Az ízületi betegségek nagy része krónikus. Okozhatja ezeket az ízületek kopása, ami gyakran a túlzott sport vagy az előrehaladottabb életkor következménye, gyulladás és csontritkulás.
A mozgásszervi betegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a mozgásszegény életmód, a dohányzás, ezenkívül a helytelen táplálkozás. Ez alól kivétel a krónikus fájdalom szindróma, aminek oka a szerotonin, a „boldogság hormon” alacsony szintje. A tél, a sötétség, a hideg felerősítik a tüneteit, csillapításában a fény, és az örömet okozó tevékenységek segítenek.
Ha túl sokat ülünk, vagy kifejezetten ülő munkát végzünk, az éppen olyan kockázatot jelent, mint az egyoldalú terheléssel járó sport. Vázrendszerünk emiatt óhatatlanul deformálódásnak indul, ha a testtartást biztosító izmok nem működnek szimmetrikusan. Ez a változás érezhető az ízületekben is: elcsavarodnak, dörzsölődnek, az eredeti mozgáspályájuktól eltérő íven mozognak. A folyamat nem csupán egyre fokozódó fájdalommal jár, külső testi jelek is mutatják a változást. A folyamatosan dörzsölődő, és ettől egyre jobban elkopó, ízületek fájdalmassá válnak.
Ha hosszú időn át egészségtelenül táplálkozunk, szervezetünk nem jut a működéséhez elengedhetetlen anyagokhoz. Nem tudja építeni, pótolni az ízületeket, így azok felszíne érdessé válik, az inak gyengülnek, sokszor megindul a csontritkulás.
A gyulladásos ízületi betegségek kialakulásában a többszörösen telítetlen zsírsavösszetevők anyagcseréjének változása is komoly szerepet játszhat. Ezért kell az étrend összeállításakor figyelmet fordítani a zsírsavak megfelelő mennyiségű bevitelére, a telítetlen zsírsavakban dús étkezés befolyásolhatja a gyulladásos állapotok kimenetelét.
A reumatikus betegségek és a táplálkozás összefüggése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, a betegek állapotában rosszabbodást észleltek hús és felvágott, cukor és zsír, ezenkívül alkohol és kávé túlzott fogyasztása esetében. Ugyanakkor javulás jelentkezett a nagy mennyiségű nyers növényt tartalmazó étrend és a zsírszegény táplálkozás hatására.
A gyulladás helyén túl sok káros anyag szaporodik fel, ennek következtében helyi E-vitamin- hiány alakul ki. Ezt a vitamint ugyanis a szervezet elhasználja az ártalmas anyagok semlegesítésére.
Pótlása a mozgásszervi betegeknek különösen fontos, ahogyan a béta-karotiné, a C-vitaminé és a szeléné is. Csökkenteni kell a húsok, felvágottak fogyasztását, helyette a tengeri halakat kell fogyasztani, ezeket is csak hidegen sajtolt növényi olajokkal érdemes elkészíteni. Hasznos, ha naponta többször sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk nyersen, ezenkívül gyakran szerepeljenek a saláták, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak és tejtermékek.
Az egyes fertőzések szövődményeként létrejött arthritis gyógyítása és a maradandó reumatoid arthritis karbantartása csak orvosi kezeléssel eredményes. A gyógyvizek, termál fürdők jótékony hatása is visszájára fordul, ha akut gyulladásos fázisban van a betegség! Ízületi gyulladásnál a terápia része évente 2 alkalommal 10 fizioterápiás kezelés, ami gyógytornát, masszázst, illetve elektromos kezelést jelent!.
A szelén egy természetes nyomelem, ami védi az egészséges sejteket, gátolja az ízületi problémák kialakulását, jó hatással van a megbetegedett ízületekre. A szervezet szelén igényének pótlása a Bio-Szlénum 50+cinkkel megnöveli esélyünket arra, hogy aktívak maradhassunk még az évek előrehaladtával is, szerves szelén található benne, aminek a leghatékonyabb a biológiai hasznosulása. A cink mellett a Bio-Szelénum 50+cink tartalmaz még béta-karotint, B6-, C- és E-vitamint is.
Comments 2
tetszik.
Posted 16 May 2008 at 7:37 am ¶Köszi!
Posted 16 May 2008 at 11:31 am ¶Post a Comment