A Borok csoportosítása tájjelleg szerint

 

A Borok csoportosítása tájjelleg szerint

A cikk sorozat haramadik részében szeretném bemutatni (a teljességigénye nélkül) a bor vidékeket és az ott termesztett borfajtákat.

TOKAJ:
/Tokaj-Hegyalja / áll a világhírnév csúcsán. A Tokajhoz és Tarcalhoz tartozó Kopasz hegyen hamarabb érő, lágyabb borok teremnek, mint Tolcsván vagy Tállyán. A híres /többputtonyos/ tokaji aszú érleléséhez több év szükséges, zamatában a nap melegétől aszalódott szőlőszemek mazsolás ízei a mandula és a szentjánoskenyér ízeivel, a méz és a szőlővirág illatával keverednek. Négy évszázada őrzi és ápolja hírnevét – királyok asztalán, de néhol gyógyszerként, patikákban is. Emellett a fejedelmi ital mellett Hegyalja másik híres nedűje a tokaji szomorodni, amelyet a legklasszikusabb száraz bornak tartanak. A magas alkohol tartalmú száraz /kesernyés/ szomorodni mellett 2-3 százalékos cukortartalmú édes szomorodni is készül. Ugyancsak magas minőségi kategóriájú a tokaji furmint és a hárslevelű.

VILLÁNY:

vörösborban kínálja a minőséget: különösen a gyorsan érő / már a szüret után fél évvel fogyasztható bársonyos / kékoportó-t, és az éveken át hűvös pincében érlelődött Cabernet-et .
A villányi vörösborok gránitpiros színűek és kissé fanyar ízűek. Három szőlőfajtából: az oportó, a nagyburgundi és a kadarka szőlőből készítik külön-külön vagy vegyesen.

SZEKSZÁRD:

Jellegzetes vörösborai is a villányihoz hasonló három szőlőfajtából készülnek. Édeskés, ugyanakkor fanyar /egyesek szerint a szárított paprikához hasonlítható/ ízűek. Ezt érezni a kékfrankos, a Merlot és a Cabernet ízében./ Ebből a háromból és a kadarka házasításából készül a szekszárdi bikavér /.

A szekszárdi fehérborok: /olaszrizling, Chardonnay/ a talaj és a sok napsütés hatására tüzesebbek, magyarosabbak. A Tramini is édesebb a szokásosnál.

EGER:
borvidékének messze földön is híressége az egri bikavér, amelynek készítéséhez három szőlőfajtát használtak: 70% kadarka, 15-20% nagyburgundi, és 10-15% Medoc noir. Gránátpiros, lágy, kissé fanyar. Ma a bikavért 70%-ban kékfrankosból, Merlotból, Cabernetből, és kékoportóból készítik. Az egri borvidék kedvenc bora a zamatos egri kadarka , lágy egri leányka. Kellemesek az illatos muskotályok is

BALATON-FELVIDÉK:

a Balatontól, a tópartról északra lankásan emelkedő hegyek képezte Balaton-felvidék három földrajzilag szorosan egymáshoz kapcsolódó területet foglal magában: a badacsonyi, a balatonfüredi-csopaki és a Balaton melléki borvidéket.

Földtani felépítésükben és boraikat tekintve sokban különböznek egymástól. A Badacsony és a SzentGyörgy-hegy vulkanikus talaja, a vulkáni alapkőzet adja a badacsonyi borok utánozhatatlan jellegét. A kihűlt vulkánok, a bazalthegyeknek ezen a szépséges táján húzódnak a Balatonra néző szőlőskertek. Már a rómaiak építettek itt utakat, és szőlőt is termesztettek. A vulkanikus kőzet sok helyen egészen a felszínen van, így a szőlő gyökere különleges ásványi sók oldatát szívja fel, amelyek sajátos ízeket képeznek. A badacsonyi bor zamatát erősítik a felülről jövő, valamint a víztükrétől is visszaverődő napsugarak. A nap hevétől felmelegedett láva talaj éjjel is sugározza a meleget.

A Kisfaludy-ház teraszáról nézve mediterrán tájon érezheti magát a látogató. Nemcsak itt, hanem a borpincékben is megkóstolhatják a borvidék nedűit.- köztük a Badacsonyi szürkebarátot, ami ennek a tájnak egyik jellegzetes , sőt „zászlósbora”. A badacsonyi szürkebarát a francia eredetű Pinot gris-ből készül. Aranysárga, olajosnak tűnő, különleges zamatú, évjárattól függően félédes vagy száraz, 12-13 M fok alkoholtartalmú minőségű bor.
A badacsonyi vagy a Szentgyörgy-hegyi olaszrizling a hazánkban legelterjedtebb szőlőfajta itteni sajátosságaként utóízében általában kicsit keserűmandulás ízt ad. Zöldes-színű, lágy, savas, száraz, 11,5-12,5 M fok alkohol tartalmú minőségi bor. A badacsonyi muskotály erősen muskotályillatú, arany vagy zöldessárga színű, félédes minőségi bor, 11-12 M fok alkoholtartalommal. Badacsonyi zöldszilváni: félédes, tüzes, aranysárga színű kitűnő aromájú bor, és még feltétlen beszéljünk a Badacsonyi kéknyelű és a rizling jellegzetes illatáról is. Kedvező időjárás esetén édes Badacsonyi aszút is készítenek.

SOPRON:
Védett borfajtája a soproni veltelini, és igen kedvelt a magas alkoholtartalmú soproni kékfrankos.

Mór:
a nagy szesz- és savtartalmú, zöldes-fehér vagy világossárga móri ezerjó ízéről- amely édeskés - ismert.

A felsorolás természetesen nem teljes, hisz meg sem említettük a kiváló somlói borokat, a gyöngyösi- mátrai finom borokat és az üzletekben egyre szélesebb választékban kapható alföldi borokat. Ehhez azonban egy egész könyv kellene, külön fejezet járna az egyre kedveltebb könnyű, kevésbé csersavas rozé boroknak is! Napjainkban világszerte a könnyű, friss borokat kedvelik, olyanokat, mint a rajnai rizling, a Chardonnay, a Sauvignon, és az új technikával kialakított borkészítési eljárások /az érlelés során a must úgy válik borrá, hogy a nedűt nem éri levegő/ megőrzik a szőlő ízét, illatát. Így háttérbe szorulnak a hagyományos
magyar borok, amelyek inkább a tradíciós érlelést kívánják meg.

Written by on March 3rd, 2008 at 6:14 am    

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

Google PageRank