Egy átlagos, mérsékelten aktív életet élő felnőtt nő napi energiaszükséglete 2200 Kcal, egy hasonló életmódú felnőtt férfié pedig 2800 Kcal körüli. Azért szükséges kihangsúlyozni, hogy felnőtt, mert a gyerekek - testsúlykilogrammokra vetített - tápanyag-,és ezzel együtt energiaszükséglete akár 2-3-szorosa is lehet a felnőttekének.

A legfontosabb kérdés persze az, hogy hogyan osszuk be ezt a 2-3000 kilokalóriát, azaz milyen táplálék formájában vegyük azt magunkhoz. Ebben lehet segítségünkre a táplálékpiramis. A táplálékpiramis “talapzatát” a mozgás adja, hiszen a cél az energiaegyensúly megteremtése: annyi energiát vigyünk be szervezetünkbe, amennyit fel is használunk, hogy elkerüljük a túlsúlyt. Mindennapi tevékenységeink általában nem túl nagy energiaigényűek: kortól és testtömegtől függően a vasárnap délutáni szunyókálás során 1,18, mosogatás közben 1,50, főzés közben már 1,60 kilokalóriát használunk el percenként; az aktívabb mozgás, például a séta egy-egy perce 3,02, a kertészkedésé 5,34 Kcal energiát igényel; futás közben pedig percenként 9,48 kilokalóriát éget el szervezetünk. Éppen ezért ahhoz, hogy a hosszú távú energiaegyensúlyt biztosítani tudjuk, ajánlatos volna naponta 30 percet intenzívebb mozgással töltenünk.

A táplálkozási piramis alsó szintjét az összetett szénhidrátok - a lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék, péksütemények, tészták, a keményítőben gazdag rizs, burgonya, hüvelyesek alkotják. A szénhidrát szót hallva valószínűleg sokaknak felcsillan a szeme, hiszen jól tudjuk, hogy az édességekben található cukrok is a szénhidrátok közé tartoznak: ezekre azonban a lehető legkisebb mennyiségben van csak szükségünk, hiszen puszta energiabombánál nem jelentenek többet a szervezetünk számára. Hamar felszívódnak és a fel nem használt mennyiség zsír formájában lerakódik a szervezetben.

Szénhidrátot a gyümölcsökkel és a zöldségfélékkel is fogyasztunk. Ezen szénhidrátok egy része emészthető, nagyobb része azonban nem. A nem emészthető szénhidrátok a rostok, amelyek jótékony hatással vannak az emésztésre.

A különféle fehérjék közül elsősorban tejtermékekre van nagy szüksége a szervezetünknek, a ” húsok (a húsimádók bánatára) csak később következnek a sorban. A tojás, a hal és a szárnyas húsok is fontos fehérjeforrást jelentenek, fogyasztásuk hetente többször javasolt.
A táplálékpiramis következő szintje valószínűleg sokakat meglep: pedig bizony, szervezetünk számára nélkülözhetetlenek tápanyagok a zsiradékok. A vitaminok egy része csak zsírban oldódik, sejtjeink felépítéséhez, a hormonképződéshez is szükség van zsírokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint napi energiabevitelünk 15-30 százalékát ajánlott zsírok révén biztosítanunk (mennyiségre ez lényegesen kevesebb, hiszen a zsírok energiatartalma nagyon magas). Az azonban nem mindegy, milyen zsírokat fogyasztunk: a WHO ajánlása alapján összes zsírbevitelünknek legfeljebb a harmada legyen telített, állati eredetű zsírsav.

A többit egyszeresen- vagy - még inkább - többszörösen telítetlen, jellemzően növényi eredetű zsírok formájában tanácsos elfogyasztanunk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére.

(Forrás: http://drimmun.com/egeszseges-taplalkozas/hianyos-taplalkozas.html)