Tag Archives: biológia

Hogyan értessük meg a gyermekünkkel, hogy néha veszteni is tudni kell?

 

Amikor a Ki nevet a végén? Játékban már négyszer-ötször kiütött bennünket valaki, akkor, ha nem is szívből, de tudunk kacagni. A hat és hét éves gyerekek a legritkább esetben képesek erre. Amikor a gyerek a szülővel, tehát nála nagyobb, okosabb és ügyesebb társsal szemben veszít, normálisnak tekinthető hangos bosszankodása.

Az már viszont baj, ha a gyerek minden játék kudarcot mellre szív, és mérgében lesepri a játéktáblát, vagy falhoz vágja a kártyát. A szülők még elviselik a gyermekük ilyenféle reakcióit, de a gyerek hasonló korú társai már nem.

A dühöngő vesztők könnyen kívülállókká válhatnak, akikkel a többiek sem játszanak szívesen. A szülő viszont segíthet a gyereknek, ha elmagyarázza neki, hogyan viselje el könnyebben a kínos helyzeteket. Először is legyen szerény nyertes, másodszor ne játsszon egy számára sikeres játékot túl soká. Azért is érdemes váltogatni a különböző játékokat, mert így nagyobb az esély, hogy mindenkinek kijut a győzelem öröméből. Ha a felnőtt veszít, példát kell mutatnia, be kell bizonyítani, hogy el tudja viselni a kudarcot. Ha a gyerek rossz passzban van, hagyni kell egyszer-kétszer őt is nyerni, de a győzelem ilyenkor is legyen nehéz. Minden gyereknek, főleg iskoláskorban, szüksége van a siker- és a kudarcélményekre.

Meg kell tanulniuk nyerni és veszíteni!

Hogyan segíthetnek a fehérjék a hajápolásban?

 

A fehérjék aminosavakból épülnek fel, részt vesznek az enzimek és hormonok felépítésében, szinte minden életjelenségben meghatározó szerepet töltenek be. A bevitt táplálékban alkotórészként 20 aminosav található, amelyekből a szervezet létrehozza saját fehérjéit. Vannak viszont eszenciális aminosavak, amiket a szervezet nem képes előállítani, tehát teljes mértékben a bevitt élelmiszerekből, táplálék kiegészítőkből kell biztosítani a szükséges mennyiséget.

A fehérje szükséglet és annak minősége az életkortól függően alakul. A csecsemőkori 1,6g/testsúlykg/ naptól később lecsökken 0,7g/testsúlykg/nap értékig, melyet természetesen különböző tényezők /pl. terhesség/ is befolyásolnak. Tévhitet kell eloszlatni, amikor azt állítjuk, hogy a túlzott fehérje bevitel is káros lehet. A szervezet ilyenkor szabályosan lefárad, hisz a fehérjét igen magas energia igénnyel bontja.

A haj szerkezeti felépítésében 98%-ban fehérjék /aminosavak/ vesznek részt, így a haj állapota hűen tükrözi az elfogyasztott fehérje minőségét és mennyiségét. A rendszeres túlzott fehérje bevitel roncsolhatja a hajat. A vesék pufferolják a savas vegyületeket kalciummal, még mielőtt azok a vizelettel kiválasztódnának, amit a szervezet a hajból is pótol. Ugyanakkor, ha a bevitt fehérje magas zsírtartalommal is párosul, igencsak megnő a fokozott hajhullás esélye. Mivel az eszenciális aminosavakat /pl. cisztin, metionin/ tartalmazó komplett fehérjékre van szüksége hajunknak, a nem megfelelő táplálkozás / vegán vagy vegetáriánus étrend, éhezéses fogyókúra/ elégtelen fehérje forrásnak bizonyul. Ilyenkor a hajszerkezete roncsolódik, illetve az új hajszálak már eleve hiányos felépítésűek, rövidebb a növekedési és nyugvó szakasz, és felgyorsul a hanyatló szakasz a hajszálak életében. Ez fokozott hajhulláshoz vezet, nem ritka a napi 200-300 hajszál elvesztése sem, és késik a megfelelő minőségű utánpótlás.

A megfelelő minőségű és mennyiségű fehérje bevitelt táplálkozási anamnézis felállítása után lehet optimálisan beállítani.

A haj és a körmök megfelelő mennyiségű tápanyagokkal, így a szervezet számára nélkülözhetetlen és egyéb forrásból önállóan elő nem állítható eszenciális aminosavakkal –cisztin, metionin- való ellátásában hatékony segítséget nyújt a Revalid kapszula, aminek hatását több klinikai vizsgálat is igazolja.

Hogyan működik a légzés?

 

Nyilvánvaló , hogy a tüdőhólyagocskákban levő levegőnek állandóan cserélődnie kell, mert egyébként csakhamar elfogyna belőle az oxigén és megtelne szénsavgázzal. A légcserét a légzés végzi.

Belégzéskor a borda közti izmok és egyéb törzsizmok a szegycsonttal együtt feljebb emelik és így tágítják a mellkasüreget. Ugyanakkor a rekeszizom is összehúzódik, ami által a mellkas ürege lefelé tágul. Légző mozgások alkalmával a tüdők követik a mellkas tágulását, és szűkülését, -tehát nem önállóan tágulnak és szűkülnek- és ennek megfelelően a levegő a légutakon keresztül be- és kifelé áramlik.

Nyugodt légzéskor a légzések száma percenként 16, ez a szám a fokozott izommunka arányában megnövekszik és ilyenkor az egyes belégzések is mélyebbek.

Hogyan működik a tüdő?

 

Jobb és bal oldali tüdő van, a baloldali valamivel kisebb, mivel a mellüregben helyet kell adni a balra eltolódott szívnek. A tüdők közép felé tekintő felszínén vannak a tüdőkapuk, hilusok, amelyeken keresztül a hörgőágak, vérerek, nyirokerek belépnek a tüdő állományába. A tüdők felszínét a mellhártya borítja, aminek két lemeze van, a külső lemez a mellkasüreg belső felszínét is kibéleli. Ha mikroszkóppal megnéznénk, azt látnánk, hogy a legkisebb hörgőcskék apró levegővel telt csarnokokban végződnek. A csarnokocskák falán kis félgömb alakú üregecskék, tüdőhólyagocskák sorakoznak, a szőlőfürt bogyóihoz hasonlóan. A hólyagocskák igen vékony falában sűrű hajszálérhálózat van, amibe a jobb szívkamra felől a tüdő vérerei a szénsavat tartalmazó vért szállítják. A hólyagocska falában a hajszálérből a szénsav a tüdőhólyagocska levegőjébe lép, viszont ugyaninnen az oxigén belép a hajszálérben áramló vörösvérsejtbe. Az így oxigénnel felfrissült-vér ezután a tüdő gyűjtőerein keresztül a bal szív-félbe és innen tovább, a nagyvérkör verőereibe kerül

Szervezetünk felépítése: a légző szervrendszer


Hogyan épül fel a légzőszervrendszerünk: a légzés fő működő szerve a két tüdő. A tüdőbe és a tüdőből csőrendszeren, a légutakon keresztül áramlik be és ki a levegő.

A légutak első szakasza: az orrüreg, az arckoponyában fekszik a szájüreg felett amitől a szájpadlás választja el. Az orrüreget vérbő nyálkahártya béleli. Az orrüreget a középvonalban az orrsövény osztja jobb és bal félre, két oldalt az orrkagylók helyezkednek el. Az orrüreg különböző helyein nyílnak a különböző koponyacsontokban levő orrmelléküregek nyílásai
A változatos domborzatú orrüreg fékezi, megtöri, megszűri, ezenkívül melegíti a beáramló levegőt..

Az orrüregbe jutott levegő az orrüreg mögött a garatüregbe kerül, ahol irányt változtat és lefelé halad a garatüregben a gégébe. A garatüregben tehát részben közös útja van a levegőnek és a tápláléknak, majd a kér út keresztezi egymást.

A garatüregbe elölről, alul a gége nyílik. A gége bonyolult szerkezetű, porcos vázból álló képződmény. A gége porcok közt legnagyobb a pajzsporc, ennek kidomborodása a nyak felső részén jól tapintható. / Ádám-csutka /.

A különböző gége porcok közt feszülnek ki két oldalt a hangszalagok, amelyek egymással a hangrést fogják közre. A finom beidegzésű apró gégeizmok a gége porcokkal összefüggő hangszalagokat változó mértékben meg tudják feszíteni, és egymás felé közelítve a hangszalagokat, zárni tudják a hangrést. Ha ugyanekkor a kilélegzett levegő erőteljesen tódul át a hangrések között, akkor a hangszalagok rezgésbe jönnek, így keletkezik a hang. A hangot a szájüreg, a nyelv, a fogazat, az ajkak és az orr melléküregei megfelelően alakítják. Így jönnek létre a különböző hangzók.

A gége lefelé a légcsőbe folytatódik, ami lehúzódik a mellkasüregbe és itt egy jobb és bal ágra, a hörgőkre /bronchus/ oszlik. Mindegyik hörgő a tüdőkapuban több hörgőágra, ezek már a tüdőállományban egyre jobban elágazódva hörgőcskékre oszlanak. A legkisebb hörgők a tüdőhólyagocskákban végződnek. A légcső, hörgők, hörgőágak és nagyobb hörgőcskék falában merevítés céljából C alakú porcogók helyezkednek el. A legkisebb hörgőcskék fala sima izomzatból áll.

A légutak belsejét nyálkahártya béleli, ennek csillószőrös hámja van. A hám csillószőrei csapkodásukkal a rájuk került apró idegen testecskéket /pl. porszemcséket/ a garat irányába hajtják, az orrüregből hátrafelé, a légcsőből felfelé.

A látószervünk felépítése és működése


Látószervünk: a szemgolyóból és a járulékos alkotórészekből áll.

A szemgolyó: nagyjából gömb alakú képződmény, aminek három rétegből álló külső fala van, a belsejében hígabb állománnyal.
A szemgolyó falának külső rétege a fehér, rostos tömött ínhártya /sclera/, amibe elől az erősebben domború átlátszó szaruhártya /cornea/ van beleiktatva az óraüveghez hasonlóan.

A középső réteg: az érhártya bőséges vérérhálózattal.
Az érhártya elől a szaruhártya területén: függőleges állású szabad lemezzel, a szivárványhártyával végződik. Ennek közepén kerek nyílás, a pupilla /szembogár/ van.

A belső réteg: a finom recehártya /retina/, már az idegrendszerhez tartozik. Fényfelfogó idegvégződésekből, idegsejtekből és idegrostokból áll. Az idegrostok összeszedődve a látóideget alkotják, ezek a szemgolyót elhagyva az agyvelőbe futnak.

A szemgolyó belsejében: a szaruhártya és a szivárványhártya közti térben, a szemcsarnokban, majdnem víztiszta folyadék van. A szivárványhártya mögött helyezkedik el az átlátszó, rugalmas szemlencse. A szemgolyó belsejének legnagyobb részét a szemlencse mögött az igen lágy, kocsonyaszerű üvegtest tölti ki.

A szemgolyóval kívül összefüggő képletek: a szemgolyó védelmét / szemhéjak, pillaszőrök, szemöldök, könnytermelő és levezető készülék / és a szemgolyó mozgatását / szemmozgató izmok / szolgálják.

A hogyan, működik szem a szem:
Valamely tárgyból kiinduló fénysugarak a szaruhártyán, csarnokon, szemlencsén és az üvegtesten keresztül jutva az ideghártyára kerülnek, ahol a tárgy fordított állású képe keletkezik. Ez ingerületként hat az idegvégződésekre, amikből az ingerületet az idegrostok az agyvelőbe vezetik, ahol a látásérzet keletkezik. A jó látáshoz szükséges, hogy az ideghártyán éles kép keletkezzék.

A szemlencse domborúságának megfelelő változása teszi lehetővé, hogy a különböző távolságban levő tárgyakról mindig éles kép jöjjön létre. Ezt nevezzük a szem alkalmazkodó képességének. A szemgolyó belsejébe kerülő fény mennyiségét a szivárványhártya szabályozza olyan módon, hogy túl sok fény esetén szűkíti a pupillát, gyenge megvilágításban pedig kitágítja a pupillanyílást.

Google PageRank