Tag Archives: Az

Az idegrendszer és a belső-elválasztású mirigyek szerepe az emberi szervezetben

 

Hogy a szervezet életműködései zavartalanul folyjanak, szükséges, hogy állandóan alkalmazkodjék a környezethez. A környezetben lefolyó változások hatással vannak a szervezetre, amely ezekhez a hatásokhoz kénytelen olyan módon alkalmazkodni, hogy az élet folyamatai továbbra is zavartalanul menjenek végbe.

A magasabb rendű szervezetekben, így az emberi szervezetben is , a környezet hatásainak, ingereinek felvételére és a szervezetnek az ingerekre való megfelelő alkalmazkodására különleges szervrendszer, az idegrendszer alakult ki. Az idegrendszer elemei a szervezet minden szövetébe eljutnak és így az egész szervezet működését összhangba hozzák.

Tudjuk, hogy vannak olyan mirigyek, a belső-elválasztású mirigyek, amiknek nincs kivezető csövük és az általuk termelt váladékot közvetlenül a vér hajszálereibe juttatják. Ezek az anyagok a véráram útján mindenhová elkerülnek, kifejtik hatásukat és nagyon fontos tényezői a szervrendszerek összehangolásának.

Az idegrendszer és a belső-elválasztású mirigyek tehát a szervezetet a külvilággal, a szervezetnek egyes részeit pedig egymással összhangba hozzák, ezért szervező szervrendszernek nevezzük őket.

A pajzsmirigy felépítése és szerepe az emberi szervezetbe

 

A pajzsmirigy elől, a nyaki területen, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. A mirigy a jobb és bal lebenyét középen egy mirigy állományt tartalmazó szöveti híd köti össze. Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására megnagyobbodik, és sok esetben tapinthatóvá válik. A kifejezetten magnagyobbodott pajzsmirigy dudor formájában látható az ádámcsutka alatt vagy mellett.

A pajzsmirigy szerepe: olyan hormonok termelése, melyek a szervezet anyagcseréjének a sebességét szabályozzák. A hormon hatására a szervezet több fehérjét termel és növeli a sejtekben felhasznált oxigén mennyiségét is. A pajzsmirigy hormon előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége. A pajzsmirigy gyűjti össze a táplálékkal a szervezetbe kerülő jódot és feldolgozza azt pajzsmirigy hormonná. A pajzsmirigy hormon felhasználását követően a jód egy része visszatér a pajzsmirigybe és ott további pajzsmirigy hormonná alakulva, újrahasznosul.

A pajzsmirigy jódból és fehérje-építőkövekből thyroxint, T4 hormont és kisebb mennyiségben trijódtrionint,T3 hormont termel. A 4-es. Illetve a 3-as azt jelzi, hogy hány jódot tartalmaz egy hormonmolekula. A tiroxin 4-et, míg a trijódtironin hármat. A biológiailag aktívabb T3 hormon 85%-a tiroxinból alakul át például a máj, az izom, és a veseszövetekben. A hormonok szállításában fehérjék vesznek részt. Ilyen a tiroxint kötő globulin, a TBG.
A pajzsmirigyhormonok, a T3 és T4, életfontosságuak.

A pajzsmirigyhormonok elősegítik a szervezet fejlődését, növekedését. Fokozzák az ayagcsere-folyamatokat, és fontos szerepük van a központi idegrendszer fejlődésében és a szellemi fejlődésben. Ebből következik, hogy a pajzsmirigy működésének károsodása rontja a testi és lelki életfolyamatokat, míg a fokozott működése felgyorsítja azokat.

A szervezet igen összetett folyamattal szabályozza a pajzsmirigy hormonok szintjét. A pajzsmirigy egészséges működéséhez sokféle tényezőnek kell összhangban lennie. Így az agyban lévő szabályozó központnak, az agyalapi és agyfüggelék-mirigyeknek, a pajzsmirigyhormont megkötő fehérjéknek a vérben, és nem utolsó sorban a T4-ből T3 átalakulásnak a májban és a többi szövetben.

Máj gyulladás hatása az emberi szervezetre és hogyan védekezhetünk?


Komoly és súlyos betegség a hepatitisz, vagyis heveny májgyulladás. A heveny májgyulladásból gyógyult ember mája tulajdonképpen egészséges, ezért a diétával csupán arra kell törekedni, hogy a gyomor-bélrendszert túlterhelő és kellemetlen közérzetet okozó ételeket kerülje. A diéta alapelvei között az első helyen az alkoholtilalom áll. Ezt követi az étkezés gyakoriságának növelése. Ez napi öt-hat étkezést jelent. Ez természetesen nem a táplálék mennyiségének vagy az energiatartalmának növelését. Jelenti, hanem azt, hogy a megszokott mennyiséget elosztva kell elfogyasztani. Ez nem befolyásolja közvetlenül a máj működését, de csökkenti a kellemetlen tünetek, így a puffadás, émelygés, teltségérzés kialakulását.

Mindenképpen csökkenteni kell a zsiradék mennyiségét. Ha a beteg elhízott ,célszerű az energiaszegényebb táplálkozás nemcsak a betegség lefolyása után, hanem később is. Az állati eredetű zsírokat teljesen kerülni kell. Épp elegendő zsiradékot tartalmaznak a tejtermékek, növényi olajok, sőt még a sovány húsipari készítmények is, mint a gépsonka, vagy parizer!
Magas energia tartalmuknál fogva csökkenteni kel a szénhidrátok fogyasztását is, elsősorban a cukorét. A cukorból is zsír keletkezik a szervezetben, ami a zsír rarktárakba kerül. Bármennyire is nehéz, de a heveny, járványos májgyulladáson , azaz sárgaságon átesett kisgyermekek elől el kell zárni a csokoládét, cukorkákat, süteményeket. Az édesség elveszi az étvágyat és így az értékes tápanyagok nem kerülnek a szervezetbe. Cukor helyett a tápanyagokban gazdagabb szénhidrátokat: gyümölcsöt, zöldségfélét, burgonyát, gabonaféléket kell fogyasztani.
A növényi eredetű táplálékokat állati eredetűekkel kell kiegészíteni. A fehérje fontos szerepet játszik a májsejtek regenerálódásában. Ezért minden étkezésnél állati eredetű élelmiszer: tojás, tej, túró, sajt, joghurt, soványhús vagy felvágott is legyen az asztalon. Természetesen ezt sem szabad túlzásba vinni.

A heveny májgyulladás után gyakori panasz a székrekedés. Ennek egyik oka a rostszegény táplálkozás. Sokan úgy gondolják, hogy a rostban gazdag zöldségek, gyümölcsök ártanak a májnak, hiszen puffasztanak, ezért kerülik a növényi rostokat. Ez tévedés, a puffadás nem a májban, hanem a bélben keletkezik.. A kellemetlen tünetet úgy előzhetjük meg, hogy a durvább rostokat felaprítjuk /turmixoljuk/, illetve a puffasztó hatású zöldségeket, káposzta, karfiol. karalábé, fedő nélkül főzzük.

Óvatosan kell bánni a fűszerezéssel is. A sok só, bors, paprika helyett, válasszuk az enyhébb fűszerezést. Tegyük élvezetesebbé ételeinket friss zöldfűszerekkel! A petrezselyem, kapor, snidling kitűnő ízt a d az ételeknek, és sok vitamint tartalmaz. Bors helyett használjuk az enyhébb borsikafüvet, a csípőspaprika helyett az édesnemest. A vöröshagymát öblítsük le hideg vízzel, vagy felhasználás előtt hagyjuk állni egy ideig, hogy az illóolajok távozhassanak belőlük, de helyettesíthetjük póréval is.

Az ünnep árnyoldala: gyomorrontás, másnaposság


Főleg a téli ünnepek hatalmas evészetekkel, ivászatokkal kárpótolnak a hideg, sötét napokért. Ennek meg is van a látszatja, és csak a legenyhébb alig veszélyes következmény a felszedett súlyfelesleg.

A gyomorrontás már komolyabb baj, főleg, ha beteg vagy idős embereknél, gyerekeknél fordul elő. A heveny gyomorhurut jellegzetes tünetei – gyomortáji fájdalom, nyomásérzés, hányinger, hányás, sápadtság, verejtékezés – általában egy-két nap alatt elmúlnak. Az idősek és a gyerekek azonban hajlamosak rá, hogy ne pótolják a hányás, hasmenés során elvesztett folyadékot. A folyadékveszteség pedig kiszáradáshoz, eszméletvesztéshez vezethet, ezért oda kell figyelni rá. Súlyosabb esetben orvosi segítségre is szükség lehet.

A sört, bort és a tömény szeszt évezredek óta fogyasztják az emberek, az ünnepek idején még azok is, akik egyébként nem isznak. Az alkoholt nem emésztjük meg úgy, mint a táplálékot, a belekből felszívódva a vérkeringésbe jut, majd a vért tovább szállítja az összes testfolyadékba, így az agyban lévő folyadékba is. Az agyhullámok, az idegműködés lelassulása, az izommozgások meggyengülése, a koordinációs képességromlása már egészen kis mennyiségű alkohol fogyasztása után is mérhető. Ha valaki a szervezete által tolerálható adagnál jóval többet iszik, a hatás a visszájára fordul. Amikor a nagymennyiségű alkohol eléri az agyat, zavarodottság, torzult látás, bizonytalan mozgás és rosszullét lép fel. A másnaposság mindennek a következménye. Nagyon káros a „Kutyaharapást a szőrivel” módszerrel gyógyítgatni. Inkább pihenés, és enyhén savanykás ételek-italok fogyasztása teszi helyre a szervezetet, mint például a citromos víz, savanyú káposzta és korhelyleves.

Inkább tartsunk mértéket az ünnepek alatt, hogy elkerülhető legyen a minden eddig felsorolt bajnál súlyosabb, a stroke /szélütés/, ami még a fiatalok körében is gyakran előfordul és megugrik ilyenkor

Google PageRank