CITROM TIPPEK
A citrom az egyik legfontosabb és legsokoldalúbb konyhai szövetségesünk. Jellegzetes ízt ad a teának, salátáknak, leveseknek, de emellett nagyon sok egyéb felhasználási módja is ismert.
A citrusfélék igazi vitamin bombák. Egy-egy gyümölcs képes fedezni akár a napi C-vitamin szükséglet felét is.
A citrom baktérium ölő, étvágygerjesztő és lázcsillapító hatású.
A barnulásra hajlamos gyümölcsöket például alma, avokádó, banán, körte stb. És zöldségeket például gomba, zeller, stb tanácsos meghámozás, feldarabolás, felvágás után azonnal meglocsolni citromlével, vagy citromlével elkevert vízbe tenni, hogy meg ne barnuljanak.
A citrommal „kezelt” húsfélék, laza rostú halak, zöldségek – például a főzeléknek készített gyalult tök – a főzés, sütés során nem esnek szét, megőrzik formájukat – állagukat, így gusztusosabbak maradnak.
A felvágott citromot lehetőleg azonnal fogyasszuk el, mert sérülékeny C-vitaminja a levegővel érintkezve gyorsan elbomlik, különösen ha hőhatás éri, például forró ételben, teában.
A kinyomott citromot ne dobjuk el, konyhai munkánk végeztével dörzsöljük be vele a kezünket, nyomkodjuk, forgassuk bele ujjvégeinket, teljesen eltünteti a legrejtettebb redőkből is a zöldség é gyümölcsnyomokat és a legmakacsabb „illatokat” is /hagyma, fokhagyma/, bőrünket pedig bársonyossá, puhává varázsolja.
Minden, amit hasznos lehet tudni a tojásról:
A tojásból készülhet főétel, sütemény és felfújt, használhatjuk dúsításra, kötésre, habosításra, de nem árt, ha használata előtt figyelünk néhány dologra.
A tojást kamrában vagy szobahőmérsékletű helyiségben kell tárolni. Ne tegyük
hűtőszekrénybe, mert a héja benedvesedik, és a kórokozók könnyebben áthatolnak rajta. Hegyes végével lefelé tároljuk, hogy a sárgája a fehérjén helyezkedjen el. Lehet fagyasztani is /kilenc hónapig eltartható/, de csak szétválasztva, mert a héj az alacsony hőmérsékleten széttörik.
A friss tojás fehérje sűrűbb, az állotté hígabb. A fehérjét könnyebb felverni, ha a tojás szobahőmérsékletű és már legalább háromnapos. Csak akkor lesz jó a piskóta vagy a tojásos sütemény, ha tökéletesen friss a fő alapanyag, a tojás.
Feltörés előtt meg kell mosni, hogy a rátapadt szennyeződés ne kerüljön az ételbe, süteménybe.
A kemény tojás főzéséhez a forrástól számítva tíz perc szükséges. Könnyebben meghámozhatjuk, ha a vízbe sót is teszünk.
A feltört tojást egy vagy két napon ajánlatos felhasználni. Csészébe öntve, kevés vízzel a tetején, lefedve eláll a hűtőben.
KOCKA ÉS HASÁBBURGONYA
A burgonyát különböző formára vágva használhatjuk fel.
Kockázáskor (kocka burgonya): először a kívántszélességű szeletekre, majd a szeleteket hasábokra, a hasábokat pedig kockára aprítjuk.
Karikára (karika burgonya): vágáskor válasszunk középnagyságú, egyforma burgonyát. Vágjunk belőle keresztben 2-3 mm-es szeleteket.
Cikkekre vágáskor (cikk burgonya): a kisebb darabokat hosszában négybe vágjuk, a nagyobb burgonyákat először keresztben elvágjuk, aztán daraboljuk cikkekre.
Szalmaburgonya: készítésekor először vékony szeleteket, majd a szeletekből szalmaszerű csíkokat vágunk. A szalmaburgonya 3-4 cm hosszú és 1-2 mm széles.
Hasábburgonyához: 3-4 cm hosszú és 1 cm vastag hasábokat vágunk. Fontos, hogy mielőtt a megmosott burgonyát a bő, forrózsiradékba tennénk, itassuk le róla a nedvességet!
Héjában főzve (héjába főzött burgonya): válasszunk egyforma nagyságú burgonyákat, mossuk meg alaposan őket. Hideg vízben tegyük fel, tegyünk rá fedőt. Miután felforrt vegyük takaréklángra. Felhasználhatjuk tört burgonyának, pirított burgonyának. Rakott burgonyának szeleteljük, ha a hús mellé tesszük, vágjuk hosszába négy felé.
.
.
.
¶
Posted 29 December 2007
† botond
§
‡
°
MINDENKI KENYERE A BURGONYA
A közkedvelt gumós növényt nevezik burgonyának, krumplinak. A krumpli szó a német tájnyelvi „krumper”, „krumpir” szavakból ered /Grundbirne, vagyis földi körte/. Az angol potato szó spanyol eredetű, a Bahamákról származó batata alakult át az angol nyelvben potatóvá.
A gumós növény a 16. század második felében került Európába a dél-amerikai Andokból /Chile, Peru/ spanyol hódítók közvetítésével. A fagyasztva szárított burgonya receptje még az inka indiánoktól ered. Fagyos éjszakákon a földön szétterített gumókat nappal szalmával takarták le a nap égető sugarai elől. Néhány nap elteltével, mialatt a burgonya teljesen kifehéredett, a nők és a gyerekek megtaposták a burgonyát, hogy megszabadítsák a felesleges nedvességtől. Majd vízsugárral átmosták, és 14 napig szárították. Az így nyert burgonya legalább négy évig fogyasztható volt. Európai terjedését gátolta az addig ismert növényektől eltérő művelési mód és a hozzá fűződő balhiedelmek, mert mérgező, föld feletti részei miatt ehetetlennek tartották. A legenda szerint egy tűzvész alkalmával véletlenül nagy mennyiségű gumó sült meg a spanyol királyi udvarnál, amit a tűzoltásra rendelt parasztok megkóstoltak. A franciáknál maga a Napkirály és felesége szorgalmazta elterjesztését úgy, hogy a király gomblyukába, a királyné pedig a hajába tűzött burgonyavirágot.
Magyarországra az első gumókat a 17. század közepén, Németországból hazatérő diákok hozták magukkal, akiket azzal a váddal fogták perbe, hogy meg akarják mérgezni az embereket. A bizonyítékként feltálalt sült krumpli azonban annyira ízlett a bírónak, hogy felmentette a vádlottakat.
A 17-19. században Európában egymást követték az éhínségek, ezért fordultak a nagy hozamú kenyérhelyettesítőhöz. Hazai elterjedésében fordulatot jelentett az 1815-17-es ínséges időszak, amikor országszerte megismerték.