Eletmod @ LionelPort.com

Népies neve: hamvas szeder, kék szeder, seregélyszeder.
Erdőszéleken, ligetes erdőkben, alacsony dombvidékeken található.
A szeder szárai ívesen lehajlók, földre terülők. Levelei széles szív alakúak, hegyesek, durván fűrészes szélűek, mindkét oldalukon zöldek. Tüskés , mirigy szőrös cserje. A virág szirmai fehérek.
Gyümölcse erősen hamvas-kék, apró, ehető. Júniustól szeptemberig virágzik. A szeder kifejlett levelét szár nélkül gyűjtik és árnyékban szárítják.
A levelek töményebb forrázatát – összehúzó hatása miatt – hasmenéseknél, de izzasztóul és cukorbetegség elleni teakeverékek alkotórészeként alkalmazzák. A gyengébb forrázat kellemes élvezeti ital, ezért a kínai tea pótlására, magyar teák készítésére is használják.
Gyümölcséről a gyógyító gyümölcsök című fejezetben a szedernél beszélünk.

Gyógyító Fák és Cserjék - A Kökény /Prunus spinosa l./

Népies neve: boronafa, kökökényfa, kökönye, tövisfa.
Bokros, bozótos lejtőkön, erdőszéleken, legelőkön, patakok szélein fordul elő.
2-3 méter magasra is megnövő, évelő, ágtövises cserje. Fehér, kocsányos virágai lombfakadás előtt nyílnak, termései gömbölyűek, kékes hamvúak, fanyarok, és csak a dércsípés után élvezhetők. Márciusban áprilisban virágzik.
Kellemes illatú virágát és ritkábban a termését is gyüjtik.
A kökényvirág teája vizelethajtó, vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatású. Fogyókúrás teának fontos alkotórésze.

Gyógyító Fák és Cserjék - A Fekete Áfonya

Nyirkos, savanyú talajú erdőkben, erdőszéleken terem , kb. 50 cm magas, dúsan elágazó cserje.
A leveleit és a termését gyűjtik. Leveleit nyáron, kifejlődésük után, száraz időben gyűjtik, árnyékban, vékony rétegben szárítják. A gyümölcs gyűjtésénél kosarat használnak, mert különben összetörik, összecsomósodik, szárítani napon kell.
A leveleiből készült tea inzulinhatású és ezért elsősorban cukorbetegség elleni teákhoz, bélhurutnál, a húgyutak betegségeinél, vese- és hólyagbántalmaknál használják.
A gyümölcsök kivonatát már régóta használják hasmenés, vérhas és szájbetegségek ellen. A friss termésből áfonyabort, lekvárt, szörpöt és teát készítenek, amik fertőtlenítő hatásúak, ezenkívül a béltartalom bomlási termékeit ártalmatlanná, a bél nyálkahártyáját ellenállóvá teszik.
Fűszerként pikáns, közkedvelt íze miatt a vadhúsok elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen. Köretnek, mártás, kompót, saláta vagy dzsemként készíthetjük.
Az áfonya az egyik leghatékonyabb bőrfeszesítő és ránctalanító táplálék. Teli van polifenolokkal, amelyek segítenek a sejtkárosító szabadgyökök legyőzésében. A szabadgyököket összefüggésbe hozzák a szívbetegségek és a rák kialakulásának kockázatával is, és az öregedési folyamatot is gyorsítják a szabadgyökök.
Hogy ragyogjon a bőröd az egészségtől, adj egy maroknyi áfonyát a salátádhoz, vagy keverd egy kis joghurtba!

Gyógyító Fák és Cserjék - A Csipkebogyó / rosa canina l. /

Népies neve: vadrózsa, tüskefa.
A nálunk legjobban elterjed vadrózsafajta és a rokon fajtái cserjés domboldalakon, erdőszéleken, erdővágásokban terem.
A csipkebogyó álbogyótermés, ami tojás, körte ovális vagy gömb alakú, húsos falú, kevés nedvű, éréskor kezdetben világos, majd később meggypiros színű, jellemző savanykás ízű. Május végén és júniusban virágzik.
A bogyók gyűjtésénél ügyeljünk arra, hogy csak a teljesen érett, szép piros színű, de még kemény állapotú kerüljön leszedésre, mert ilyenkor a legnagyobb a C- vitamin tartalma. A dércsípte bogyók általában puhák, viszont a lekvárfőzésre a legalkalmasabb. Vagy egészben szárítsuk meg, vagy pedig vágjuk ketté, a magját szedjük ki és a külső húsos részt szárítsuk meg,és a külső húsos részt szárítsuk meg.
Jó lenne, ha a háztartásokból nem hiányozna a szárított csipkebogyó és a lekvár sem.
A csipkebogyónak magas a C- vitamin tartalma, ezenkívül cukrot, pektint, gyümölcssavakat, ásványisókat és egyéb hasznos anyagokat is tartalmaz, ezért szinte szervezetünk nem is nélkülözheti. Járványos időkben eredményesen fokozza a szervezet védekezőképességét és egyik legjobb vitaminforrásunk.
Felhasználható még: teaként magas vérnyomás, bélhurut, epe-, máj- és gyomorzavarok esetében, de készítnek belőle bort, pálinkát, likőrt, levest és szörpöt is.

Gyógyító Fák és Cserjék - A Gesztenye

A szelídgesztenye értékes, régóta ismert növény. Görög és római harcosok hosszan eltartható eledele volt. A gesztenye a mediterrán országok klímáját kedveli, de hazánk egyes tájain is megél.
A gesztenye általában csemegeként, sütve vagy főzve kerül az asztalunkra, de cukrozott vagy cukor nélküli püré, esetleg konzerv formájában is vásárolható. Elsősorban desszerteket, tumixokat készítenek belőle, de húsok töltlékeként is közkedvelt. A gesztenye energiatartalma nem túl jelentős, mert a zsír elhanyagolható mennyiségben található benne. Ezért lábadozás után, gyermekek, kismamák, idős emberek, sportolók, emésztési panaszokkal küzdők is bátran fogyaszthatják. A gyümölcsök közül kiemelkedik szénhidrát tartalmával, ami keményítő formájában van benne jelen, hasonlóan a gabonafélélkhez. Ez teszi lehetővé, hogy szárítva, és őrölve liszthez lehet keverni, és még kenyérsütéshez is felhasználható.
10 dkg gesztenye elfogyasztásával a szervezet B6 vitamin szükségletének negyede fedezhető. Ez a vitamin, enzimek alkotórészeként fontos szerepet tölt be a fehérje anyagcserében, a bőr és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében.
Érdemes megkóstolni a gesztenyevirágmézet, ami különleges aromájú ínyencség.
Sütés vagy főzés hatására fanyar íze, /amit csersavtartalma okoz/ eltűnik.
A gesztenyét sütés előtt /legalább 2 órán át/ be kell áztatni, majd bevagdosni. Így sütéskor kissé szétnyílik, és könnyebb lesz kiszedni a héjából.
A gesztenyéből készült édességek finomabbak és értékesebbek lesznek, ha hozzájuk friss vagy aszalt gyümölcsöt teszünk, és a eszínt csak kis mennyiségben használjuk.
A gesztenye, kedvező ásványianyag-tartalma miatt hozzájárul a szív és keringési rendszer egészségének megóvásához!