Az alkoholos hepatitisz, alkoholos májkárosodás

 

A túlzott alkohol fogyasztás, függőség májkárosodáshoz veszthet. tehát felmerül a kérdés: Kinek az egészségére iszunk?

A nyugati társadalmakban – beleértve Magyarországot is – a különböző májkárosodások legfőbb oka az alkoholfogyasztás. Nálunk nagyon könnyű a szeszes italok beszerzése, fogyasztása széles körben elfogadott. Magyarországon az idült alkoholisták száma kb. fél millió vagy még több.

Az alkoholos májkárosodásnak különböző stádiumai vannak, a skála az enyhébb fokú elzsírosodástól egészen az előre haladott májzsugorig /cirózis/ terjed. Az egyik leggyakoribb májbetegség az alkoholos hepatitisz, ami különböző súlyosságú lehet, a legtöbbször halált okozó májzsugor előtti utolsó stádium, és így rendkívül veszélyes. Az egyetlen reményt a gyógyulásra az alkoholizálás megszüntetése jelenti, mivel az eddig alkalmazott gyógymódok egyike sem bizonyult minden esetben hatékonynak.

Már viszonylag kis mennyiségű alkohol is károsítja a májat, az egyéni adottságok miatt azonban ez az érték nagy eltéréseket mutat. Közismert a nők fokozott érzékenysége, amire a gyomor nyálkahártyájában az lakoholt lebontó enzimek alacsonyabb szintje ad magyarázatot. A nőknél kisebb a lebontottt, nagyobb a felszívódó alkohol mennyisége. Kórosnak a legalább 15 éven keresztül elfogyasztott napi 80 gramm alkoholt tekintik.

A közhiedelemmel ellentétben az alkoholos májkárosodásnak nem előfeltétele a kalória és fehérjehiányos táplálkozás, bár az alkoholos hepatitiszben szenvedők jó része ilyen étrenden él. Ennek oka az, hogy az alkoholfogyasztás egyrészt étvágycsökkentő hatású, másrészt gátolja az emésztési és felszívódási folyamatokat. A túlélési esélyek is csak az enyhébb fokú károsodások esetén javíthatók az elfogyasztott ételek minőségének javításával. Az alkoholnak ugyan magas az energia tartalma /7,1 kcal/gramm kalória táblázat szerint/, de a lebontás során felszabaduló energia jórészt veszendőbe megy. A májkárosodásban közrejátszó genetikai hajlam kimutatására irányuló kísérletek eredményei egyenlőre nem egyértelműek.

Az alkohol ismereteink szerint többféle módon is károsítja a májat. Ezek közül legismertebb a máj fokozatos elzsírosodása, ami az elfogyasztott alkohol mennyiségével és az alkoholfogyasztás időtartamával arányos. Súlyosabb esetekben a zsír a májnak akár 30-40 %-a is lehet. A májsejtek felszínén kialakuló antigének / a szervezet ellenanyag- termelését kiváltó anyagok, melyek nem a tápcsatornán jutottak be/ nem kívánatos immunválaszokat is okozhatnak. Az alkohol fogyasztás miatt a máj antioxidánsokkal szembeni ellenálló képessége is lecsökken, mivel a szervezetből olyan anyagok is kiürülnek, amelyek elengedhetetlenek a védekezéshez.

Megfigyelték, hogy az alkoholos hepatitisz májkárosító hatása az alkoholfogyasztás megszüntetése után is még hetekig folytatódott, ami arra utalt, hogy a folyamat fennmaradásában az immunrendszernek is szerepe van. Az alkohol romboló hatását felerősítheti, a májzsugor kialakulását gyorsíthatja, ha a beteg hepatitisz-C vírussal fertőződik.

A hepatitisz az eset súlyosságától függően sokféle tünettel jelentkezhet. A leggyakoribb a gyengeség, anorexia, fogyás, émelygés, hányás, hasmenés. Sárgaság, láz, a jobb bordaív alatti fájdalom, ami esetleg epeúti problémákra utalna szintén előfordulhat. A máj tapintásra érzékeny és szinte mindig megnagyobbodik. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az alkoholos hepatitisz alkoholos májzsugorra rakódik rá.
Az alkoholos hepatitisz halálozási aránya igen
magas, 30 napon belül 15 %, ami súlyosabb eseteknél az 50%-ot is elérheti. Az életbenmaradási esélyt rontja, ha a beteg idősebb, vesefunkciói nem kielégítőek, illetve, ha a fehérvérsejt száma emelkedik a kórházi kezelés első kéthetében.

A betegség enyhébb és középsúlyos esetei nem igényelnek kezelést, a teljes absztinencia elegendő a túléléshez. Súlyos esetekben azonban speciális kezelésre van szükség, ám mind a mai napig nincs olyan univerzális terápia, amely minden esetben eredményt hozna. Az alkoholos hepatitiszben szenvedő betegekre jellemző a hiányos táplálkozás, de annak javítása – bár jótékony hatású – önmagában nem elegendő. A gyógyszeres kezelés hatékonysága iránt is kételyek merültek fel, többnyire tüneti kezeléshez alkalmazzák őket. A kortikoszteroidokat /mellékvesékből kivont hormon/, - melyek hatékonysága még szintén vitatott – csak súlyos esetekben alkalmaznak.

Az alkoholos májbetegségek végső stádiumát elérő páciensek számára az egyedüli lehetőség a túlélésre a májátültetés. Ehhez azonban legalább 3-6 hónapos műtét előtti absztinenciára van szükség, hogy csökkenteni lehessen a visszaesés veszélyét. A követelménynek sajnos csak a legritkább esetben tesznek eleget az alkoholizmusnak erre a fokára eljutott betegek, legtöbbször túl későn kerülnek orvosi kezekbe.

Written by on March 25th, 2008 at 6:03 am    

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

Google PageRank