Tag Archives: csontritkulás

Hogyan lehet a csontritkulást megelőzni?

 

A hazai felmérések azt mutatják, hogy a férfiak 70, a nők 80%-ának étrendjéből veszélyes mértékben hiányzik a kalcium.

Az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben található ásványi anyag a kalcium, melynek 99%-a a csontokban található, azok szilárdságáért, keménységéért felel hiánya, hiánya csontritkulás kialakulásához vezet.

A mozgáshiány, a csökkent kalciumbevitel /alkoholos gyomorhurut okozta kalcium felszívódási zavar/, a D-vitamin hiány mellett a klimaxszal összefüggő hormonális változásoknak jelentős szerepük van. Ami azonban nem okoz komolyabb erőfeszítést és jelentősen csökkenthetjük a csontritkulás kialakulását: napozzunk, de mértékletesen, hogy kellő mennyiségű D-vitamin termelődhessen szervezetünkben, ezenkívül fogyasszunk elegendő mennyiségű kalciumtartalmú ételt. A dohányzás és az alkohol jelentős „kalciumgyilkosok”, ezért jobb, ha kerüljük őket. Nagyon sokat segít a rendszeres mozgás is! A férfiakat sem kerüli el a kór, de jóval kisebb arányban található a férfiak körében, inkább az időskori csontritkulás a jellemzőbb.

Adj erőt a csontoknak!

A csontritkulás ugyan már korai stádiumában diagnosztizálható, a megelőzés azonban jóval eredményesebb, mint a már kialakult betegség kezelése. A legfontosabb a fiatalkori maximális csonttömeg kialakítása. A kellő mennyiségű D- és K-vitamin bejuttatása mellett gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű kalciumbevitelről.

Mivel erősítsünk?

Kalciumban leggazdagabb ételeink a tej és a tejtermékek, aminek a fogyasztása különösen fiatal korban jelentős, hisz ilyenkor az elfogyasztott mennyiség 60%-a beépül a csontgerendákba, míg idősebb korban ez a felére csökken. A terhesség és a szoptatás időszaka alatt megnövekszik a szervezet kalciumigénye. D-vitaminhatására a táplálékkal felvett kalcium beépülése fokozódik, a tejcukor is elősegíti a felszívódást, a laktóz és a jó minőségű fehérje is. A tej tehát nemcsak gazdag kalciumforrás, hanem tartalmazza azokat az anyagokat is, amelyek segítik a felszívódását. Napi egy liter tej, 10 dkg sajt, egy-egy kefir vagy túró elfogyasztása fedezi a napi szükségletet.

A vegetáriánusok fokozottan ki vannak téve a kalciumhiány veszélyének, mert a növényi eredetű élelmiszerekben lévő kalciumot megköti a növények fitinsav vagy oxálsavtartalma, és az így képződött komplex vegyület gátolja a kalcium felszívódását.

Csontritkulás és a csigolyatörés

 

Az Egészségügyi Világszervezet / WHO / adatai alapján a szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések mellett a csontritkulás világszerte jelentős népegészségügyi probléma. A csontok sűrűségének lassú, fokozatos csökkenése természetes folyamat, amely már negyvenéves kortól már megkezdődik.

Nőknél a változó korral együtt járó ösztrogén hormonszint-csökkenés növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

A csontritkulás a férfiak körében is növekvő mértéket mutat.

A betegség ugrásszerű elterjedése magyarázható az átlag életkor növekedésével. A hazai adatok szerint a csontritkulás Magyarországon népbetegségnek számít, a lakosság csaknem tíz százaléka érintett. A csonttömeg vesztés felgyorsulását a kevés mozgás, a dohányzás is elősegíti. A fokozott kockázattal rendelkező betegek körében a megelőzésben azért van nagy jelentősége, mivel a csontritkulás okozta szövődmények bizonyos esetekben már vissza nem fordítható állapotot okozhatnak.

Ezek közé az esetek közé sorolható például a csigolyatörés. Gyakran panaszkodik hát- vagy derékfájásra a beteg, és a csontsűrűség-vizsgálat igazolja a már fennálló csontritkulást. A csigolyatörés után fennmaradó tartós idegrendszeri és mozgásszervi károsodás következtében a beteg élete jelentősen megnehezedik. Ezért nagyon fontos az ilyen balesetek elkerülése és megelőzése a csontritkulás időben történő felismerésével.

A betegség szűrése és szakszerű kezelése hazánkban már évek óta folyik az oszteoporózis centrumokban. Itt korszerű, komplex gyógyszeres kezelésben részesülnek a gondozottak. Az utóbbi években újabb és újabb gyógyszerek kerültek forgalomba, amelyek a csontvédelem mellett az újabb törések kivédésében is jelentős előrelépést jelentettek.

A hormonpótló terápia szigorúan ellenőrzött esetekben alkalmazható, és nem tarthat öt évnél tovább. Az úgynevezett szelektív ösztrogén receptor modulátorok /SERM/ nem hormonális készítmények. Természetesen ezek is okozhatnak bizonyos mellékhatásokat, melyek miatt szakorvos tanácsát kell kikérni a kezeléskor.

Milyen következményekkel jár a csontritkulás?

 

A csontritkulás /osteoporosis/ előrehaladtával a csontállomány fokozatosan csökken, a csontgerendái elvékonyodnak, átszakadnak, a csontszerkezet meggyengül. Így akár kisebb elesés miatt vagy súlyosabb csontritkulás esetén, akár elesés nélkül /spontán/ is csonttörés következhet be.

A csonttörések gyakoribbá válnak az életkor emelkedésével, így a menstruáció megszűnését követően növekszik a törések előfordulási gyakorisága. A csonttörések leginkább a csigolyatesteken, csípőtájon /combnyaktörések, tomportörések/, a csuklón és a felkaron következnek be. Gyakran ezek megtörténte után sem gondolnak a kiváltó okra, az igen előrehaladott csontritkulásra.

A csípőtáji törések mindig nagy fájdalommal és a végtag alakváltozásával, duzzanatával járnak. A csigolyatest törések egy része alattomosan, szinte korábbi panasz nélkül következik be. Vannak olyan jelek, amelyek figyelmeztetnek a háttérben álló csigolyatörésre. Ilyenek lehetnek a testmagasság csökkenése, fokozott háti görbület, a bordaívek és a csípőlapátok közötti távolság csökkenése, hasba sugárzó fájdalom vagy a hasfal megereszkedése. Mivel a tünet leggyakrabban maga a csonttörés, ezért hívják néma járványnak vagy lappangó kórnak a csontritkulást.

A combnyaktörésen, többszörös csigolyatörésen átesett magatehetetlen idős betegek fogékonyabbak a törést követő szövődményekre. Mélyvénás trombózis, tüdőembólia, tüdőgyulladás, szív és érrendszeri elégtelenség alakulhat ki, amely az életet megrövidíti.
Az 50 éves nők közül minden második számolhat azzal, hogy élete hátralevő részében valamilyen csontritkulásos eredetű törést szenved el a fentiek közül.

Bár ismerjük a csontritkulás veszélyének súlyát, ennek ellenére az érintetteknek csak a 10 %-át kezelik.

Tudni kell, hogy az első csonttöréseket újabb csonttörések követhetik. Törekedni kell arra, hogy a csonttörésen /csigolyatest, csukló, csípőtáji, felkar törésen/ átesett betegek mielőbb eljussanak az Osteoporosis Centrumokba, ahol szakorvosok látják el a csontritkulásos betegeket. A csontsűrűség vizsgálata után röntgen és labor vizsgálatok folynak, majd a betegek a kivizsgálást követően testre-szabott gyógyszeres terápiát kapnak.

Nagyon fontos a napi testmozgás és a kalciumdús vegyes táplálkozás is, ennek a betanításában, a kalcium bevitel optimalizálásában is segítenek az osteoporosis centrumok.
Ne feledjük, az első törések után megnő az újabb csonttörések kockázata!

Ha valaki 50 év feletti nő, és kis elesést követően csukló, csípőtáji, csigolyatest, vagy felkar törést szenvedett el, kérje háziorvosa segítségét, hogy eljuthasson csontsűrűség vizsgálatra!

Mit tegyünk, ha a csontjaink törékenyek?

 

Az első mondat, amire oda kell figyelni mindenképpen: mindenféle terápia mellet nélkülözhetetlen a kalcium, fontos a D-vitamin.

Magyarországon minden tizedik ember csontritkulásban szenved. Ez az alattomosan, mindenfajta jelzés és fájdalom nélkül érkező betegség a felelős a hazánkban évente kb. 15 000 csípőtáji és 70 000 egyéb törés bekövetkeztéért. Világviszonylatban a csontritkulásra visszavezethető halálozások száma megközelíti a mell és nőgyógyászati daganatok okozta halálozások számát.

Mi a csontritkulás?
A csontritkulás /oszteoporózis/ a beteg csontokat érintő anyagcsere-betegség, aminek során csökken a csontszövet mennyisége, romlik a minősége. Meggyengülnek a csontok, mivel építőanyaguk egy része felszívódik. Belsejükben ritkul a szivacsos szerkezetű csontállomány, külső tömör, régi részük is elvékonyodik. A csonttömeg általános csökkenésének oka az, hogy a csontfalósejtek lebontó tevékenysége meghaladja a csontépítés mértékét. Bár a csontszövet továbbra is termelődik, de a lebomlás üteme ennél gyorsabb. Mivel a csontok külső kérge vékonyabb lesz és a belső állomány is lyukacsosabb a normálisnál, így megnő a csonttörések kockázata.

A csonttartalom 20-30 évesen éri el a tetőfokát. Az öregedés folyamán a csont szerkezete gyengül, ami a csigolyák összeroppantását, illetve a csípőtájék és a végtagok törését eredményezheti.

A betegségben szenvedők nagy része nő. A változás korában beálló hormonális folyamat felgyorsítja a csontritkulás előretörését. A betegség éveken át panasz mntes, nem érezhető a lappangó folyamat. Néma járványnak is hívják. Amikor a csonttörés bekövetkezik, a betegség már előrehaladott fázisban van.

A betegek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a megfelelő kalcium és D-vitamin bevitel hiányában a csontritkulásra kapott alapgyógyszereik nem tudják kifejteni kívánt hatásukat. A nőknél a klimax után induló csontritkulást a női hormon /ösztrogén/ hiánya okozza, ugyanis ez szabályozza a kalcium beépülését a csontokba. Kialakul az életkor előrehaladásával, illetve másodlagosan társulhat egyéb betegségekhez is /pl felszívódási zavarok, máj, vérképzőszervi, vese és hormonális betegségek/, vagy felléphet tartósan szedett gyógyszerek /pl. véralvadásgátlók, pilepszia elleni szerek, szteroidkészítmények stb./ nem kívánt mellékhatásaként.

A csontritkulás kialakulásához különböző rizikó tényezők is hozzájárulhatnak:
- Családi hajlam /csonttörések gyakori előfordulása a családon belül/
- Fehér bőrszín, vékony testalkat
- Kalciumszegény étrend
- Mozgásszegény életmód
- Korai menopauza
- Túlzott alkohol fogyasztás
- Dohányzás

Az öröklött hajlamon nem tudunk változtatni, de a többi rizikótényező kiküszöbölhető.
A kalcium nélkül elképzelhetetlen az élet, a normális ideg- és izomműködés elengedhetetlen anyaga. Felszívódását a D-vitamin elősegíti, de elégtelen kalcium bevitel esetén ez a jobb felszívódás sem elegendő. Ennek a kritériumnak kiválóan megfelel a heti egy alkalommal szedendő alendronát, amely bizonyítottan képes csökkenteni a csonttörés lehetőségét.

A menopauzán túli nők számára a Magyar Osteoporósis és Osteoarthrológiai Társaság által ajánlott napi kalciumbevitel 1500 mg, míg a javasolt D-vitamin- bevitel napi 800 NE. A szokásos magyar étrend 500-600 mg kalciumot tartalmaz, így a megfelelő mennyiségű bevitel a legtöbb esetben nem oldható meg kizárólag táplálkozás útján. A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges csontanyagcsere fenntartásához, a megfelelő kalcium mennyiség felszívódásához. Sajnos a nem megfelelő D-vitamin ellátottság gyakori hazánkban. Csontritkulás kezelésében a megfelelő mennyiségű D-vitamin és kalcium elengedhetetlen az aktív hatóanyagok /pl. biszfoszfonátok/ maximális hatékonyságának eléréséhez.

A csontritkulás kezelése:

A csontritkulás alapterápiáját jelentő készítmények /pl. biszfoszfonátok/ a csontlebontó sejtek működését gátolják és ezáltal a csontlebontási és építési folyamatok egyensúlyát az utóbbi javára billentik el. A csontritkulás alapterápiáját jelentő készítmények hatékonyságát nagy klinikai vizsgálatok igazolták, amelyekben az alapterápia mellett rendszerint kalcium és D-vitamin pótlást alkalmaztak. A három hatóanyag együttesen hatékonyan csökkentette a csontritkulás okozta törések kockázatát, egyes készítmények esetén nemcsak a csigolyatörési kockázatot, hanem a csípőtörési kockázatot is. A kezelés egy további fontos szempontja, hogy a gyógyszereket rendszeresen kell szednie a betegnek. Amennyiben a beteg abbahagyja az orvos által előírt terápiát, úgy védtelen marad a csontritkulás okozta törésekkel szemben.

Google PageRank