Eletmod @ LionelPort.com

Közhely, hogy a mindennapi élet rengeteg stresszel jár. Ennek számos kellemetlen testi és lelki tünet a következménye. Sőt a stressz sok betegség kialakulásában is ludas. Az idegfeszültség izomfeszülést okoz, ebből aztán állandó derékfájás, fejfájás, fáradékonyság lesz. A stressz szorongóvá, türelmetlenné, és vagy agresszívvé teszi az embert, kit-kit alkatának megfelelően. Sokan állandó időhiánnyal küzdenek, ráadásul a megfelelő időtartamú, pihentető alvás is hiányzik az életükből, amely ellensúlyozhatná, oldaná a feszültséget. A mozgás, sport is viszonylag kevés ember idejébe, energiájába fér bele.

Tablettát szedni, gyógyszerrel küzdeni a testi, lelki stressz ellen nem a legoptimálisabb megoldás. Hisz van olyan módszer, ami mindenkin segíthet, nem kerül sok időbe, pénzbe energiába, ugyanakkor a legjobb módja a feszültség oldásnak.

A relaxáció megtanulása csakis javunkra válhat, hisz ez a stressz leghatékonyabb természetes ellenszere. A módszer elsajátítása nem megy mindenkinek egyformán könnyen, de előbb utóbb bárki megtanulhatja. Húsz percnyi relaxálás úgy ellensúlyozza a feszültséget, mint három-négy órányi pihentető, mély alvás. Relaxált állapotban lassul az anyagcsere, javul a szervezet vérellátása, megnő a vér endorfinszintje, javul a szervek oxigén ellátása.

A relaxáció egyszerű formáját, amikor csak pihenni, lazítani akarunk, bárki elsajátíthatja és gyakorolhatja egyedül is. Ilyenkor kényelmes helyzetben – lehetőleg fekve – lazítja el az ember minden porcikáját, egyenként végig haladva az egész testen. A relaxálás egyik fontos eleme a képzelet játéka, azáltal, hogy elképzeljük, amint a kellemes ellazulás végig áramlik a testen, valóban minden izom elernyed. Aki szívesen használná lazításra a módszert, akár az interneten is találhat útmutatást. A különféle betegségek kezelésére alkalmazott speciális relaxációt azonban csak hozzáértő szakembertől lehet megtanulni.

Fényterápia: a jó közérzethez naponta legalább két órát kell tölteni 2500 lux erősségű fényben. A téli időszakban a fény ereje sokszor csak 1500 lux. Ettől levertek, kedvetlenek, fáradtak az emberek. Elhihetjük, segít a fényterápia. Már létezik készülék otthoni használatra is. Ha kisütött a nap, irány a szabad levegő! Télen hógolyózzon, építsen hóembert vagy csak sétáljon. Télen – nyáron, napsütésben – hóban - fagyban ez a legjobb orvosság.

Légzési trükk: mielőtt hatalmába kerítené az izgalom, lassítsa a tempót! Négy másodpercig lélegezzen be, tartsa bent nyolc másodpercig a levegőt, majd engedje ki hat másodperc alatt! Ettől lassul a pulzusa, és süllyed a vérnyomása.
Kevesebb stressz hormon termelődik.

Aromafürdő: a levendula, a kamillavirág, rózsa és citromfű illata megnyugtat. A főzetüket öntsük a negyvenfokos fürdővízbe. Közvetlenül lefekvés előtt fürödjünk! Jól fogunk aludni és pihenten ébredünk.

Mi is az a stressz, káros vagy hasznos a számunkra. A kérdés jogos, megéri megvizsgállni. Gondoljuk csak el, mennyire fontos ez a folyamat akkor, amikor a természetes védekező mechanizmusnak kell működnie.

Stresszt okozhat a vizsgára való felkészülés, egy rossz hír, de egy nagy öröm is. Ilyenkor a szervezetünkben nagyon hasonló biokémiai reakciók indulnak el, amelyek sok energiát emésztenek fel. De nem mindegy, hogy ennek az energiafelhasználásnak mi az eredménye!

A káros stressz – a distressz

A stressz maga alapjában véve semleges, de megkülönböztetjük tőle a distresszt – vagyis a káros stresszt.

Selye János, a kiváló magyar származású tudós – kutatásai során megállapította, hogy a stressz szakaszai kémiai „sebhelyeket” hagynak maguk után, amik kitörölhetetlenek, és ha túl intenzíven halmozódnak fel a sejtek gyors öregedését vonják maguk után.

A sikeres tevékenyéget kísérő stressz azonban csak kis mértékben okoz ilyen „sebesülést”, az ilyen streessz még fiatalító erővel hathat akár az idősekre is.

A distressz, vagyis a káros stressz – ilyen pl. a rettegés, a düh, számos negatív lelkiállapot – következményei fennmaradnak a szervezetben azután is, hogy a kiváltó ok /stresszsor/ megszűnt.

Selye professzor szerint „az emberi kapcsolatokban az összes káros stresszt előidéző érzelmek közül az első helyen a gyűlöletet és bosszúvágyat kell említenünk.”

Tehát, ha ilyen érzelmeket dédelgetünk magunban, azzal szervezetünk sebesülését segítjük elő.

A stresszt tehát elkerülni nem lehet. Mit tehetünk mégis annak érdekében, hogy elkerüljük a káros hatásokat?

Ne legyünk maximalisták!

A maximalista mindenben a tökéletességre törekszik, állandóan a hibát keresi még az egyébként sikeres tevékenységben is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy helytelen, ha valaki az állandó fejlődést keresi, sőt!

Az, hogy hogyan végezhetjük eredményesebben a munkánkat, rövidebb idő alatt, kevesebb energiával – nem azonos azzal, ha valaki a saját munkájával, vagy másokéval folytonosan elégedetlen, és felnagyítja a hiányosságokat.

Tökéletesség nem létezik, már csak azért sem mert minden változik – holnapra már más a viszonyítási alap. De igenis tekintsük sikernek azt, ha valamin sikerül javítani, ha jobban oldottunk meg valamit ma, mint tegnap.

A teljesítmény nem lehet öncél, azzal csak az életet könnyítjük meg. Engedjük meg magunknak és másoknak a hibázás lehetőségét, és tanuljuk meg kifogásainkat úgy kifejezni, hogy másokat ne sértsünk, és magunkban se keltsünk mesterségesen feszültséget.

Legyen a jelszavunk: „Én sem vagyok tökéletes, te sem vagy tökéletes. És ez tökéletesen rendben van!”

Vegyük észre, mik azok a hatások, amik manipulálni akarnak minket. Ilyenek a reklámok, a tökéletes testek és arcok, a márkák imádata, valamiféle társadalmi elvárásnak való megfelelési kényszer. Biztos, hogy meg kell mindennek felelnünk? Biztos, hogy kevesebbek vagyunk, ha nem birtokoljuk, és nem mutatjuk fel mindazt, ami a látszólagos sikert mutatja? El kell döntenünk, hogy mi az érték számunkra, és tudatosítanunk kell magunknak nap, mint nap.

Ha valami kínos, vagy kellemetlen feladatunk van, legjobb, ha a lehető legrövidebb időn belül végére járunk. Minden halogatás ilyen esetben a stressz fokozódásával, illetve a distresszé alakulásával jár.

Ha viszont valami nem sikerült, kudarcot vallottunk, esetleg egy éppen felvállalt kínos helyzetből nem tudunk jól kijönni – ne gyötörjük magunkat vele, engedjük el.
A kudarc nem mi vagyunk, a kudarcból csak annyit kell levonni tanulságként, amivel elkerülhetjük, vagy megfordíthatjuk a sikertelenséget. Rágódni a gondokon nem szabad, mondjuk ki hangosan, vagy magunkban /ha a családból valaki hallaná/: csak akkor foglalkozok veled, ha nagyon muszáj, egyébként eltemetlek.

Tanuljunk meg lazítani!

A tudatos lazítás, meditáció, relaxáció nem ellentéte, hanem szükségszerű kiegészítése a stresszes életmódnak.

A stressz kezelésére meg kellene tanulnunk, hogyan összpontosítsuk a tudatunkat arra, hogy a jelenben létezzünk, hogyan gyógyuljunk vagy csökkentsük fájdalmainkat a megfelelő légzés, relaxáció és meditáció segítségével. Fontos, hogy ne az elfojtás legyen a válasz a strsszre, hanem az okok tudatosítására, hozzáállásunk felülvizsgálására, és a hasznos technikák alkalmazására törekedjünk.

Vegyünk egy egyszerű példát: a forgalmi dugóba rekedt autós esete:
Dühönghet, nyomhatja a dudát, belelovalhatja magát szinte a szívrohamig, vagy átirányíthatja a figyelmét olyan kérdésekre, amin máskor nincs ideje gondolkodni, esetleg rádiót hallgathat vagy egy kellemes zenére megpróbálhat lazítani.

Ez a döntés mindig a kezünkben van, ne adjuk át az irányítást magunk felett az érzelmeinknek