecsepegtetjük, fűszerezzük, és ízlés szerint levest, mártást, főzeléket, rakott ételt készíthetünk belőle.

Párolás: a márciustól kapható tavaszi-nyári zsengébb fajták leveleit tisztítás, mosás után kevés olajban vagy olvasztott vajban üvegesre párolt hagymával néhány percig főzzük, míg a spenót összeesik.

Főzés: után ne tartsuk sokáig melegen a spenótot. A megmaradt porciót hűtőben tároljuk másnapig, különben a levelekben található nitritek nitrátokká alakulnak, ami a gyerekekre különösen veszélyes lehet
A spenótot legjobb enyhén párolva vagy nyersen, salátában fogyasztani.

Gyógyhatása: főként tavasszal jelent értékes ásványianyag- és vitaminforrást. Növényeink közül a paraj tartalmazza a legtöbb jódot, ami a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen, de gazdag káliumban, vasban és foszforban is.
A zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót, teli vannak antioxidánsban gazdag luteinnel. Tanulmányok kimutatták, hogy a lutein segíthet a korral járó szem-problémák megelőzésében, és ránctalanító hatása sem utolsó. A spenót többek között vasat is tartalmaz, amiért a vörösvérsejtek nagyon hálásak, és a test oxigén ellátásában is fontos szerepet játszik. Vashiány esetén a bőr sápadt, fáradt, fénytelen.

Fontos vitaminforrások: a primőr zöldségek


A fejes saláta, a hónapos retek, az uborka és az új hagyma az első tavaszi vitaminforrásunk. Frissítő hatásukat magas víztartalmuknak köszönhetjük. Alacsony energia és jelentős élelmirost tartalmuk miatt segítenek a télen felszedett kilók eltüntetésében, és nyersen fogyasztva hozzájárulnak a szervezet C-vitamin ellátásához. A fejes saláta ezenkívül fontos folsavat, valamint az A-vitamin előanyagát, Bétakarotint is tartalmaz.

Az újhagymában lévő, annak jellegzetes szagát adó kéntartalmú vegyületek /pl. allicin, cykloallinum/ antibakteriális, valamint véralvadástgátló és koleszterint csökkentő hatásúak, és ezzel hozzájárulnak a szív és érrendszeri betegségek megelőzéséhez is.

A primőr zöldségekből készült salátákat ecetes- olajos vagy zöldfűszeres-joghurtos öntettel ízesítsük, mert így nem hizlalnak.

A salátaöntet készítéséhez többféle, jó minőségű olajat és ecetet használjunk, így tápanyagokban gazdagabb és ízesebb lesz az étel.
A fejes saláta öntetét csak a fogyasztás előtt tegyük a salátára, mert különben a levelek a levelek összeesnek.

A primőr zöldségek salátakészítésekor párosíthatjuk gyümölccsel /pl. narancs vagy alma/ és olajos magokkal /pl. dió vagy mogyoró/.

Az újhagyma zöldjét is használjuk fel, színével, ízével gazdagíthatjuk ételeinket.

Fejessaláta:
Alacsony energiatartalmú, C-vitaminban, folsavban, karotinban, B-vitaminokban gazdag. Fogyasztása különösen kora tavasszal ajánlott, amikor a szervezet vitamin készletei kiapadóban vannak.

Hónapos retek:
10 dkg retek elfogyasztásával a napi C-vitamin szükséglet harmadát fedezhetjük. Alacsony kalóriatartalma miatt energia szegény saláták ideális alapanyaga.

Kígyóuborka:
Nátrium szegény, alacsony energia tartalmú /12 kcal/100g/ zöldség. Víztartalma 96%, emiatt frissítő és vízhajtó hatású. Bőrápoló hatása miatt arcpakoláshoz is használjuk.

Új karalábé:
10 dkg nyers karalábé fedezi a napi C-vitamin szükségletet. Vízhajtó hatású, élelmirosttartalma hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez.

Új hagyma:
Nyersen fogyasztva bőséges C-vitamin forrás, íze szelídebb a többi hagymafélénél.

Google PageRank