Gyógyító Fák és Cserjék - A Boróka
Népies neve: borovicskafenyő, közönséges boróka, tüskés fenyő, aprófenyő.
A domb- és hegyvidékek homokos talaján, napos erdőtisztásokon terem, sőt
Bugac, Soltvadkert, Örkény környékén szép erdőket is alkot.
A borókabokor, ami sokszor két-három méter magasságot is elér, hasonlít a fenyőhöz, de törzse mindjárt a föld felett elágazik és ágai igen sűrűek. Levelei keskenyek, hegyesek, tű alakúak, ezért az egész bokor szúrós. Virágai a levelek tövében fejlődnek, aprók, zöldek vagy sárgák. A boróka kétlaki, így külön vannak a termős és porzós virágai.
A bogyói aprók, gömbölyűek, kisebb borsó nagyságúak, az első évben zöldek, mert éretlenek, csak a következő évben lesznek sötétibolya vagy feketés színűek., amikor már érettek kékes-hamvas színűek, ízük édeses, kevésbé kesernyés, illatuk kellemes, balzsamos, a második évben szeptembertől novemberig gyűjtik.
A borókabogyó teája vizelethajtó, szélhajtó, étvágyjavító, emésztés serkentő, vese- és epekőoldó. Gyakori alkotórésze a reuma és izületi teáknak. Belőle készül a borovicska és a híres „gin” is, mint fűszer a különböző húsok pácolására és ízesítésére alkalmas.
Post a Comment