A XVI. században a szélütést Isten csapásának vélték. Angol megfelelője a „stroke” /=csapás/ is ebből a korból, az „Isten csapása” kifejezésből származik.
Sztrók alatt az agyi érkatasztrófát értjük. Ez az esetek 80 %-ában agyi infarktus /érelzáródás következtében az agy nem jut oxigénhez/, 20 %-ában pedig agyvérzés, ilyenkor az agy szövetébe kilépő vér okoz károsodást. Mindkét esetben ugyanazokkal a tünetekkel kell számolni. Ez a súlyos baj azonban megfelelő életmódi változtatásokkal megelőzhető.
Az agyi érkatasztrófa figyelmeztető tünetei az arc, a karok vagy a lábak hirtelen jelentkező zsibbadása vagy gyengesége /jellemzően csak fél oldalon/, a hirtelen kialakuló zavartság, az előzmények nélkül fellépő beszédzavar vagy beszédértési nehézség, illetve járászavar, ezenkívül a szédülés és az egyik vagy mindkét szem gyorsan létrejövő látászavara.
A sztrók elkerüléséért azonban lehet tenni. Az elsődleges megelőzés a kockázati tényezők kiküszöböléséből , szűréséből és kezeléséből áll. A megelőzésnek pedig része az egészséges életmódra történő nevelés, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás népszerűsítése, ezenkívül küzdelem a dohányzás és az alkoholizmus ellen. Az egyértelmű kockázati tényezők közül nem befolyásolható például a kor és a nem /a férfiak körében jóval gyakoribb a sztrók, hisz a nők addig, amíg rendszeresen menstruálnak, bizonyos védettséget élveznek a súlyosabb szív és érrendszeri betegségekkel szemben./ A kezelhető rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség.
Nagyon sokat lehet tenni az életmódbeli változtatásokkal. Nem elég csak a táplálkozást megváltoztatni, nem elég csak a dohányzásról leszokni, ezeket mind-mind együtt kell megtenni.
Az agyi érkatasztrófa okai között Matos Lajos kardiológus szakorvos a magas vérzsírszintet /koleszterin/ nevezi meg. Koleszterinszint alatt egyébként az összkoleszterin- szintet értik, de a koleszterinnek több összetevője van. Ebből az LDL-koleszterin a kedvezőtlen hatású, „rossz” koleszterin, ez okozza a problémákat, a másik összetevő a HDL- koleszterin, az úgynevezett „hasznos” koleszerin, ami kifejezetten védő hatású. Így tehát az LDL-koleszterin szintjét csökkenteni, aHDL-ét pedig növelni kellene.
Gyógyszeres kezeléssel az LDL-koleszterint nagyon jól lehet csökkenteni, a HDL-koleszterint emelni viszont igazán erélyesen még nem tudják.
Az életvitel alapvetően fontos, és léteznek olyan étrendek, amelyek önmagukban is igen jelentősen tudják csökkenteni a szélütés és az infarktus kockázatát. A sok zöldség és gyümölcs, a kevés telített /állati eredetű/ zsír fogyasztása kifejezetten jótékony hatású. Matos doktor szerint az életmódbeli változtatások semmiféle tilalmat nem jelentenek, mindent lehet enni, amit az ember megkíván, legfeljebb az arányokon kell változtatni.
A jelenlegi nemzetközi ajánlás szerint hetente két-három alkalommal érdemes halat fogyasztani, mivel a halban lévő zsírsavak védő hatásúak. Kevesebb sertés és több baromfihús fogyasztása szintén ajánlott. Ha valaki a pacalpörköltet szereti, nyugodtan eheti azt is, csak kevesebbszer, mint eddig tette, és fogyasszon többször halat, mondja a kardiológus szakorvos.
A másik alapvető fontosságú dolog a vérnyomás rendszeres ellenőrzése /legalább évente egyszer/. Ha ismételten magasabb értéket mérnek, akkor azt feltétlenül kezelni kell. Első lépésként nem a gyógyszerek segíthetnek, hanem a megfelelő étrend, a túlsúly leadása. Mérsékelni kell a konyhasó fogyasztását.
Következményekkel élethosszig
Ha már bekövetkezett a baj, rehabilitációval természetesen lehet javítani a beteg állapotán, nem is keveset. Míg azonban az infarktusban ma már általában nagyon ritkán halnak bele az emberek, és a felépülés után az esetek többségében folytatni tudják korábbi életvitelüket, addig a szélütés utáni bénulás vagy valamelyik oldal gyengesége miatt a beteg élete végéig ápolásra szorul. Ez óriási teher a betegnek, de családjának, környezetének is, az agyvérzés ezért tartozik a legsúlyosabb betegségek közé.