Category Archives: Gyógyító Italok

Bortípusok /cukortartalmuk szerint/

 

Bortípusok és szőlőfajták csoportosítása cukortartalmuk szerint

Hogyan csoportosítjuk a borokat cukor tartalom szerint. Ez egy nagyon fontos információ, amikor a bor és a szőlő minősségét mézük. Az se mindegy, hogy milyen ételhez milyen cukortartalmú bort kínálunk. A nehéz ételekhez általában szárazabb borokat, a könnyű ételekhez általában édeset. Persze ez nem mindig igaz.

Az alábbiakban bemutatom, hogy milyen szőlő fajtákból milyen borokat szoktak készíteni. Íme a szőlőfajták ideális csoportosítása a cukortartalmuk szerint. A lista nem teljes, de ha valakinek van még hozzá fűzni valója, akkor legyen szíves, írja meg.

Száraz fehér borok:
Ezerjó, Olaszrizling, Csopaki rizling, Abasári rizling, Pusztamérgesi rizling, Gyöngyösi Chasselas, Gyöngyösi leányka, Móri Ezerjó, Tokaji Hárslevelű.

Fél száraz fehér borok:
Szemelt rizling, Badacsonyi Kéknyelű, Egri Leányka, Pécsi Cirfandli, Szekszárdi Tramini, Hosszúhegyi Zöldszilváni, Jászsági Rizling.

Félédes fehér borok:
Zöldszilváni, Badacsonyi Szürkebarát, Badacsonyi rizlingszilváni, Debrői Hárslevelű, Gyöngyösi Tramini, Boglári Chasselas, Boglári Csabagyöngye, Hosszúhegyi Muskotály, Halasi Sárgamuskotály, Móri Tramini, Muscat Ottonel, Rizlingszilváni, Tokaji Furmint

Édes fehér borok:
Tolcsvai édes furmint, Tolcsvai édes, Hárslevelű.

Száraz vörös borok:
Nagy burgundi, Egri bikavér, Villányi vörös, Villányi Kadarka, Kékfrankos, Villányi Oportó, Villányi Burgundi, Szekszárdi Cabernet, Villányi Medoc Noir, Soprononi Kékfrankos, Pinot Noir.

Félédes vörösborok:
Egri Medoc Noir, Cardinál Rosé.

A borok csoportosítása

 

Hogy melyik ételhez milyen bor illik? – előbb ismerjük meg a magyar borok gazdag kínálatát!

A bor ez egyik legkedvetebb és legeszségesebb szeszes italunk. Természetesen csak mértékkel fogyasztva. Az alábbi cikk sorozatomban szeretnék egykicsit bővebb információt nyújtani a borok kedvelőinek erről a finom italról:

A borokat több féle módon csoportosítják:

Színük szerint: fehér, vörös, siller, kastélyos borok.

Minőségük alapján: asztali / vagy kommersz /, minőségi és csemege- /fűszerezett, ízesített/ borok.

Koruk szerint: újbor, fiatal bor, fejlett és érett bor, ó és öregbor, elvénült és avas bor.

Cukortartalmuk szerint: száraz /cukor nélküli/, édeskés 1-3 százalékot tartalmazó, és édes / 3 százaléknál több cukrot tartalmazó /

Alkohol tartalmuk szerint: könnyű, közepes és tüzes borok.

Szőlőfajták szerint: is osztályozzák a fajtaborokat /pl: Tramini, Olaszrizling, Kékfrankos, Leányka, Rizlingszilváni/

Borvidékek szerint: a táj-jelegű borokat különböztetik meg.

Gyógyító Italok - A Bor /Királyok itala - Italok királya/


Gyógyító Italok - A Bor /Királyok itala - Italok királya/

A mítoszok szerint már Noé is vitt magával a bárkájába szőlőitalt. Évezredek múlva ezt a nemes italt Bacchus szőlőkoszorús alakja örökítette meg. A szőlőtermelés kultúráját bizonyítják az egyiptomi fáraók sírjainak színes falfestményei is. A Kárpát- medencébe a kelták, majd a rómaiak hozták be, és ápolták a szőlő kultúrát. Amikor a honfoglaló őseink a Duna-medencébe érkeztek, már fejlett szőlőműveléssel találkoztak. A tatárjárás és a török hódoltság visszavetette a szőlőtermelést, ennek ellenére Magyarország egy évezrede híres bortermelő ország.A bódító ital élvezete, a bor kultúra elválaszthatatlan a jó magyar konyhától, és fordítva, hisz a mondás is így szól: a bornak ágyat kell vetni.

1996 óta nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy azok körében, akik napi rendszerességgel, de kis mennyiségben /másfél- két deciliter/ fogyasztanak bort, sokkal ritkább a szívinfarktus, mint azoknál, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. A bor védő hatású bizonyos daganatos betegségekkel szemben, vagy késlelteti a daganatok kialakulását. A szőlőkben, így a belőlük készült borokban is több létfontosságú vitamin, ásványi anyag és nyomelem található. Különösen nagy mennyiségben fordulnak bennük elő a B-vitaminok és a polifenolok /ezek sokkal nagyobb mennyiségben fordulnak elő a vörösborokban, mint a fehérborokban/, ezért hat kedvezően a szív és érrendszerre. Az antioxidáns elemek megkötik a szabadgyököket, így megakadályozzák a daganatos betegségek kialakulását.

A vitaminokban és a nyomelemekben gazdag vörösborok emellett serkentik az emésztést és a vérkeringést, javítják az étvágyat, jó közérzetet teremtenek. A kínai és japán orvosok érelmeszesedés megelőzésére, gyulladásos és allergiás betegségek kúrálására is ajánlják a vörösbort. Mivel savtartalmuk alacsonyabb a fehérborokénál, savhiányos gyomorpanaszokra is hatékonyabbak a fehérborok. Ezeket a borokat lefekvés előtt nem ajánlatos fogyasztani, ugyanis az álmosító-altató vörösborokkal ellentétben élénkítenek.

Egészséges ételek - A Sör /a “folyékony kenyér”/


Egészséges ételek - A Sör /a “folyékony kenyér”/

Az ónémetben a brauda szó jelentette a kenyeret, ami szabad fodításban a „keleszd meg” jelentése volt.

Az indogermán nyelvcsaládban az élesztés és a kelesztés szavak hasonlóak, hiszen élelmiszeriparilag sem állnak távol egymástól.

A sör tulajdonképpen a kenyér származéka, „édes gyermeke”. A közkedvelt ital is Mezopotámiából származhat, és valószínűleg egy háziasszony „segítette világra” a /legenda szerint./.

A hölgynek annak idején nem volt szíve eldobni a kőkeményre szikkadt árpa kenyeret, ezért azt egy vizes agyagkorsóba felpuhítás céljából, hogy a családjának ne kelljen a rágással erőlködni., amikor az asztalra adja azt a darabot. Véletlenül megfeledkezett róla, a férje viszont két nap múlva észrevette az agyagkorsóban a habzó folyadékot, kortyolgatni kezdte és egyre jobb kedvre derült, aközben míg kiitta a korsót.

Így született meg a világ legnagyobb ital-sikersztorija, ezért a sört már Hammurapi babilóniai uralkodó is lelkendezve „folyékony kenyér”-nek nevezte.

A sör készítése több ezer éves múltra tekint vissza.
Nem csak inni szerették. Már az ókorban leírták gyógyító hatását.

Nézzük meg kicsit részletesebben mennyi minden található benne:

A sör alapvető összetevői:
- legnagyobb mennyiségben víz alkotja (90 - 92 m/m%)
- a másik jelentős összetevő az etilalkohol (3,5 - 6 m/m%)
- szárazanyagtartalom (3,5 - 5,5 m/m%)

A legjelentősebb elemek mennyisége mg/dl
kálium (K) 100-750
nátrium (Na) 9-230
kalcium (Ca) 4-195
magnézium (Mg) 52-270
mangán (Mn) 0-0,35
szelén (Se) 0-0,5
cink (Zn) 0,02-4,5
foszfor (F) 189-1100
vas (Fe) 0-2
réz (Cu) 0-1,2

Egy liter sör 1100-2800 mg ásványi anyagot tartalmaz.

A szárazanyagtartalom legjelentősebb részét szénhidrátok (dextrin és maltóz) adják.

Vitaminok közül a sörben megtalálhatók: riboflavin (B2-vitamin) (0,2-1,3 mg/l), nikotinsav (B3-vitamin) (3-14 mg/l), piridoxin (B6-vitamin) (0,07-1,7 mg/l), pantoténsav (B5 vitamin) (0,04-2 mg/l), folsav (Bc-vitamin) (0,04-0,6 mg/l), biotin (2-15 mg/l)

Tartalmaz még fenolsavakat, amelyek gátolják a rákkeltő vegyületek DNS-károsító hatását. A humulon és a quercetin a rákos sejtek szaporodását, míg a komlóból származó erős antioxidáns összetevő a xantohumol, gátolja a vér LDL-koleszterin (kis sűrűségű lipoprotein, “rossz” koleszterin) tartalmának oxidációját , ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus kockázatát.

A komlópolifenolok, a humulon és a lupulon gátolják a sörben a kórokozó baktériumok szaporodását, így megóvnak bennünket is egyes fertőzésektől, gombabetegségektől.
Jelentős antioxidáns a maláta eredetű ferulasav.

A sör gyógyító hatás az emberi szervezetre:

A sört már az ókorban szívesen fogyasztották az emberek. Ők azonban - a mai sörivókkal szemben - nemcsak élvezeték és mámorító hatása miatt itták, hanem felismerték gyógyító erejét is. Többféle betegség kúrálására használták, lábadozókat állítottak talpra segítségével. Hippokratész, majd Szent Hildegard és Paracelsus a sört gyógyszerként alkalmazták.

Élettani szempontból kifejezetten kedvező a sör kálium (K) / nátrium (Na) egyensúlya. A sör nátriumszegény élelmiszernek számít, ezért fogyasztásával valamelyest ellensúlyozható a túlzott konyhasó-bevitel. Beilleszthető a magas vérnyomásban, ödémás és vesebetegségben szenvedők részére javasolt sószegény diétákba is az alkoholtartalom figyelembevételével.

Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz szelént, amelynek koncentrációja az árpa termőhelyétől függ, így a sörökben jelentős ingadozást mutat. Jelen tudásunk szerint a szelén védi a sejteket, szöveteket az oxidatív károsodástól, és valószínűleg gátolja a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulását.

A sörben lévő mikroelemek jelentősége is nagy: a vas és a réz a vérképzésben vesz részt, a cink a szervezet számára nélkülözhetetlen enzimek építőköve.

A szeszesitalok közül a sör tartalmazza a legkevesebb alkoholt. A túlzott alkoholfogyasztás számos betegséget okoz. Ugyanakkor a teljes absztinencia ugyanúgy megnöveli egyes betegségek kockázatát, mint a túlzott alkoholfogyasztás. A naponta kis mennyiségben fogyasztott alkohol - ami férfiak esetében 30-40 g, nőknél 15-20 g - átlag 50 %-al csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések és az ebből következő halálozások számát. Az alkohol védő hatása az összes szeszesital esetén fennáll, és azon alapszik, hogy az elsődleges rizikófaktornak tekintett LDL-koleszterinszintet csökkenti.

A sör azonban még egyéb olyan, maláta, komló és élesztő eredetű anyagokat is tartalmaz, amelyek az alkoholhoz hasonló élettani hatást gyakorolnak. Állatkísérletekkel bizonyították, hogy az alkoholmentes sör is csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Antikarcinogén hatás: a fenolsavak gátolják a rákkeltő vegyületek DNS-károsító hatását. A humulon és a quercetin a rákos sejtek szaporodását, míg a xantohumol és az izoxantohumol a sejtkárosító enzimek szintézisét akadályozzák.

Antimikrobális hatás: a komlópolifenolok, a humulon és a lupulon gátolják a sörben a kórokozó baktériumok szaporodását, így megóvnak bennünket egyes Streptococcusos fertőzésektől, gombabetegségektől (Candida, Fusarium), Clostridium botulinum fertőzéstől és a Heliobacter pylori (a gyomorfekélyért felelőssé tehető baktérium) fertőzés kellemetlen következményeitől.

Antioxidáns hatás: a komlóból származó xantohumol az LDL (kis sűrűségű) koleszterint védi az oxidációtól, a humulonok és lupulonok szabad gyököket kötnek le. Jelentős antioxidáns a maláta eredetű ferulasav, amelynek hatékonysága klinikai vizsgálatok tanulsága szerint az emberi szervezetben 100 %-os, szemben a paradicsomból származó ferulasav 11-25 %-os hasznosulásával.

A sörben található vitaminok közül a riboflavin (B2-vitamin) koncentrációja megközelítheti a napi szükségletet. Ennek a vitaminnak a hiányában a fehérjék, szénhidrátok, zsírok anyagcsere-folyamatai károsodnak, bőr- és nyálkahártya-gyulladások keletkeznek, fáradtság, gyengeség jelentkezik.
A folsav (Bc-vitamin) számos anyagcsere-folyamatban vesz részt enzimként, és csökkenti egyes betegségek (méhnyak-, gyomor-, vastagbélrák) kockázatát.

Gyömbérsör

strong>Hozzávalók:
1 kg cukor
1 kg méz
1 citrom
15 dkg őrölt gyömbér
fél dl borecet
3 tojás sárgája
3 dkg élesztő

Az 1 kg cukrot és 1 kg mézet összekeverjük és hozzáadunk 1 db meghámozott és összenyomkodott citromot, 15 dkg őrölt gyömbért, fél dl borecetet. Hozzáöntünk 2,5 liter forró vizet, majd miután kihűlt, hozzákeverünk 3 tojássárgáját és 3dkg élesztőt. Majd ezt a keveréket 2-3 napig mérsékelt meleg helyen állni hagyjuk, majd üvegekbe töltjük.

Komlósör

Hozzávalók:
20 dkg kávé maláta
25 dkg cukor
2 dkg komló
2 dkg élesztő

20 dkg maláta kávét, 25 dkg cukrot, 2 dkg komlót és 6 liter vizet addig főzünk, míg 5 literre elfő. A tűzről levéve, ha kihűlt egy csészényit kiveszünk belőle. Ebben szétnyomkodjuk a 2dkg élesztőt és a többihez öntjük. 6-8 órán át állni hagyjuk, majd leszűrjük és palackozzuk.
Ügyeljünk rá, hogy az üvegekben legalább 10 % üres teret hagyjunk. 4-5 nap múlva fogyasztható.

Google PageRank