Tag Archives: betgség

Mi okozhatja a szapora szívverést?

 

Egészséges ember szíve normál esetben kb. hetvenkettőt ver percenként. Ez a szám változó lehet aszerint, hogy nyugalmi állapotban, vagy éppen sport közben, izgatott állapotban mérik. Fizikai megterheléskor a szív szaporábban dobog, ugyanakkor, aki rendszeresen sportol, annak a szíve nyugalmi állapotban lassabban fog verni. Ez jelentősen el fog térni az átlagos hetvenkettőtől: erőnléti sportot űzőknél a nyugalmi szívverés sokszor nem éri el a percenkénti 55 sem.

Ennek az ellenkezője a túl szaporán verő, azaz „szaladó” szív /tachycardia/. Miatta a betegek nagyon gyakran keresik fel az orvost. A tachycardia riasztó érzés, a percenkénti száznál gyakoribb szívverés oka valamilyen betegség által előidézett lázas állapot, vérszegénység, esetleg hasmenés, hányás miatt fellépő kiszáradás is lehet.

Ugyanakkor lehet szó alkati problémáról is, ebben az esetben a visszatérő tachycardia hátterében a szívbillentyű túlzott hajlékonysága, fokozott rugalmassága áll. Erre az okra a szív ultrahangos vizsgálatával bukkanhat rá az orvos.

A rendszeresen fellépő, heves szívdobogást általábansúlyosabb következmény nem kíséri. Elsősorban világos hajú, világos szemű, rövidlátó, hosszú úujjú nőknél gyakori ez a tünet, ami gyógyszerrel enyhíthető.

Az ilyen alkatúak a lázas megbetegedések esetén az átlagnál gyakrabban szorulnak antibiotikumos kezelésre, nehogy a fertőző betegségek szövődményeként szívbillentyű-gyulladás alakuljon ki.

Idősebb korban a „szaladó” szív kellemetlenségből egyre veszélyesebb tünetté válhat. Különféle alapbetegségek állhatnak a háttérben: leggyakrabban a koszorúér szűkülete és elzáródása, a pajzsmirigy működési zavara vagy a szívbillentyűk megbetegedései okozhatják. Az alapbetegségtől függően lehet helyreállítani vagy elviselhető mértékűvé tenni ezt a ritmuszavart.

Hogyan alakulhat ki a májzsugor, hogyan védekezhetünk ellene?

 

A népiesen „májzsugornak” nevezett megbetegedés, a májcirrózis igen gyakran máj megnagyobbodással jár. A májszövetnek hihetetlen aregenerációs képessége: májműtétek után, például a daganatok eltávolítása után egy jó általános állapotban lévő ember már májának egynegyedével is életképes. Ha azonban ateljes máj állományt éri a károsodás, a májsejtek elhalnak, degenerálódnak és kóros szövet burjánzás alakul ki. Ez kezdetben nem daganatos jellegű, hanem a rostszövetet tartalmazó göbökből áll, és ez a „májzsugor” vagy nagy göbös májcirrózis. A máj ilyenkor a többszörösére is megnagyobbodhat.

Ha a májat érő ártalom, károsítás folyamatos, kialakul a máj elégtelenség vagy a májszövet rákos elváltozása.

A májbetegségek leggyakoribb oka a tulzásbavitt alkohol fogyasztása. Azonban súlyos hibát követünk el, ha minden májbeteget alkoholistának nyilvánítunk.
A vírusos májgyulladás B és C formája, immunológiai és anyagcsere-betegségek, epeúti és daganatos betegségek is idevezethetnek.

A diagnózis legpontosabban szövettani vizsgálattal állítható fel, amit az akupunkturához hasonlóan egy vékony tűvel végeznek el. Furcsa jelenség az, hogy akupunkturát minden további nélkül elvégeztetnek azok, akik nem engednek a májhoz, mert „elrákosodik.
A máj biopszia, azaz a szövettani mintavétel azoknál a betegeknél szükséges, akiknél lehetséges oki terápia, tehát akin tudnak segíteni. Ez leginkább a B vírus okozta és az immunológiai eredetű májbetegségekre vonatkozik. Ha még nem juttott el a beteg a májzsugor stádiumába, akkor még egészen jól kezelhetők.

Az alkoholos májbetgség a szeszfogyasztás beszüntetését követően javulhat, amennyiben még nem alakult ki cirrózis.

Az elhízás is egy olyan anyagcserezavar, ami önmagában is ún. zsírmájhoz vezethet. Itt is megnagyobbodott májat észlelünk, amely az alapos fogyókúra után visszanyerheti eredeti méretét!

Ha cukorbetegség vagy veleszületett anyagcserezavar is van, a kezelés osk oldalú, de az előrejelzés jó.

A májzsugor alig kezelhető formájában kialakul a sárgaság, a „hasvíz” /aszcitesz” és a nyelőcsőben visszértágulatok léphetnek fel, amelyeknek megrepedése súlyos, életveszélyes vérzéssel járhat. Azonban ilyenkor is van kezelés: az ereket endoszkóposan el lehet zárni, vagy egy érfestéshez hasonló beavatkozással a tágult erek összeesnek, a vérzésveszély megszűnik / ezt az eljárást rövidítve TIPS-nek nevezik/. A sárgaság is javulhat és a májeleégtelenség tünetei is ideig-óráig visszafejleszthetőek.

Végső megoldás a máj átültetés, amihez egy éves alkohol mentesség és szakember által való igazolása is szükséges.

Májátültetést hazánkban is végeznek, de az előjegyzés, mint mindenütt a világon, hosszú-nemzetközi együtt működés kell a megfelelő donormáj biztosításához.
Hazánkban kevesen mondanak le szerveikről baleset esetén, ezért a májátültetésre váró betegek egy része nem éli meg a műtétet.

Érdemes tehát mindenféle májérintettség esetén orvoshoz fordulni. A szigorú alkoholmentesség és a gyógyszeres kezelés megelőzheti a májelégtelenséget!

Google PageRank