Eletmod @ LionelPort.com

A csontok, a csontváz: a csontvázat a csontok, a járulékos alkotórészek /csonthártya, csontvelő/, az izületek / izületi porc, izületi tokszalag/ és a szalagok építik fel.
A csontváz: a mozgás passzív szerve, szilárd vázat nyújt a testnek, meghatározza alakját, magasságát, üregeiben pedig védelmet biztosít a központi idegrendszernek /agyvelő, gerincvelő/, az egyes szerveknek /pl. szív, tüdők/ és a vérképző csontvelőnek.

Az emberi csontvázban a csontok száma: átlag 206. A gyerekekben sok csont egyes részleteit porcállomány köti össze, ez később elcsontosodik.

A csontok összeköttetései: a különböző csontok egymással vagy megszakítás nélküli, vagy megszakított összeköttetésben állnak. A megszakítás nélküli összeköttetés lehet porcogós, amikor a szomszédos csontokat porcogó, és lehet szalagos, amikor erős kötőszöveti szalag köti össze.

Leggyakoribb az izületi összeköttetés, az izület. Erre jellemző, hogy a csontok találkozó felszínei közt rés van, amelyet körös-körül kötőszövetes izületi tok vagy tokszalag teljesen elzár. A csontok ízesülő felszínei különböző alakúak, lehetnek gömb, henger, tojásdad, lapos stb. alakúak az egyik csonton, míg a vele találkozó másik csonton ennek megfelelő alakú bemélyedés van.

A csontok ízesülő felszíneit porcréteg vonja be. Az izületi tok legtöbbször a porcos területek szélén nő össze a csonttal. Az izületi felszínek alakján kívül az izületi tok feszessége vagy lazasága szabja meg, hogy mennyire mozgékony az izület. Az izületi felszíneket az izületi üreg –valóságban csak rés- választja el, aminek belsejében néhány csepp nyúlós izületi nedv van, ami a porcfelszíneket sikamlóssá teszi.

A csontváz csontjait: a koponya, a törzs, és a végtagok csontjaira osztjuk fel.

A csontos koponyának: két része van, az agykoponya és az arckoponya.
Az agykoponya csontjai szilárd védőtokot alkotnak az agyvelő körül. Egyik csontja, a sziklacsont, tartalmazza az egyensúlyozó érzékszervet és a hallószervet.

Az arckoponya : csontjai változatos üregrendszert vesznek körül. Az üregrendszer részben az emésztőrendszerhez és a légutakhoz tartozik, részben érzékszervek helyezkednek el benne, így a látószerv, a szaglás és az ízlés szervei.

A koponyacsontok: egymással igen szilárdan, el nem mozdíthatóan függenek össze. Az összefüggésnek ezt a formáját varratoknak nevezzük. Egyetlen koponyacsont, az állkapocs függ csak össze mozgékonyan, ízület útján a többi koponya csonttal.

A törzs csontjai: a csigolyák, a bordák és a szegycsont vagy mellcsont.
A csigolyák együttesen a gerincoszlopot alkotják. Összesen 32-35 csigolya van. A csigolyákat a gerincoszlop egyes részletei szerint: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farkcsigolyákra osztjuk. A csigolya egyes részei: az elől fekvő csigolyatest, amihez hátrafelé a csigolyaív csatlakozik. Az ív a test hátsó felszínével a csigolyalyukat fogja közre. A csigolyaívről két oldal felé és hátul, a középvonalban hegyes nyúlványok emelkednek ki, és még az ívekről fel és lefelé irányuló izületi nyúlványok merednek.

Az egymás után következő csigolyák testei közt porckorongok, a csigolyaporcok helyezkednek el, tömött, rugalmas párnákat képezve az egyes csigolyák között. A keresztcsigolyák összecsontosodva az egységes keresztcsontot alkotják. A farkcsigolyák igen csökevényesek és változóan összecsontosodtak, számuk is változó.

A csigolyalyukak együttesen a gerinccsatornát képezik, amiben a gerincvelő és idegek fekszenek. A gerinccsatorna az agykoponya fenekén levő öreglyukon keresztül az agykoponya üregével függ össze.

Az egyes csigolyák egymáshoz képest csak kevéssé mozdulnak el, azonban ezek a mozgások összeadódva a gerincoszlop egészének nagyfokú hajlásait engedik meg minden irányban.
A bordák görbült, lapos, szalag alakú csontok, hátul a háti csigolyákkal függenek össze. Elől a felső hét borda-pár közvetlenül a szegycsonthoz rögzül, a többi a megfelelő felette levőhöz, a két legalsó pedig szabadon végződik.
A szegycsont rövid, széles, lapos csont, amihez a bordák egy része, legfelül pedig a kulcscsont rögzül.

A gerincoszlop háti része, a bordák és a szegycsont együttesen a csontos mellkast alkotják. A bordák hátulról előre és ferdén lefelé futnak.

A mozgáshoz izmainkra van szükségünk.
A test izmait elhelyezkedésük szerint osztjuk fel: a fej, a nyak, a törzs, a felső és alsó végtag izmaira.

Az izom az egyik csonton ered, a másikon tapad. Összehúzódása alkalmával megrövidül és egymás felé közelíti az eredését és tapadását, ami a csontok helyzetének megváltoztatását eredményezi. Ezért nevezzük az izmokat a mozgás aktív, a csontokat a mozgás passzív szerveinek. Az összehúzódást kiváltó ingert legtöbbször normálisan a mozgatóideg követi, de idegbehatás nélkül is összehúzódhat az izom, például elektromos ingerlésre, vegyi anyagok, tömény sóoldatok hatására, vagy ütésre.

Az izmokba idegek hatolnak be. Az idegrostok az elrendelő parancsot, ingerületet vezetnek az izomrostokba, részben az izomrostok összehúzódásának, feszülésének fokáról értesítik a központi idegrendszert. Ezt úgy fejezzük ki, hogy az izomnak van mozgató és érző beidegzése.

Puhítás:
Talpunk bizonyos részein, ott ahová a teljes testsúlyúnk nehezedik, bőrkeményedés keletkezik. Ez a keményebb bőr megerősíti, védi a talpunknak ezeket a pontjait, végső soron a megvastagodott bőr hasznos is lehet, de semmiképpen ne hagyjuk, hogy túlságosan megvastagodjon a bőrkeményedés, mert ez később fájdalmas lehet. Bőrpuhító krémmel kenjük be a problémás területeket, majd bőrradírral vagy bőrkeményedés eltávolítására alkalmas reszelővel dörzsöljük át lábunkat.

A láb áztatása:
Kicsit makacsabb bőrkeményedés esetén nagyon hatásos a lábfürdő. A meleg vízbe tegyünk fürdősót, esetleg csepegtessünk bőrpuhító illóolajat /mandulaolaj/ és áztassuk legalább negyedóráig a lábunkat. Ezután már biztos sikerül a dörzskővel eltávolítani a megvastagodott bőrt.
Áztatás után jó alaposan kenjük a lábunkat tápláló krémmel.

Körmök:
Az áztatáskor a körmök is felhupulnak, így sokkal könnyebb lesz pedikűrözni. Ne ollót, hanem csiptetőt használjunk, majd reszelővel simítsuk el az egyenetlenségeket. A körmök sarkait kerekítsük le, így megakadályozhatjuk a köröm benövését a bőrbe. A körömágyra ránőtt körmöt toljuk le a körömről, de soha ne vágjuk ki. A vágás során ugyanis apró sebek keletkeznek, amelyeken át gombák és egyéb fertőzések juthatnak be a szervezetbe.

Még egy tipp:
Fáradt lábunkat gyorsan és könnyen felfrissíthetjük, ha egy henger alakú farúdon görgetjük a talpunkat néhány percig. Így serkentjük a láb vérkringését, megmasszírozzuk a reflexzónákat.

A visszér kinek kisebb, kinek nagyobb probléma. Először inkább csak esztétikailag zavaró, később viszont már komoly gondokat és fájdalmat okozhat. Már egyre többen tudják, hogy évek óta van két igazán bevált gyógyhatású krém erre a problémára, amik hazánkban abszolút egyedülálló összetételűek és hatékonyak. Kezdeti fázisban a MEDHIRUD krém segíthet néhány nap alatt eltüntetni a zavaró kékes-lilás véraláfutásokat, hajszáleres, illetve seprűeres rajzolatokat. Ez egy jól felszívódó krém, ami napközben is kényelmesen használható, a ruhán semmilyen foltot nem hagy.

A régebb óta meglévő, erősen gyulladt, súlyosabb állapotú visszerek kezelésére pedig a PLERUDIN FORTE krém adhat egy igazi megoldást. Ott, ahol az ágyból való felkelés, vagy a séta is nagy gond, szükség van egy igazán megbízható megoldásra. Ne feledjük, a visszér probléma először csak esztétikailag zavaró, de később már súlyos egészségi probléma is lehet belőle. Mindenkinek ajánlott ez a két hatékony, természetes eredetű krém, mert nincs bennük sem szteroid, sem szalicil. Ezekkel a krémekkel egyszerre tehetünk a szépségért és az egészségért is!

Sok oka lehet a visszér megjelenésének az arra hajlamosaknál: sport vagy munka miatti túlterhelés, terhesség, túlsúly, hormonkezelések, fogamzásgátlók szedése, mozgás szegény életmód, túl sok állás vagy ülés.

A betegség kialakulásában van az örökletességnek van döntő jelentősége, ezért, ha a családban valaki visszérbetegségben szenved, érdemes elővigyázatosnak lenni, és kiiktatni azokat a tényezőket, amelyek gyorsíthatják a visszér kialakulásának lehetőségét. Így nem célszerű sok állással vagy súlyok cipelésével, emelésével járó foglalkozást választani, nőknél a terhesség során figyelni kell a legkisebb figyelmeztető tünetre is, és azonnal kezelni kell azt.
A visszér előhírnökei: elnehezül a láb, szúró fájdalom érezhető a lábikrákban, ödémás, dagadt lesz a lábfej, a boka.

Megfelelő testmozgással, sportolással elkerülhető a visszér kialakulása, csökkenthető a súlyosságának a mértéke. A kerékpározás, úszás, séta alkalmas a megelőzésre, mert javítja a lábakban a vérkeringést. A napi strapában megduzzadt lábak vérkeringését lábmasszázzsal, a lábak magasra polcolásával is segíthetjük. A tüneteket csökkentheti még a rugalmas gumiharisnya vagy gumipólya viselése, és gyógyszeresen is kezelhető a betegség, végleges megoldást azonban a tágult erek eltávolítása jelenti.

Ha a visszeresség akár egészségi, akár esztétikai szempontból zavaró, ajánlatos felkeresni a visszér ambulanciát, ahol injekciós kezeléssel szüntetik meg az értágulatokat. Elhanyagolt visszeresség esetén szóba jöhet a műtét, de létezik a kombinált, műtéti és injekciós megoldás is.

Sajnos itt is igaz, hogy a hölgyeknél gyakoribb a visszér mint az uraknál.Sok ember életét keserítik meg a lábakon girbe-gurba utakon szaladgáló, kitüremkedő visszerek, nem csupán esztétikai szempontból kívánatos az eltüntetésük, hisz egy teljes munkával telt nap után a visszérproblémákkal küszködő lába görcsöl, fáj, aludni is alig lehet tőle.

A keringés során a lábak felől a szívbe is vissza kell juttatni a vért. A visszafelé áramoltatás azonban nem egyszerű feladat, hisz a vért a nehézségi erővel szemben, alulról felfelé kell szállítani. Azt, hogy az elhasznált vér ne csordogáljon vissza az erekben, apró billentyűk akadályozzák meg. Ha ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, akkor a vér áramlása leromlik, és bizonyos hányada pangani kezd a vénákban. Az erekben a belsőnyomás egyre fokozódik, az érfal ennek következtében kitágul, és egyre több vizet enged át a kötőszövetekbe. A kötőszövetbe kerülő folyadékot ismerjük duzzanatokként.

Minden negyedik ember érintett

A visszér problémák az ország lakosságának negyedét érintik, ezen belül a komoly panaszokat is okozó krónikus vénás elégtelenségben a betegek 5 %-a szenved, 1 %-kuknál pedig lábszárfekély is fennáll. A lábszárfekélyes betegeknél a betegség rendszerint tartós munkaképtelenséget okoz, sok esetben súlyos egészségkárosító, életveszélyes szövődmények is felléphetnek. Kialakulásukban nagy szerepe van az öröklött hajlamnak. Ennek ellenére nem mindenkinek lesznek visszerei, akinek hajlama van rá, illetve nemcsak azoknak lehetnek, akik örökölték a hajlamot. A visszerek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha valaki elhízott, tartós székrekedése van, ha az izmai gyengék, illetve, ha olyan a munkája , hogy az ideje nagy részét íróasztal mellett vagy egyhelyben állva tölti.

A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését. Az örökletes tényező /gyenge kötőszövet/ valójában mindkét nemnél meglehet, általában mégis a nők hajlamosabbak rá. Ennek az az oka, hogy a női hormonok lazítják a kötőszöveteket. A terhesség során nagyobb a terhelés, és a hormonháztartás is megváltozik, amitől romlik a vénás keringés. A terhesség alatt kialakuló visszér is elég gyakori, ugyanis a szervezet a – szülést megkönnyítendő – kötőszövet lazító hormonokat kezd termelni. Ezzel párhuzamosan a vénák falai rugalmasabbakká vállnak, ezenkívül növekszik a szállítandó vér mennyisége kb. 20%-kal. A méhben növekvő magzat is egyre nagyobb nyomást gyakorol a hasi vénákra, aminek következtében a hasi vér megreked, a visszerek állapota romlik. Ilyenkor a problémák megelőzésére ma már kompressziós harisnyát javasolnak.

Hogyan előzhető meg a visszeresség?

Az izompumpa megfelelő működéséhez fontos, hogy ne hanyagoljuk el a mozgást. A legkedvezőbb hatásúak a kocogás, úszás, biciklizés, vagyis elsősorban a kitartást igénylő sportok.

Kneipp kúra: kedvezően hatnak a vénás keringésre a hideg-mekleg vizes lábfürdők, a víztaposás.
A helyes táplálkozás megvéd a súlyfelesleg kialakulásától, ugyanakkor javítja a vér áramlási jellemzőit, ugyanis a zsír és a fehérjetelített vér sűrűbb, így nehezebben kering. Lehetőleg több rostos és lédús ételt együnk, és inkább csökkentsük étrendünkben a húsok és a zsiradékok arányát.

Bő folyadék bevitel: napi 2,5 – 3 liter. Ez lehet gyógytea, víz, hígított gyümölcslé, mert a szeszes italok amúgy sem egészségesek.

A rendszeres székletürítést a rostdús étrenddel is elősegíthetjük. A székrekedéskor erős hasprés kedvezőtlenül befolyásolja a vénás vér elfolyását.

A magas sarkú cipők által természetellenes tartásba kényszerített láb görcsös izmai kevésbé képesek a megfelelő izompumpa működtetésére. Inkább ne hordjunk 3-4 cm-nél magasabb sarkú lábbelit!

A szénsavas pezsgőfürdő, vénagimnasztika segítenek aktiválni a vénás és nyirokkeringést, sokat enyhítenek a panaszokon.

Az agyag és gyógyföld-pakolás ödéma és gyulladáscsökkentő hatású.
Ha csak tehetjük polcoljuk fel a lábainkat. Kerüljük a keresztezett és a térdben hajlított lábtartást, és a tartós ácsorgást.

Ha mégis olyan helyre kell mennünk, ahol elkerülhetetlen a hosszas üldögélés vagy ácsorgás, inkább vegyünk fel gumiharisnyát.

Hatékonyan csillapítható a fájdalom, a lábduzzadás, az enyhébb gyulladás vény nélkül kapható készítményekkel is. A kenőcsök, a gélek azonnal enyhítik a fájdalmat és hűsítik a felületet. /pl. Lioton 100 000 gél, kellemes illatú, gyorsan felszívódik, nem hagy foltot /.