A vesekő

 

Akinek egyszer már volt vesegörcse, biztos lehet benne, hogy egész életében emlékezni fog rá. A vesekő okozta fájdalom maradandó élmény, főként akkor, ha csak műtéttel sikerül megszabadulni tőle. Szerencsére azonban nem mindig van szükség műtétre. A vese és húgyúti kövesség terápiája két nagy csoportra osztható, az úgynevezett konzervatív és a műtétes eljárásokra. A konzervatív terápia a kő mielőbbi elhajtására vagy feloldására irányul.

Többféle összetételű kő létezik, ezért a megfelelő terápia megválasztásához fontos tudni, milyen típusú kőről van szó. Ezért akinél már esetleg távozott kő a vizelettel, a „produktumot” feltétlenül mutassa meg orvosának.

Van amikor magától távozik.
Akisebb húgysavkövek alkalmasak a feloldásra, így azok akadály nélkül távozhatnak. A kezelés diétás megszorításból és vizeletlúgosító oldat, por vagy pezsgőtabletta szedéséből áll. A többi típusú kő nem oldható, így eltávolításukra más megoldást kell választani. A kisebb /max. 4-5 mm/ átmérőjű kövek sokszor észrevétlenül távoznak a vizelettel. Ilyen esetekben a cél távozásának elősegítése, illetve növekedésének megakadályozása a kő fajtájának megfelelő diétával. Leggyakoribbak a kalciumtartalmú kövek. A kő létrejöttéhez elég, ha csak sok kalciumtartalmú táplálékot fogyasztunk és kevés folyadékot iszunk. A bő folyadék felvétel elsősorban nyáron az izzadás miatt fontos, télen pedig főleg ott, ahol a lakásban központi fűtés van, a szervezet fokozott párologtatása miatt szükséges.

Akinek egyszer már volt köve , annak kerülnie kell a kalciumtartalmú pezsgőtabletták, a tej és tejtermékek túlzott fogyasztását. Egy pohár tejnél vagy ennek megfelelő tejterméknél többet nem ajánlatos fogyasztania naponta.

A kő elhajtását úgy tudjuk segíteni, ha sokat mozgunk, bőven iszunk folyadékot, ami leginkább víz, tea, gyümölcslé legyen. A folyadék felvétel mértékét a szív és vesebetegeknek pontosan meg kell beszélniük kezelőorvosukkal. A húgyúti szervek simaizomzatát görcsoldó segítségével ellazítva megakadályozható, hogy a kő elakadjon. Hasznos lehet az olyan olajtartalmú készítmény is, ami bevonja a húgyutakat, és így a kő könnyebb kicsúszását segíti elő.

Kisebb beavatkozás
A 6mm-nél nagyobb kövek már nem férnek át a húgyúti szerveken, ilyen esetekben kerül sor a kövek zúzására vagy a műtéti eltávolításra. A korábban gyakran végzett, mind a beteg, mind az orvos számára nagy megterhelést jelentő nyílt műtét ma már szinte alig van. A kőzúzásos eljárás mindennapos, elsőként választott eljárás lett. Az elektromos energia segítségével gerjesztett lökéshullámmal ultrahang vagy röntgen segítségével a követ megcélozzák. A hullám a lágyrészeken átmegy, károsodást nem okozva, de a nagy sűrűségű kövön „felakadva” azt megrepeszti. A kezelés eredményeként a kő darabokra törik, szerencsés esetben porrá esik szét, ami a vizelettel távozik. Ezzel a módszerrel leginkább a 2 cm-nél kisebb kövekkezelhetők hatékonyan.

Ennél nagyobb vagy olyan összetételű kövek, amik nem zúzhatók, műtéti úton távolíthatók el. Bizonyos esetekben használatos eljárás az ún. perkután kőeltávolítás, ami a vese megszúrását jelenti. A szúrcsatorna feltágítása után a kő eltávolítható.

A húgyvezetékben elakadt kövek eltávolítására való speciális eljárás az ureterorenoszkópia, ami optikus eszközzel, a szem kontrollja mellett végzett kőeltávolítást jelent. Az eszközt, ami 2-3 mm vastag mindössze, a húgycsövön keresztül juttatják a hólyagba, majd a húgyvezetékbe. Szövődménymentes esetben pár perc alatt kinn van a kő.

A különböző kőeltávolítási módszerek között választani urológus szakorvosi feladat, azonban akár spontán, akár valamelyik műtéti eljárás segítségével távozik is a kő, kémiai analízise kötelező. Az analízis az alapja a további gondozásnak, aminek a feladata az újabb kövek kialakulásának megelőzése.

Written by on March 31st, 2008 at 5:12 am    

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

Google PageRank