Igazi civilizációs betegség a magas vérnyomás. A természetesen élő népeknél teljesen ismeretlen , a szinte kizárólag húson vagy halon élő szibériai , mongol vadászoknál, eszkimóknál is. Hazánkban minden harmadik ember magas vérnyomásban szenved.
A betegség kialakulásának az oka ismeretlen, ismerünk viszont számos tényezőt, ami kiválthatja pl. a bőséges, zsíros táplálkozás, az idegi feszültség, a stressz, a mozgásszegény életmód. A káros nátrium elsősorban a sóval kerül a szervezetbe. A sült és füstölt húsok, felvágottak, kolbász- és szalámifélék, szalonnák, sajtok szinte mindegyike túlsózott. Csak kis mennyiségben lenne szabad ezekből fogyasztani, sótlan körettel, zöldséggel, salátával kiegészítve. A vajas kenyeret, a zöldpaprikát, a paradicsomot, uborkát is sokan megsózzák, a sör mellé sós ropit vagy chipset csipegetnek. Sóval tartósítják a sonka- és szalonnaféléket, a szárított halat és húst. A konzervgyártás során nátriummal kezelik a készételeket. Nagyon sok sót tartalmaznak a leves-porok és –kockák, az ételízesítők.
A só-igény már csecsemőkorban kialakul, hisz a szoptatás befejeztével az anya többnyire saját szájíze szerint készíti el a bébi-táplálékot, zöldségpürét. Így a kisgyermek hozzászokik a sós ételekhez, természetesnek tartjuk a sós ízt, holott nem az.
Az eleinte fejfájást, majd szív és érrendszeri problémákat okozó betegség idővel súlyossá állhat, a kezelése ezért rendkívül fontos. Az orvos először diétát rendel el, majd ha ez nem segít, gyógyszeres kezelés következik.
A magas vérnyomásban szenvedő betegek étrendjének első és legfontosabb szabálya a nátrium szegénység. Nem fogyaszthat húskészítményeket, konzerveket, más félkész és készételeket, és nem sózhatja a maga készítette ételeket. Kedvező a magnézium és kálium növelése is, a legjobb eredmény a betegség kezelésében a két módszer kombinálásával érhető el. Káliumot és magnéziumot a legnagyobb mennyiségben a burgonya, a zöldség és a gyümölcsfélék tartalmaznak.
A só nélkül készített ételeket először ízetlennek találja a beteg, de idővel hozzá szokik a natúr nyersanyagokhoz, később élvezi is. A só nélkül főzött ételeknek ugyanis nem kell ízetlennek lenniük, bővebben használható a fűszerek nagy része, a zöldfűszerek, kivéve a csípőset. Bors helyett a borsikafű, csípős paprika helyett édesnemes. A zöldségek főzővizében kifőzhető a tészta, vagy felhasználható levesek, főzelékek készítéséhez.
A legtöbb nátrium az állati eredetű élelmiszerekben található. Egy kis szelet nyers húsban 50-100 mg nátrium van, ez sózás nélkül megsütve beilleszthető a diétába. De ugyanannyi / 10 dkg/ kolbász vagy szalámi már 1700, 0 sajt 800-0400 mg nátriumot tartalmaz! / Az orvos általában napi 1000 mg nátrium fogyasztását engedélyezi. / Az adatokból kitűnik , hogy a betegnek - egyidőre legalábbis – le kell mondania az élelmiszeripar legtöbb termékéről, helyette házilag készített élelmiszereket kell fogyasztania. Néhány speciális gabonaboltban kapható sószegény kenyér és péksütemény, de a hús és tejipar nem tudja ezt biztosítani a nátrium szegény diétára kényszerülteket.