csirkecomb 4 db vagy csirkemell
spenót 1 kg
vaj 2 evőkanál
fokhagyma 2 gerezd
só 50 dkg
őrölt bors
szódabikarbóna 1 késhegynyi

A csirkecombokat lebőrözzük, megmossuk és leszárítjuk. A sót egy kisebb tepsiben szétterítjük, rárakjuk a combokat, és előmelegített sütőben, közepes hőfokon puhára sütjük. / /A melleket szalonnával beborítjuk. / A parajleveleket megtisztítjuk, és többször átmossuk. Gyengén sós, forrásban levő vízbe tesszük, és néhány perc alatt puhára főzzük. / A parajjal együtt szódabikarbónát is tegyünk a vízbe, hogy szép zöld maradjon és hamarább megpuhuljon / A parajleveleket leszűrjük, lecsöpögtetjük, majd egy serpenyőben, a felolvasztott vajban átforgatjuk, és sóval, zúzott fokhagymával fűszerezzük.
A megsült combokat a fokhagymás spenóttal körítve tálaljuk.

A csontok, a csontváz: a csontvázat a csontok, a járulékos alkotórészek /csonthártya, csontvelő/, az izületek / izületi porc, izületi tokszalag/ és a szalagok építik fel.
A csontváz: a mozgás passzív szerve, szilárd vázat nyújt a testnek, meghatározza alakját, magasságát, üregeiben pedig védelmet biztosít a központi idegrendszernek /agyvelő, gerincvelő/, az egyes szerveknek /pl. szív, tüdők/ és a vérképző csontvelőnek.

Az emberi csontvázban a csontok száma: átlag 206. A gyerekekben sok csont egyes részleteit porcállomány köti össze, ez később elcsontosodik.

A csontok összeköttetései: a különböző csontok egymással vagy megszakítás nélküli, vagy megszakított összeköttetésben állnak. A megszakítás nélküli összeköttetés lehet porcogós, amikor a szomszédos csontokat porcogó, és lehet szalagos, amikor erős kötőszöveti szalag köti össze.

Leggyakoribb az izületi összeköttetés, az izület. Erre jellemző, hogy a csontok találkozó felszínei közt rés van, amelyet körös-körül kötőszövetes izületi tok vagy tokszalag teljesen elzár. A csontok ízesülő felszínei különböző alakúak, lehetnek gömb, henger, tojásdad, lapos stb. alakúak az egyik csonton, míg a vele találkozó másik csonton ennek megfelelő alakú bemélyedés van.

A csontok ízesülő felszíneit porcréteg vonja be. Az izületi tok legtöbbször a porcos területek szélén nő össze a csonttal. Az izületi felszínek alakján kívül az izületi tok feszessége vagy lazasága szabja meg, hogy mennyire mozgékony az izület. Az izületi felszíneket az izületi üreg –valóságban csak rés- választja el, aminek belsejében néhány csepp nyúlós izületi nedv van, ami a porcfelszíneket sikamlóssá teszi.

A csontváz csontjait: a koponya, a törzs, és a végtagok csontjaira osztjuk fel.

A csontos koponyának: két része van, az agykoponya és az arckoponya.
Az agykoponya csontjai szilárd védőtokot alkotnak az agyvelő körül. Egyik csontja, a sziklacsont, tartalmazza az egyensúlyozó érzékszervet és a hallószervet.

Az arckoponya : csontjai változatos üregrendszert vesznek körül. Az üregrendszer részben az emésztőrendszerhez és a légutakhoz tartozik, részben érzékszervek helyezkednek el benne, így a látószerv, a szaglás és az ízlés szervei.

A koponyacsontok: egymással igen szilárdan, el nem mozdíthatóan függenek össze. Az összefüggésnek ezt a formáját varratoknak nevezzük. Egyetlen koponyacsont, az állkapocs függ csak össze mozgékonyan, ízület útján a többi koponya csonttal.

A törzs csontjai: a csigolyák, a bordák és a szegycsont vagy mellcsont.
A csigolyák együttesen a gerincoszlopot alkotják. Összesen 32-35 csigolya van. A csigolyákat a gerincoszlop egyes részletei szerint: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farkcsigolyákra osztjuk. A csigolya egyes részei: az elől fekvő csigolyatest, amihez hátrafelé a csigolyaív csatlakozik. Az ív a test hátsó felszínével a csigolyalyukat fogja közre. A csigolyaívről két oldal felé és hátul, a középvonalban hegyes nyúlványok emelkednek ki, és még az ívekről fel és lefelé irányuló izületi nyúlványok merednek.

Az egymás után következő csigolyák testei közt porckorongok, a csigolyaporcok helyezkednek el, tömött, rugalmas párnákat képezve az egyes csigolyák között. A keresztcsigolyák összecsontosodva az egységes keresztcsontot alkotják. A farkcsigolyák igen csökevényesek és változóan összecsontosodtak, számuk is változó.

A csigolyalyukak együttesen a gerinccsatornát képezik, amiben a gerincvelő és idegek fekszenek. A gerinccsatorna az agykoponya fenekén levő öreglyukon keresztül az agykoponya üregével függ össze.

Az egyes csigolyák egymáshoz képest csak kevéssé mozdulnak el, azonban ezek a mozgások összeadódva a gerincoszlop egészének nagyfokú hajlásait engedik meg minden irányban.
A bordák görbült, lapos, szalag alakú csontok, hátul a háti csigolyákkal függenek össze. Elől a felső hét borda-pár közvetlenül a szegycsonthoz rögzül, a többi a megfelelő felette levőhöz, a két legalsó pedig szabadon végződik.
A szegycsont rövid, széles, lapos csont, amihez a bordák egy része, legfelül pedig a kulcscsont rögzül.

A gerincoszlop háti része, a bordák és a szegycsont együttesen a csontos mellkast alkotják. A bordák hátulról előre és ferdén lefelé futnak.

A mozgáshoz izmainkra van szükségünk.
A test izmait elhelyezkedésük szerint osztjuk fel: a fej, a nyak, a törzs, a felső és alsó végtag izmaira.

Az izom az egyik csonton ered, a másikon tapad. Összehúzódása alkalmával megrövidül és egymás felé közelíti az eredését és tapadását, ami a csontok helyzetének megváltoztatását eredményezi. Ezért nevezzük az izmokat a mozgás aktív, a csontokat a mozgás passzív szerveinek. Az összehúzódást kiváltó ingert legtöbbször normálisan a mozgatóideg követi, de idegbehatás nélkül is összehúzódhat az izom, például elektromos ingerlésre, vegyi anyagok, tömény sóoldatok hatására, vagy ütésre.

Az izmokba idegek hatolnak be. Az idegrostok az elrendelő parancsot, ingerületet vezetnek az izomrostokba, részben az izomrostok összehúzódásának, feszülésének fokáról értesítik a központi idegrendszert. Ezt úgy fejezzük ki, hogy az izomnak van mozgató és érző beidegzése.

Legfontosabb: hogy időben vigyük ortopédiai szűrésre a gyermekünket!

csirkemell 60 dkg
mogyoró 40 dkg /pörkölt/
szójamártás 2 evőkanál
étkezési keményítő 2 evőkanál
fehérbor 1 dl
fokhagyma 1 gerezd
olaj
cukor
gyömbér, só

A csirkemellet apró kockákra vágjuk. Összekeverünk egy evőkanál keményítőt két evőkanál vízzel, hozzáadunk egy-egy evőkanál szójamártást és bort, 2 evőkanál étolajat, egy csipet sót, és beletesszük a húsokat. Addig pácoljuk, amíg a mogyorót megtisztítjuk, és olajban, kislángon sárgára sütjük, majd kiszedjük. Egy serpenyőben füstölésig olajat hevítünk, beletesszük a pácolt csirkehúst, és kb. 2-3 percig kevergetjük benne, majd kiszedjük. Kevés olajat és egy evőkanál szójamártást felhevítünk, zúzott fokhagymát, vízben oldott keményítőt, 2 evőkanál bort, kevés cukrot és gyömbér port adunk hozzá.
Beleöntjük a kisütött húst és a mogyorót, jól átforgatjuk, majd azonnal tálaljuk.
Rizs köretet kínálunk hozzá.

Ha nem jut elég vér…

Ha testünk valahol megsérül és fertőződik, a gyógyulás feltétele, hogy elegendő friss vér kerüljön közelébe. A vér szállítja ugyanis az oxigént, a fehérvérsejteket, amelyek megtámadják és semlegesítik a baktériumokat, és a gyógyulást elősegítő tápanyagok is a véráram útján kerülnek az „esemény” helyére. Ha a szervezet nem képes megfelelően lokalizálni a fertőzés helyét, az könnyen elterjed és komoly károsodást okozhat a megtámadott testrészben. Az üszkös elhalás a szövetek pusztulását jelenti, mely jelentős fertőzés vagy fagysérülés miatt alakul ki. A cukorbetegnek tehát bármilyen lábfertőzéssel orvoshoz kell fordulni, különösen akkor, ha vérkeringése károsodott.

Az arterioszklerózis azonban karban tartható, elkerülhető, és a fertőzések természetesen nem vezetnek automatikusan üszkösödéshez. Mégis elővigyázatosnak kell lenni, minimálisra kell csökkenteni a láb fertőzésének a veszélyét. Érdemes rendszeresen megvizsgálni a lábat, hogy van-e rajta valamilyen sérülés, és tartózkodni kell a „házi műtétektől” is, a tyúkszem, a benőtt köröm otthoni „műtétjétől”. Elég az olló megcsúszása, és a nem kielégítő keringés, hiányos védelem következtében kialakulhat a fertőzés.

Száraz lábbal megúszni

Ahogy korosodunk, és ez nem csak a cukorbetegeknél van így, bőrünk egyre szárazabb. A lábakon, különösen a sarkakon száraz berepedések keletkeznek, amelyek, amellett hogy fájdalmasak, a fertőzés nyitott kapui. A megoldás egyszerű: hidratáló krémet kell használni a lábra is. A vérkeringés a kor előrehaladtával szinte természetesen romlik, így az idősebbek lába is nehezebben gyógyul. A bőr is érzékenyebb lesz, ezért hajlamosabb a gyulladásra, hólyagosodásra. Séta vagy torna alkalmával ne felejtsünk el gyapjú vagy pamut zoknit húzni, ami felszívja a láb izzadtságát. A nedvesség kedvez a gombás fertőzések kialakulásának, érdemes lábizzadás-gátló spray-t, vagy hintőport használni. Ügyeljünk arra, hogy a zokni szára ne legyen szűk, ne szorítsa el az amúgy is bajban lévő vérkeringést.

Puhítás:
Talpunk bizonyos részein, ott ahová a teljes testsúlyúnk nehezedik, bőrkeményedés keletkezik. Ez a keményebb bőr megerősíti, védi a talpunknak ezeket a pontjait, végső soron a megvastagodott bőr hasznos is lehet, de semmiképpen ne hagyjuk, hogy túlságosan megvastagodjon a bőrkeményedés, mert ez később fájdalmas lehet. Bőrpuhító krémmel kenjük be a problémás területeket, majd bőrradírral vagy bőrkeményedés eltávolítására alkalmas reszelővel dörzsöljük át lábunkat.

A láb áztatása:
Kicsit makacsabb bőrkeményedés esetén nagyon hatásos a lábfürdő. A meleg vízbe tegyünk fürdősót, esetleg csepegtessünk bőrpuhító illóolajat /mandulaolaj/ és áztassuk legalább negyedóráig a lábunkat. Ezután már biztos sikerül a dörzskővel eltávolítani a megvastagodott bőrt.
Áztatás után jó alaposan kenjük a lábunkat tápláló krémmel.

Körmök:
Az áztatáskor a körmök is felhupulnak, így sokkal könnyebb lesz pedikűrözni. Ne ollót, hanem csiptetőt használjunk, majd reszelővel simítsuk el az egyenetlenségeket. A körmök sarkait kerekítsük le, így megakadályozhatjuk a köröm benövését a bőrbe. A körömágyra ránőtt körmöt toljuk le a körömről, de soha ne vágjuk ki. A vágás során ugyanis apró sebek keletkeznek, amelyeken át gombák és egyéb fertőzések juthatnak be a szervezetbe.

Még egy tipp:
Fáradt lábunkat gyorsan és könnyen felfrissíthetjük, ha egy henger alakú farúdon görgetjük a talpunkat néhány percig. Így serkentjük a láb vérkringését, megmasszírozzuk a reflexzónákat.

csirkecomb 4 db
zöldborsó 30 dkg
sárgarépa 2 szál
petrezselyem gyökér 1 db
karalábé 1 db gyenge
vaj 5 dkg
ételízesítő, só

A combokat megmossuk, leitatjuk a nedvességet, és megsózzuk.
A bográcsban megolvasztjuk a vajat, és a húsokat hirtelen megsütjük benne. Rátesszük a megtisztított, feldarabolt zöldségeket és rövid ideig együtt pirítjuk. Megszórjuk pirospaprikával, és annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Sóval, ételízesítővel fűszerezzük. Amikor a hús félig megpuhult, óvatosan beleforgatjuk a hasábokra vágott burgonyát, és készre főzzük. A bográcsot néha megrázogatjuk / A főzés közben elpárolgott vizet úgy pótoljuk, hogy a kész étel szaftos legyen, de ne leveses /.

A fiatalok között a leggyakoribb probléma a túlzott izzadás. Nem véletlen, hogy ez a terület nedvesedik a legjobban, hisz itt helyezkednek el legsűrűbben azok a verejtékmirigyek, melyek közvetlenül a bőr felszínére nyílnak. Serdülő és fiatal felnőtt korbana hormonális változások hatására a verejtékmirigyek működése fokozódik, és ha ehhez még a meleg, rosszul szellőző műszálas zoknik és műanyag edzőcipők hatása is hozzájárul, az érintetteknek sok kellemetlenséggel kell számolni.

Az izzadás, a meleg, nedves, sötét közeg jó táptalaja a kórokozók, elsősorban a gombák megtelepedésének. Ez okaozza a jellegzetes lábaszgot is.

A gombák jelenlétét – a fertőződés után közvetlenül – elsőként a bőr viszketése jelzi, amit a bőrpír követ. Később a viszketést hámlás vagy apró hólyagok megjelenése követi.
A hólyagok gyakran körkörösen helyezkednek el. A kör alakú, gyulladt elváltozás, hosszabb fennállás után, a középső részén látszólag gyógyul, a széli részén pedig terjed. Kezeletlenül nagy területeken is kialakulhatnak összefolyó, gombás foltok.

A bőrről a gombásodás átterjedhet a körmökre is: a magyar lakosság legalább 10 %-a szenved a körömgombásodás tüneteitől.

Melyek ezek a tünetek?
A körömlemez megvastagodik, a köröm töredezetté válik, a körömlemez alól sárgás szarumassza kaparható ki. Eleinte csak egy körmön, annak is csak a széli részén észlelünk elszíneződést, majd megvastagodást, később a gomba megbetegíti az egész körömlemezt, illetve a szomszédos körmökre is átterjedhet. A körmöt fonalas, sarjadzó és penészgomba egyaránt megbetegítheti.
A fonalas gombák által okozott fertőzés általában a szabad szél felől kezdődik, A sarjadzó gomba inkábba körömágy felől támad.

Egyes betegségek, például a cukor betegség vagy az immunrendszer gyengeségét okozó egyéb állapotok hajlamosítanak gombásodásra, de gyakrabban fertőződnek a sportolók is – nemcsak a vizes sportokat űzők, hanem azok is, akik más sportágakban versenyeznek, és a közös zuhanyzókban fertőződnek. A gombásodás kezelése kis felületre terjedő, csak a bőrön jelenlévő tünetek esetében lokálisan használható oldatokkal, krémekkel is lehetséges. Ha azoban makacs, nagy területre terjedő, vagy a körömlemez nagy részét is érintő betegségről van szó, nem elegendő a külsőleg alkalmazott kezelés, hanem szájon át szedhető, orvos által felírt gyógyszerre van szükség.

Nemcsak a gombásodás okozhat kellemetlenséget a körmökön, illetve a körmöket körülvevő szövetekben. Gyakori probléma a benőtt köröm, amely általában helytelen pedikűrözési technika miatt alakul ki. Ha a köröm hegyes vége nyomja a bőrt, ott sérülést okoz. Ezen a sérülésen kórokozók hatolhatnak be, és genyes fertőzést hozhatnak létre. Hosszabb fennállás után a gyulladás krónikussá válik, a köröm mellett pedig vadhús képződik. Ez olyan méreteket is ölthet, hogy a rendes cipő viselését is akadályozhatja. Megoldása a gyulladás kezelése után általában sebészi, de az enyhébb esetek vértelenül is kezelhetők.
Ahhoz, hogy lábunk egészségét megőrizzük, érdemes hangsúlyt fektetni a betegségek megelőzésére.

„Lábravaló” tanácsok:

Lábbelink legyen elég bő, ne nyomja a körmöket. Lehetőleg bőrből készüljön, nyáron pedig legyen nyitott.
Viseljünk pamutból vagy cérnából készült zoknit.
Manikűrözéskor vágjuk helyes technikával a körmöket, ne okozzunk sérülést.
Uszodában, közös zuhanyzóban hordjunk papucsot.
Otthon se használjuk más papucsát, törülközőjét.
A bőrt, különösen a lábujjak közét, töröljük mindig szárazra.

A lábszárfekély kialakulásának oka legtöbbször valamilyen vénás elégtelenség, például a visszeresség. Ilyen esetekben a már tágult, kanyargós lefutású visszerekből az izompumpa nem képes az elhasznált vért a szív felé továbbítani, és rendszerint a visszafolyást gátló vénabillentyűk sem töltik be tökéletesen a szerepüket, aminek következtében a vér pangani kezd az erekben, sőt időnként visszafelé is folyik. Nő a lábszár bőrének hajszálereiben a nyomás, romlik a bőr szöveteinek tápanyag és oxigén ellátása, ami hosszabb távon a regenerálódó képességét is negatívan befolyásolja. Ilyenkor általában már elég egy apró sérülés is ahhoz, hogy a seb helyén súlyos fekély kezdjen kialakulni.

Tünetek:

A lábszárfekély leggyakrabban az alsó lábszáron, a bokák környékén jön létre, ami nem véletlen, hisz innen kell a legnagyobb utat megtennie az elhasznált vérnek a szívig. A vénás elégtelenség kialakulásának kezdetén még nem sok minden érezhető, csupán apró seprő vénák jlennek meg az alsó lábszáron, illetve megduzzadhat az Achilles-ín két oldala.

Ezt követően jön az Ún. „nyugtalan láb” tünet együttes, bizsergő lábfej, lábikragörcs, majd apró , érzékeny pirosas foltok jelenhetnek meg a lábszáron. A következő stádiumban a már rendszeresen visszatérő viszketésérzet mellett kékeslilás, barnás foltok jelennek meg a mindinkább elvékonyodó és fényessé váló bőrön, amit bevérzések és a vizenyők kialakulása kísér.
A folyamat végén az állandósuló lábdagadással és fájdalomérzettel és fájdalomérzettel párhuzamosan egy jelentéktelen kis sérülés nyomán kialakul a nehezen gyógyítható fekély. A folyamatosan nyílt seb a baktériumok és más kórokozók számára kiváló behatolási kaput jelent, ami a legkülönbözőbb szövődmények kialakulásához vezethet. Nem ritkák a következményes orbánc vagy egyéb baktériumok okozta fertőzések, amelyek súlyos esetben a csontig is hatolhatnak, de előfordulhat vérmérgezés éppúgy, mint a régóta fennálló lábszárseb esetén a laphámrák.

Kezelés:

Ha már megtörtént a baj, az egyik első teendő a szövetek vérellátásának a helyreállítása. Ebben a különböző keringést javító gyógyszerek szedése és a visszerek működését normalizáló rugalmas pólyák vagy harisnyák lehetnek segítségünkre, és nagyon fontos a kialakult sebek körültekintő ellátása is.

A felülfertőzések megakadályozása, a hámosodási folyamatok elősegítése érdekében a régóta használt módszerek /fertőtlenítő, hámosító kenőcsök, borogatók, sebhintőporok stb./ mellett az utóbbi időben egyre népszerűbbek a többfázisú kötszerek, amelyek alkalmazása során a különböző gyógyulási szakaszba lépő sebeket az állapotuknak leginkább megfelelő kötszerrel kell befedni. Ezek között az ún. nedves sebkötözőszerek, amik védelmet nyújtanak a külső ártalmakkal szemben /kórokozók, szennyeződések, mechanikai hatások/, biztosítják a sebgyógyuláshoz az optimális hőmérsékletet, páratartalmat, ezenkívül a sebgyógyulást elősegítő, megfelelő mennyiségű sebváladék sebfelszínén tartását kell, hogy biztosítsák. Hatalmas előnye ezeknek a kötszereknek, hogy a gyógyulás természetes folyamatába nem beleavatkoznak, hanem felgyorsítják azt, ráadásul nem kell naponta többször cserélni a kötés, a kezelés egyszerűbbé, kényelmesebbé válik.

csirkemáj 80 dkg
zsemle 6 db
vöröshagyma 1 fej
újhagyma 1 csokor
zöldpaprika 4 db /nagy/
paradicsom 3 db
pirospaprika
majoránna
fokhagyma
olaj
őrölt bors, só

A szív nélküli csirkemájakat megmossuk / a rajta levő zsíros ereket szükség szerint eltávolítjuk /, és mindegyiket kettévágjuk. A paradicsomok héját lehúzzuk, feldaraboljuk, a paprikákat kicsumázzuk, és felkarikázzuk. A megtisztított hagymát finomra vágjuk, az újhagymákat szárastól felkarikázzuk .

A bográcsba olajat öntünk, kissé felmelegítjük, és világosra pirítjuk benne a hagymát, majd hozzáadjuk az újhagymát, megszórjuk pirospaprikával, beletesszük a paprikát, paradicsomot, és amikor levet engedett, rárakjuk a májat. Kevés vizet öntünk rá, hogy szaftos legyen, és borssal, majoránnával, zúzott fokhagymával ízesítjük. Megrázogatjuk a bográcsot, és erős tűzön puhára pároljuk. Sóval csak akkor ízesítjük, amikor már puha a máj.

A zsemléket szeletekre vágjuk, parázs felett megpirítjuk, és a lecsós májat arra tálaljuk.