Eletmod @ LionelPort.com

A gyomorbetegségek közül leggyakrabban a fekély és a savtúltengés fordul elő. Mind a két betegségre jellemző, hogy két étkezés között a normálisnál több gyomorsav keletkezik. Ez okozza a fájdalmas, görcsös, égéses panaszokat. Mindkét panaszt hasonlóan kell kezelni, a diéta célja mind a két esetben az, hogy megkössük a feleslegben lévő gyomorsavat.

A szokásos táplálkozási rendet meg kell változtatni, úgy hogy az étkezések között eltelt idő rövid legyen, a táplálék –lehetőleg- teljesen soha ne ürüljön ki a gyomorból. A gyomorbetegnek napjában akár nyolcszor-tízszer is ennie kell, természetesen nem teljes, háromfogásos menüt! Az egy-két óránként bekapott néhány falat még munka közben is megoldható, kis csomag keksz még a zsebben is elfér. Ezt az életmódot természetesen nem kell a beteg élete végéig folytatni, csupán addig, amíg a panaszok enyhülnek. Később csökkenthető az étkezések száma.

Az étkezés mennyiségét, gyakoriságát a beteg étvágya, testsúlya határozza meg. Nem az a cél, hogy a beteg meghízzon, hanem az, hogy a gyomra soha ne legyen üres. A gyakori evésnek, az egyszerre kis mennyiség elfogyasztásának más előnye is van: kevésbé terheli a gyomrot, az érzékeny, gyulladásos nyálkahártyát kevésbé izgatja a kis mennyiségű étel.

A gyomorsav közömbösítésének csak egyik módja az étkezések gyakoriságának a növelése. Nem elhanyagolható szempont az étel halmazállapota sem. A leggyorsabban a folyadék, a leglassabban a szilárd halmazállapotú táplálék ürül ki a gyomorból, átmenetet képez a pépes étel. Gyomorbetegnek sokszor adnak pépes ételt, burgonya- és más pürét, ami tényleg könnyebben emészthető, jól felszívja a savat, viszont túlságosan hamar kiürül, így nem fejt ki megfelelő ideig savmegkötő hatást. Ezért célszerű minden pépes étel mellé szilárd táplálékot is fogyasztani.
A táplálék összeállításánál nemcsak halmazállapotát kell figyelembe venni, hanem annak összetételét is. A leggyorsabban a cukor, majd a szénhidrát emésztődik meg. Tovább időzik a gyomorban a fehérje, legtovább pedig a zsír. A savmegkötő hatás azonban nem attól függ. A legjobban a szénhidrátok, majd a fehérjék kötik meg a savat. Az étrendet tehát ebből a két főcsoportból kell összeállítani. Idetartozik a rizs. liszt, burgonya, tésztafélék kenyér, a zöldség és gyümölcsfélék, a fehérjékhez pedig a hús, tej, tojás. Ezekből az anyagokból igazán változatos és ízletes étrendet lehet összeállítani.

Korábban úgy tartották, hogy a fekélyes betegnek tejet kell adni. Valóban a tej értékes táplálék, de az emésztés során túró és tejsav keletkezik belőle, a tejsav pedig izgatja a nyálkahártyát. A tejet mégsem célszerű kihagyni az étrendből, kivéve, ha panaszokat okoz. Az alkoholt és az erős fűszereket /pl. csípős paprika/ viszont teljesen száműzni kell a gyomorbeteg étrendjéből. Valamennyi alkoholos ital gyomorhurutot idéz elő, még a bázikus kémhatású sör is. A legártalmasabb a tömény ital, utána a vörösbor következik. Az alkohol minden formában, tehát még egy koccintás erejéig is tilos, még meg nem szűnnek a panaszok.

Ugyancsak korlátozni kell a fűszerek használatát. A csípős, erős fűszerek / paprika, bors, hagyma, fokhagyma/ izgatják a nyálkahártyát /főleg nyersen fogyasztva/ és fokozzák a savtermelést. Némely fűszer és ízesítő /torma, mustár/ elhagyása azonban nem jelenti azt, hogy a diétának ízetlennek kell lennie. Ideje felfedezni nagyanyánk konyháját, amikor sokkal több zöldfűszert / tárkonyt, bazsalikomot, csombort /borsika-füvet/ kakukkfüvet, kaprot, stb./ használt, mint mi ma.

Beszéljünk egy keveset az élvezeti szerekről is! A kávéban, teában található koffein, tein és a csersav ugyancsak megterheli a gyomrot, fogyasztását a panaszok idején célszerű beszüntetni, később korlátozni. Gyenge fekete tea kis mennyiségben, zöld vagy gyümölcstea nagyobb mennyiségben is iható. A kávét, ha már nem tudja megállni, kizárólag tejjel fogyaszthatja a beteg, mert az megköti a csersavat!
Tilos viszont a dohányzás, nemcsak a betegség heveny szakaszában, hanem később is! Sok dohányos arra hivatkozik, hogy a reggel éhgyomorra elszívott cigaretta nélkül nem lenne rendszeres széklete, ez csak akkor lenne igaz, ha a nemdohányzók soha életükben nem tudnának vécére menni!