Eletmod @ LionelPort.com

A betegség kialakulásában van az örökletességnek van döntő jelentősége, ezért, ha a családban valaki visszérbetegségben szenved, érdemes elővigyázatosnak lenni, és kiiktatni azokat a tényezőket, amelyek gyorsíthatják a visszér kialakulásának lehetőségét. Így nem célszerű sok állással vagy súlyok cipelésével, emelésével járó foglalkozást választani, nőknél a terhesség során figyelni kell a legkisebb figyelmeztető tünetre is, és azonnal kezelni kell azt.
A visszér előhírnökei: elnehezül a láb, szúró fájdalom érezhető a lábikrákban, ödémás, dagadt lesz a lábfej, a boka.

Megfelelő testmozgással, sportolással elkerülhető a visszér kialakulása, csökkenthető a súlyosságának a mértéke. A kerékpározás, úszás, séta alkalmas a megelőzésre, mert javítja a lábakban a vérkeringést. A napi strapában megduzzadt lábak vérkeringését lábmasszázzsal, a lábak magasra polcolásával is segíthetjük. A tüneteket csökkentheti még a rugalmas gumiharisnya vagy gumipólya viselése, és gyógyszeresen is kezelhető a betegség, végleges megoldást azonban a tágult erek eltávolítása jelenti.

Ha a visszeresség akár egészségi, akár esztétikai szempontból zavaró, ajánlatos felkeresni a visszér ambulanciát, ahol injekciós kezeléssel szüntetik meg az értágulatokat. Elhanyagolt visszeresség esetén szóba jöhet a műtét, de létezik a kombinált, műtéti és injekciós megoldás is.

A XVI. században a szélütést Isten csapásának vélték. Angol megfelelője a „stroke” /=csapás/ is ebből a korból, az „Isten csapása” kifejezésből származik.

Sztrók alatt az agyi érkatasztrófát értjük. Ez az esetek 80 %-ában agyi infarktus /érelzáródás következtében az agy nem jut oxigénhez/, 20 %-ában pedig agyvérzés, ilyenkor az agy szövetébe kilépő vér okoz károsodást. Mindkét esetben ugyanazokkal a tünetekkel kell számolni. Ez a súlyos baj azonban megfelelő életmódi változtatásokkal megelőzhető.

Az agyi érkatasztrófa figyelmeztető tünetei az arc, a karok vagy a lábak hirtelen jelentkező zsibbadása vagy gyengesége /jellemzően csak fél oldalon/, a hirtelen kialakuló zavartság, az előzmények nélkül fellépő beszédzavar vagy beszédértési nehézség, illetve járászavar, ezenkívül a szédülés és az egyik vagy mindkét szem gyorsan létrejövő látászavara.

A sztrók elkerüléséért azonban lehet tenni. Az elsődleges megelőzés a kockázati tényezők kiküszöböléséből , szűréséből és kezeléséből áll. A megelőzésnek pedig része az egészséges életmódra történő nevelés, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás népszerűsítése, ezenkívül küzdelem a dohányzás és az alkoholizmus ellen. Az egyértelmű kockázati tényezők közül nem befolyásolható például a kor és a nem /a férfiak körében jóval gyakoribb a sztrók, hisz a nők addig, amíg rendszeresen menstruálnak, bizonyos védettséget élveznek a súlyosabb szív és érrendszeri betegségekkel szemben./ A kezelhető rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség.

Nagyon sokat lehet tenni az életmódbeli változtatásokkal. Nem elég csak a táplálkozást megváltoztatni, nem elég csak a dohányzásról leszokni, ezeket mind-mind együtt kell megtenni.

Az agyi érkatasztrófa okai között Matos Lajos kardiológus szakorvos a magas vérzsírszintet /koleszterin/ nevezi meg. Koleszterinszint alatt egyébként az összkoleszterin- szintet értik, de a koleszterinnek több összetevője van. Ebből az LDL-koleszterin a kedvezőtlen hatású, „rossz” koleszterin, ez okozza a problémákat, a másik összetevő a HDL- koleszterin, az úgynevezett „hasznos” koleszerin, ami kifejezetten védő hatású. Így tehát az LDL-koleszterin szintjét csökkenteni, aHDL-ét pedig növelni kellene.

Gyógyszeres kezeléssel az LDL-koleszterint nagyon jól lehet csökkenteni, a HDL-koleszterint emelni viszont igazán erélyesen még nem tudják.

Az életvitel alapvetően fontos, és léteznek olyan étrendek, amelyek önmagukban is igen jelentősen tudják csökkenteni a szélütés és az infarktus kockázatát. A sok zöldség és gyümölcs, a kevés telített /állati eredetű/ zsír fogyasztása kifejezetten jótékony hatású. Matos doktor szerint az életmódbeli változtatások semmiféle tilalmat nem jelentenek, mindent lehet enni, amit az ember megkíván, legfeljebb az arányokon kell változtatni.

A jelenlegi nemzetközi ajánlás szerint hetente két-három alkalommal érdemes halat fogyasztani, mivel a halban lévő zsírsavak védő hatásúak. Kevesebb sertés és több baromfihús fogyasztása szintén ajánlott. Ha valaki a pacalpörköltet szereti, nyugodtan eheti azt is, csak kevesebbszer, mint eddig tette, és fogyasszon többször halat, mondja a kardiológus szakorvos.
A másik alapvető fontosságú dolog a vérnyomás rendszeres ellenőrzése /legalább évente egyszer/. Ha ismételten magasabb értéket mérnek, akkor azt feltétlenül kezelni kell. Első lépésként nem a gyógyszerek segíthetnek, hanem a megfelelő étrend, a túlsúly leadása. Mérsékelni kell a konyhasó fogyasztását.

Következményekkel élethosszig
Ha már bekövetkezett a baj, rehabilitációval természetesen lehet javítani a beteg állapotán, nem is keveset. Míg azonban az infarktusban ma már általában nagyon ritkán halnak bele az emberek, és a felépülés után az esetek többségében folytatni tudják korábbi életvitelüket, addig a szélütés utáni bénulás vagy valamelyik oldal gyengesége miatt a beteg élete végéig ápolásra szorul. Ez óriási teher a betegnek, de családjának, környezetének is, az agyvérzés ezért tartozik a legsúlyosabb betegségek közé.

Egészségesnek ismert ember váratlan halála mindig megrázó, érthetetlen, különösen, amikor fiatal személy vagy gyerek hal meg.

Ilyenkor rejtett betegségben keresik az orvosok a magyarázatot. Létezik az úgynevezett „hirtelen szívhalál” nevű jelenség, ami nem azonos az infarktussal, és minden előzetes jel nélkül visz el néha fiatalokat is.

EKG segítségével sok esetben megállapítható, hogy kit veszélyeztet fokozottan ez a váratlan halál. Ilyenfajta vizsgálatra azoknak érdemes gondolni, akiknek a családjában már előfordult valaha fiatal vagy gyerekkori hirtelen szívhalál, mivel a feltételezések alapján erre a tragikus betegségre a hajlam öröklődik.

Bizonyítottnak tekintik, hogy azok, akiknek az EKG-ján bizonyos elektromos fázis ideje megnyúlik, nagyobb valószínűséggel szenvedhetik el a hirtelen szívhalált, mint azok, akiknél ez az intervallum normális. Néhány szívritmus szabályozó gyógyszer tartós szedése is veszélyeztetheti az ebbe a csoportba tartozók életét.

Ha a szívkamra összehúzódásának EKG-jele megnyúlik, az szintén figyelmeztető előjel lehet. Bizonyos EKG-eltérések és ismeretlen eredetű eszméletvesztés együttese is hirtelen szívhalált jósol.

Ha felismerik a veszélyt, pacemakert ültetnek be, ami megakadályozza a tragédia bekövetkeztét.

Igazi civilizációs betegség a magas vérnyomás. A természetesen élő népeknél teljesen ismeretlen , a szinte kizárólag húson vagy halon élő szibériai , mongol vadászoknál, eszkimóknál is. Hazánkban minden harmadik ember magas vérnyomásban szenved.

A betegség kialakulásának az oka ismeretlen, ismerünk viszont számos tényezőt, ami kiválthatja pl. a bőséges, zsíros táplálkozás, az idegi feszültség, a stressz, a mozgásszegény életmód. A káros nátrium elsősorban a sóval kerül a szervezetbe. A sült és füstölt húsok, felvágottak, kolbász- és szalámifélék, szalonnák, sajtok szinte mindegyike túlsózott. Csak kis mennyiségben lenne szabad ezekből fogyasztani, sótlan körettel, zöldséggel, salátával kiegészítve. A vajas kenyeret, a zöldpaprikát, a paradicsomot, uborkát is sokan megsózzák, a sör mellé sós ropit vagy chipset csipegetnek. Sóval tartósítják a sonka- és szalonnaféléket, a szárított halat és húst. A konzervgyártás során nátriummal kezelik a készételeket. Nagyon sok sót tartalmaznak a leves-porok és –kockák, az ételízesítők.

A só-igény már csecsemőkorban kialakul, hisz a szoptatás befejeztével az anya többnyire saját szájíze szerint készíti el a bébi-táplálékot, zöldségpürét. Így a kisgyermek hozzászokik a sós ételekhez, természetesnek tartjuk a sós ízt, holott nem az.
Az eleinte fejfájást, majd szív és érrendszeri problémákat okozó betegség idővel súlyossá állhat, a kezelése ezért rendkívül fontos. Az orvos először diétát rendel el, majd ha ez nem segít, gyógyszeres kezelés következik.

A magas vérnyomásban szenvedő betegek étrendjének első és legfontosabb szabálya a nátrium szegénység. Nem fogyaszthat húskészítményeket, konzerveket, más félkész és készételeket, és nem sózhatja a maga készítette ételeket. Kedvező a magnézium és kálium növelése is, a legjobb eredmény a betegség kezelésében a két módszer kombinálásával érhető el. Káliumot és magnéziumot a legnagyobb mennyiségben a burgonya, a zöldség és a gyümölcsfélék tartalmaznak.

A só nélkül készített ételeket először ízetlennek találja a beteg, de idővel hozzá szokik a natúr nyersanyagokhoz, később élvezi is. A só nélkül főzött ételeknek ugyanis nem kell ízetlennek lenniük, bővebben használható a fűszerek nagy része, a zöldfűszerek, kivéve a csípőset. Bors helyett a borsikafű, csípős paprika helyett édesnemes. A zöldségek főzővizében kifőzhető a tészta, vagy felhasználható levesek, főzelékek készítéséhez.

A legtöbb nátrium az állati eredetű élelmiszerekben található. Egy kis szelet nyers húsban 50-100 mg nátrium van, ez sózás nélkül megsütve beilleszthető a diétába. De ugyanannyi / 10 dkg/ kolbász vagy szalámi már 1700, 0 sajt 800-0400 mg nátriumot tartalmaz! / Az orvos általában napi 1000 mg nátrium fogyasztását engedélyezi. / Az adatokból kitűnik , hogy a betegnek - egyidőre legalábbis – le kell mondania az élelmiszeripar legtöbb termékéről, helyette házilag készített élelmiszereket kell fogyasztania. Néhány speciális gabonaboltban kapható sószegény kenyér és péksütemény, de a hús és tejipar nem tudja ezt biztosítani a nátrium szegény diétára kényszerülteket.