Az Egészségügyi Világszervezet / WHO / adatai alapján a szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések mellett a csontritkulás világszerte jelentős népegészségügyi probléma. A csontok sűrűségének lassú, fokozatos csökkenése természetes folyamat, amely már negyvenéves kortól már megkezdődik.
Nőknél a változó korral együtt járó ösztrogén hormonszint-csökkenés növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
A csontritkulás a férfiak körében is növekvő mértéket mutat.
A betegség ugrásszerű elterjedése magyarázható az átlag életkor növekedésével. A hazai adatok szerint a csontritkulás Magyarországon népbetegségnek számít, a lakosság csaknem tíz százaléka érintett. A csonttömeg vesztés felgyorsulását a kevés mozgás, a dohányzás is elősegíti. A fokozott kockázattal rendelkező betegek körében a megelőzésben azért van nagy jelentősége, mivel a csontritkulás okozta szövődmények bizonyos esetekben már vissza nem fordítható állapotot okozhatnak.
Ezek közé az esetek közé sorolható például a csigolyatörés. Gyakran panaszkodik hát- vagy derékfájásra a beteg, és a csontsűrűség-vizsgálat igazolja a már fennálló csontritkulást. A csigolyatörés után fennmaradó tartós idegrendszeri és mozgásszervi károsodás következtében a beteg élete jelentősen megnehezedik. Ezért nagyon fontos az ilyen balesetek elkerülése és megelőzése a csontritkulás időben történő felismerésével.
A betegség szűrése és szakszerű kezelése hazánkban már évek óta folyik az oszteoporózis centrumokban. Itt korszerű, komplex gyógyszeres kezelésben részesülnek a gondozottak. Az utóbbi években újabb és újabb gyógyszerek kerültek forgalomba, amelyek a csontvédelem mellett az újabb törések kivédésében is jelentős előrelépést jelentettek.
A hormonpótló terápia szigorúan ellenőrzött esetekben alkalmazható, és nem tarthat öt évnél tovább. Az úgynevezett szelektív ösztrogén receptor modulátorok /SERM/ nem hormonális készítmények. Természetesen ezek is okozhatnak bizonyos mellékhatásokat, melyek miatt szakorvos tanácsát kell kikérni a kezeléskor.