A mai modern, rohanó életmódunkban és táplálkozási szokásainkban nem találkozunk a rendszeres zöldség és gyümölcs-fogyasztás mindennapi gyakorlatával. Az ember rutinszerűen végzi tevékenységeit, sokszor automatikusan „történnek” életében az események. Egyszer csak valami hatására megáll, és elgondolkodik az eddig lezajlott napokon.
Megszülethet az igény: szeretnék máshogyan, jobban csinálni dolgokat az életemben.
Táplálkozási szempontból az első fontos lépés annak átgondolása, hogy megeszem, megiszom-e naponta rendszeresen /az Egészségügyi Világszervezet által javasolt/ a napi 60-80 dkg-nyi zöldséget és gyümölcsöt?
Miért fontos ezzel foglalkozni? Mi mindent kap a szervezetünk belőlük?
A gyümölcsök és zöldségek:
- a vitaminok fontos forrásai
- ásványi-anyagokat tartalmaznak /legfontosabb ezek közül a bőséges kálium tartalmuk, ami a folyadék egyensúly szabályozásában játszik szerepet/
- nyomelemeket tartalmaznak
- olyan biológiailag aktív anyagokat tartalmaznak, amik részt vesznek a sejtek védelmében, regenerációjában /ide tartoznak a színanyagok, és egyéb érdekes nevű anyagok is: indolok, allicinok stb./ Azt érdemes ezekről tudni, hogy egyrészük hőérzékeny, más részük nem.
- A rostok fontos forrásai. A vízben oldható és oldhatatlan rostoké is.
- Tehát sikert érhetünk el székrekedés esetén is megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával. A vízben oldhatatlan rostok ugyanis a bélrendszerünkben megduzzadnak, kitöltik a bélfalat, és azt ingerelve gyorsabb haladást biztosítanak. Kötni tudnak olyan anyagokat, amik jó, ha elhagyják a szervezetünket. A vízben oldódó rostok pedig a vér koleszterin szintjét is tudják csökkenteni.
- Ezek mind minden zöldségben és gyümölcsben megtalálhatók! Nagyon fontos, hogy sokfélét és jókora mennyiségben együnk, szezonálisan, szabad földön termő növényeket, de szárított, aszalt növényeket is, és bátran együnk télen fagyasztva tartósítottakat is!
- Tehát naponta, rendszeresen együnk nyers zöldségeket, gyümölcsöt /pl télen: hagyma, lilahagyma, retek, cékla, alma, körte stb.,nyáron mindent!
- Sokszor halljuk azonban, hogy ha megfőzzük a zöldségeinket, /pl.főzeléket főzünk/ „halott” ételt kapunk, elveszítünkminden szervezetünket segítő jó tulajdonságaikat. Ez nem így van! A hőérzékeny anyagok ugyan lebomlanak, de az anyagok nagy része megmarad, amik erősítik szervezetünk működését.
Comments 1
Helyes táplálkozás módjai:
Egy átlagos, mérsékelten aktív életet élő felnőtt nő napi energiaszükséglete 2200 Kcal, egy hasonló életmódú felnőtt férfié pedig 2800 Kcal körüli. Azért szükséges kihangsúlyozni, hogy felnőtt, mert a gyerekek - testsúlykilogrammokra vetített - tápanyag-,és ezzel együtt energiaszükséglete akár 2-3-szorosa is lehet a felnőttekének.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy hogyan osszuk be ezt a 2-3000 kilokalóriát, azaz milyen táplálék formájában vegyük azt magunkhoz. Ebben lehet segítségünkre a táplálékpiramis. A táplálékpiramis “talapzatát” a mozgás adja, hiszen a cél az energiaegyensúly megteremtése: annyi energiát vigyünk be szervezetünkbe, amennyit fel is használunk, hogy elkerüljük a túlsúlyt. Mindennapi tevékenységeink általában nem túl nagy energiaigényűek: kortól és testtömegtől függően a vasárnap délutáni szunyókálás során 1,18, mosogatás közben 1,50, főzés közben már 1,60 kilokalóriát használunk el percenként; az aktívabb mozgás, például a séta egy-egy perce 3,02, a kertészkedésé 5,34 Kcal energiát igényel; futás közben pedig percenként 9,48 kilokalóriát éget el szervezetünk. Éppen ezért ahhoz, hogy a hosszú távú energiaegyensúlyt biztosítani tudjuk, ajánlatos volna naponta 30 percet intenzívebb mozgással töltenünk.
A táplálkozási piramis alsó szintjét az összetett szénhidrátok - a lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék, péksütemények, tészták, a keményítőben gazdag rizs, burgonya, hüvelyesek alkotják. A szénhidrát szót hallva valószínűleg sokaknak felcsillan a szeme, hiszen jól tudjuk, hogy az édességekben található cukrok is a szénhidrátok közé tartoznak: ezekre azonban a lehető legkisebb mennyiségben van csak szükségünk, hiszen puszta energiabombánál nem jelentenek többet a szervezetünk számára. Hamar felszívódnak és a fel nem használt mennyiség zsír formájában lerakódik a szervezetben.
Szénhidrátot a gyümölcsökkel és a zöldségfélékkel is fogyasztunk. Ezen szénhidrátok egy része emészthető, nagyobb része azonban nem. A nem emészthető szénhidrátok a rostok, amelyek jótékony hatással vannak az emésztésre.
A különféle fehérjék közül elsősorban tejtermékekre van nagy szüksége a szervezetünknek, a ” húsok (a húsimádók bánatára) csak később következnek a sorban. A tojás, a hal és a szárnyas húsok is fontos fehérjeforrást jelentenek, fogyasztásuk hetente többször javasolt.
A táplálékpiramis következő szintje valószínűleg sokakat meglep: pedig bizony, szervezetünk számára nélkülözhetetlenek tápanyagok a zsiradékok. A vitaminok egy része csak zsírban oldódik, sejtjeink felépítéséhez, a hormonképződéshez is szükség van zsírokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint napi energiabevitelünk 15-30 százalékát ajánlott zsírok révén biztosítanunk (mennyiségre ez lényegesen kevesebb, hiszen a zsírok energiatartalma nagyon magas). Az azonban nem mindegy, milyen zsírokat fogyasztunk: a WHO ajánlása alapján összes zsírbevitelünknek legfeljebb a harmada legyen telített, állati eredetű zsírsav.
A többit egyszeresen- vagy - még inkább - többszörösen telítetlen, jellemzően növényi eredetű zsírok formájában tanácsos elfogyasztanunk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére.
(Forrás: http://drimmun.com/egeszseges-taplalkozas/hianyos-taplalkozas.html)
Posted 03 Apr 2008 at 4:17 pm ¶Post a Comment