Tag Archives: életmód

Seprűvéna a végtagon

 

A combon és a lábszáron megjelenő apró hajszálerek eleinte elsősorban esztétikai problémákat okoznak, de egészségügyi szempontból is érdemes odafigyelni rájuk, mert komolyabb probléma előjelei is lehetnek. Ezek a változások arra utalnak, hogy az érintett végtag vénás és nyirokkeringése nem tökéletes. Az alsó végtagokban pangó nyomás áttevődik a kis-erekre, amelyek már nem képesek összehúzódni.

A rendszeres mozgás, az aktív izomműködés segít visszapumpálni a pangó vért a vénákból, és a nyirokereket is megmozgatja. Aki ülőmunkát végez, annak érdemes időnként felállnia és járkálnia néhány percig, vagy rendszeresen tornáztatni a lábfejét. A méregtelenítés, a nyiroktisztító kúrák, a nyirokmasszázs, ezenkívül a hideg-meleg váltózuhany is sokat segít. A rugalmas harisnya kívülről megtámasztja a lábat, így jobb a vénás visszaáramlás. Fontos a kényelmes cipő is. Több recept nélkül kapható készítmény segít a „nehézláb” érzésen és a lábdagadáson.
Ma már van olyan lézeres kezelés is, ami „összeragasztja” az erek falát. Így a vér kipréselődik belőlük, mintha kiradírozták volna őket. Előfordulhat, hogy a kis-erek egy idő után újra megnyílnak, és feltöltődnek vérrel.

Hogyan alakul ki a visszér?

 

Sok oka lehet a visszér megjelenésének az arra hajlamosaknál: sport vagy munka miatti túlterhelés, terhesség, túlsúly, hormonkezelések, fogamzásgátlók szedése, mozgás szegény életmód, túl sok állás vagy ülés.

A betegség kialakulásában van az örökletességnek van döntő jelentősége, ezért, ha a családban valaki visszérbetegségben szenved, érdemes elővigyázatosnak lenni, és kiiktatni azokat a tényezőket, amelyek gyorsíthatják a visszér kialakulásának lehetőségét. Így nem célszerű sok állással vagy súlyok cipelésével, emelésével járó foglalkozást választani, nőknél a terhesség során figyelni kell a legkisebb figyelmeztető tünetre is, és azonnal kezelni kell azt.
A visszér előhírnökei: elnehezül a láb, szúró fájdalom érezhető a lábikrákban, ödémás, dagadt lesz a lábfej, a boka.

Megfelelő testmozgással, sportolással elkerülhető a visszér kialakulása, csökkenthető a súlyosságának a mértéke. A kerékpározás, úszás, séta alkalmas a megelőzésre, mert javítja a lábakban a vérkeringést. A napi strapában megduzzadt lábak vérkeringését lábmasszázzsal, a lábak magasra polcolásával is segíthetjük. A tüneteket csökkentheti még a rugalmas gumiharisnya vagy gumipólya viselése, és gyógyszeresen is kezelhető a betegség, végleges megoldást azonban a tágult erek eltávolítása jelenti.

Ha a visszeresség akár egészségi, akár esztétikai szempontból zavaró, ajánlatos felkeresni a visszér ambulanciát, ahol injekciós kezeléssel szüntetik meg az értágulatokat. Elhanyagolt visszeresség esetén szóba jöhet a műtét, de létezik a kombinált, műtéti és injekciós megoldás is.

Hogyan kezeljük a visszeret és az egyéb lábfájdalmakat otthon?

 

Ha a lábak „ólomnehezek”, viszkető, feszülő érzés jelentkezik, hosszabb álldogálás után lábfájás lép fel, sőt stére be is dagadnak a bokák, az azt jelenti, hogy a vénák nem működnek megfelelően. Igaz ez akkor is, ha még nem észleljük a visszértágulatokat.
A visszértágulatok enyhe formájára és megelőzésére szolgáló egyszerű, de hatékon kúrák:
A hideg víz felhasználása otthoni körülmények között is könnyedén elvégezhető: csak hideg csapvíz szükséges hozzá.

A lényeg a hideg víz, a meleg ugyanis elernyeszti a vénákat, gátolja a vérvisszaszállítást. Annál hatékonyabb a kezlés, minél hidegebb a víz, de csak akkor fogjunk hozzá a kúrához, ha a lábunk meleg. Csak a hűtésnek van gyógyhatása, mert fokozza a szövetek feszességét, növeli a lábszárvénák szállítási tljesítményét, és csökkenti a lábikra körfogatát. Ha valaki érzékeny a hidegre, vagy attól tart,hogy megfázik, esetleg nem érzi elég melegnek a lábait, akkor alkalmazzon váltott vizes kezelést. Kezdjük meleg vízzel, és fejezzük be hideggel. Mindig a hideget hagyjuk a végére! Addig hűtsük a lábunkat, amíg csak el tudjuk viselni, majd minden esetben tornagyakorlatokkal, gyors járással melegítsük vissza.

A visszértágulatok számára a legjobb a délutáni vagy az esti hideg lábfürdő. Engedjük tele a kádat hideg vízzel, majd mindkét lábunkat tegyük bele. A lábfürdő időtartama egénenként változó, de legalább egy-két percig tartson. Utána nem kell megtörölni a lábat, csak simítsuk le a vizet és jöhet a felmelegítés a tornával.

Karban tartjuk a lábat

A lábak legnagyobb ellensége az ülés és az állás. Akiknek visszértágulatuk van, azoknak az egyik leghatásosabb gyógymód a mindennapos testmozgás. A biciklizéssel a lábikrák izmait fejleszthetjük, a tenisz, a tollaslabda, tánc, mind igen hasznosak, hisz alaposan megdolgoztatják a lábakat – a kocogást azonban kerüljük! Az úszás különös4n hasznos, mert az egész testet karbantartja, a hideg hatására pedig frissebb lesz a vérkeringés, a felületi vénák kiürülnek, összehúzódnak.

Aki sem az uszodát, sem a társas sportokat nem kedveli, naponta félóra kiadós, tempósabb sétával segíthet a lábszárizmain, de otthon is végezhet tornagyakorlatokat.
Pl:

1. Rogyadozó járás
Enyhén behajlított térddel, de egyenes háttal tegyünk kis lépéseket a szobában. Fokozatosan mélyítsük a térdhajlítást!

2. Pipiskedő járás
Tegyünk néhány lépést pipiskedve, a sarkakat emeljük olyan magasra, amilyenre csak tudjuk. A gyakorlat a nagy lábszárfeszítő-izmot erősíti.

3. Fel a térdekkel!
Álljunk egyenesen, emelkedjünk lábujjhegyre. Behajlított térddel emeljük minél magasabbra egyik, majd másik lábunkat.

4. Biciklizés fekve
Feküdjünk hanyatt, és végezzünk bicikliző mozgást. A gyakorlat annál hatásosabb, minél inkább a padló közelében nyújtjuk előre a lábunkat.

Lábbeli: divat vagy kényelem?

A divatos cipők sajnos nem veszik figyelembe a láb anatómiai adottságait. A legtöbb nő magassarkú cipőben tipeg, ami az évek során megbosszulja magát. Megrövidülnek az Achilles-inak, elsatnyúlnak a lábikraizmok, kalapácsujj alakulhat ki. Az ideális cipő alacsony sarkú, jól támasztja a sarok csontot, puha talpú és lekerekített orrú. Ha visszértágulatunk miatt mindennapos sétára szánjuk rá magunkat, séta kötben és otthon is kizárólag egészséges cipőt hordjunk. A legjobb persze az lenne, ha mindig ilyet viselnénk.

A vénák egészsége szempontjából az sem mindegy hogyan ülünk. Akadályozza a vénásvér visszafolyását, ha a teljes comb az ülőlapon nyugszik. Kerüljük a kemény és magas ülőfelületű székeket! Ideális a kárpitozott ülőfelület, amire ne üljünk rá egész combunkkal és a térdek se legyenek túlságosan behajlítva.
A visszértágulatok kialakulásának kezdeti szakaszában fontos segítséget nyújtanak a vény nélkül kapható készítmények, melyek javítják az erek rugalmasságát, erősítik a vénák falát.

Mit tudok ajánlani még?

- Munka közben ne tegyük keresztbe a lábunkat! Bármennyire is nőies ez a testtartás, valójában elszorítja az ereket, és nagymértékben megnehezíti a véráramlást.
- Gyakran változtassuk testhelyzetünket, ne üljünk vagy álljunk hosszú ideig ugyanabban a pozicióban! Időnként keljünk fel és sétáljunk egyet!
- Ha mindenképpen egy helyben kell maradnunk, próbáljuk mozgatni a lábunkat! Körözzünk lábfejünkkel először az óramutatóval megegyező, majd azzal ellentétes irányba! Ezután nyújtsuk ki előre a lábunkat és a lábujjakat irányítsuk előbb a mennyezet, majd a padló felé! Végezetül emeljük fel a lábunkat a földről, és a térdünket hajlítsuk finoman vissza!
- A folyamatos állást és ülést időnként szakítsuk meg mozgással!
- Kerüljük a tartós szaunázást és termálfürdőzést!
- Próbáljunk megszabadulni esetleges túlsúlyunktól!
- Ne hordjunk túlszoros ruhákat és magas sarkú cipőket!
- Ha szükséges viseljünk gumiharisnyát.

Amit a visszerekről tudni kell

 

Sajnos itt is igaz, hogy a hölgyeknél gyakoribb a visszér mint az uraknál.Sok ember életét keserítik meg a lábakon girbe-gurba utakon szaladgáló, kitüremkedő visszerek, nem csupán esztétikai szempontból kívánatos az eltüntetésük, hisz egy teljes munkával telt nap után a visszérproblémákkal küszködő lába görcsöl, fáj, aludni is alig lehet tőle.

A keringés során a lábak felől a szívbe is vissza kell juttatni a vért. A visszafelé áramoltatás azonban nem egyszerű feladat, hisz a vért a nehézségi erővel szemben, alulról felfelé kell szállítani. Azt, hogy az elhasznált vér ne csordogáljon vissza az erekben, apró billentyűk akadályozzák meg. Ha ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, akkor a vér áramlása leromlik, és bizonyos hányada pangani kezd a vénákban. Az erekben a belsőnyomás egyre fokozódik, az érfal ennek következtében kitágul, és egyre több vizet enged át a kötőszövetekbe. A kötőszövetbe kerülő folyadékot ismerjük duzzanatokként.

Minden negyedik ember érintett

A visszér problémák az ország lakosságának negyedét érintik, ezen belül a komoly panaszokat is okozó krónikus vénás elégtelenségben a betegek 5 %-a szenved, 1 %-kuknál pedig lábszárfekély is fennáll. A lábszárfekélyes betegeknél a betegség rendszerint tartós munkaképtelenséget okoz, sok esetben súlyos egészségkárosító, életveszélyes szövődmények is felléphetnek. Kialakulásukban nagy szerepe van az öröklött hajlamnak. Ennek ellenére nem mindenkinek lesznek visszerei, akinek hajlama van rá, illetve nemcsak azoknak lehetnek, akik örökölték a hajlamot. A visszerek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha valaki elhízott, tartós székrekedése van, ha az izmai gyengék, illetve, ha olyan a munkája , hogy az ideje nagy részét íróasztal mellett vagy egyhelyben állva tölti.

A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését. Az örökletes tényező /gyenge kötőszövet/ valójában mindkét nemnél meglehet, általában mégis a nők hajlamosabbak rá. Ennek az az oka, hogy a női hormonok lazítják a kötőszöveteket. A terhesség során nagyobb a terhelés, és a hormonháztartás is megváltozik, amitől romlik a vénás keringés. A terhesség alatt kialakuló visszér is elég gyakori, ugyanis a szervezet a – szülést megkönnyítendő – kötőszövet lazító hormonokat kezd termelni. Ezzel párhuzamosan a vénák falai rugalmasabbakká vállnak, ezenkívül növekszik a szállítandó vér mennyisége kb. 20%-kal. A méhben növekvő magzat is egyre nagyobb nyomást gyakorol a hasi vénákra, aminek következtében a hasi vér megreked, a visszerek állapota romlik. Ilyenkor a problémák megelőzésére ma már kompressziós harisnyát javasolnak.

Hogyan előzhető meg a visszeresség?

Az izompumpa megfelelő működéséhez fontos, hogy ne hanyagoljuk el a mozgást. A legkedvezőbb hatásúak a kocogás, úszás, biciklizés, vagyis elsősorban a kitartást igénylő sportok.

Kneipp kúra: kedvezően hatnak a vénás keringésre a hideg-mekleg vizes lábfürdők, a víztaposás.
A helyes táplálkozás megvéd a súlyfelesleg kialakulásától, ugyanakkor javítja a vér áramlási jellemzőit, ugyanis a zsír és a fehérjetelített vér sűrűbb, így nehezebben kering. Lehetőleg több rostos és lédús ételt együnk, és inkább csökkentsük étrendünkben a húsok és a zsiradékok arányát.

Bő folyadék bevitel: napi 2,5 – 3 liter. Ez lehet gyógytea, víz, hígított gyümölcslé, mert a szeszes italok amúgy sem egészségesek.

A rendszeres székletürítést a rostdús étrenddel is elősegíthetjük. A székrekedéskor erős hasprés kedvezőtlenül befolyásolja a vénás vér elfolyását.

A magas sarkú cipők által természetellenes tartásba kényszerített láb görcsös izmai kevésbé képesek a megfelelő izompumpa működtetésére. Inkább ne hordjunk 3-4 cm-nél magasabb sarkú lábbelit!

A szénsavas pezsgőfürdő, vénagimnasztika segítenek aktiválni a vénás és nyirokkeringést, sokat enyhítenek a panaszokon.

Az agyag és gyógyföld-pakolás ödéma és gyulladáscsökkentő hatású.
Ha csak tehetjük polcoljuk fel a lábainkat. Kerüljük a keresztezett és a térdben hajlított lábtartást, és a tartós ácsorgást.

Ha mégis olyan helyre kell mennünk, ahol elkerülhetetlen a hosszas üldögélés vagy ácsorgás, inkább vegyünk fel gumiharisnyát.

Hatékonyan csillapítható a fájdalom, a lábduzzadás, az enyhébb gyulladás vény nélkül kapható készítményekkel is. A kenőcsök, a gélek azonnal enyhítik a fájdalmat és hűsítik a felületet. /pl. Lioton 100 000 gél, kellemes illatú, gyorsan felszívódik, nem hagy foltot /.

Milyen tünetekre figyeljünk a lábfájás esetén?


Az életkor előrehaladtával a lábizomzat „kifáradhat”. Erre utalhat a talp elülső részén, a lábháton és a lábszáron jelentkező, húzó jellegű fájdalom.

Főként középkorú, 50 év feletti embereknél kialakulhat hirtelen, egy-két nap, egy-két hét alatt féloldali lúdtalp. Ez a belső sípcsonti izom szakadására utal. Idejekorán elvégzett kezelés a súlyos deformálódást megakadályozhatja. Kezelése nem betéttel, hanem ínműtéttel történik. Cukorbetegeknél rövid idő alatt a láb deformálódása, duzzanata jöhet létre. Ez az esetek jelentős részében nem a boltozat lesüllyedéséből ered, hanem sokkal súlyosabb állapottal, a láb csontjainak részleges elhalásával hozható összefüggésbe. Ennek a tünetnek a megjelenése estén sürgős ortopédvizsgálatnak kell megelőznie a kezelés megkezdését.

A lábfájás, járási nehézségek hátterében nem csak lúdtalp, hanem egyéb betegségek /érszűkület, különféle gerincbetegségek/ is állhatnak, ezért minden esetben érdemes először a háziorvoshoz, majd az általa javasolt szakorvoshoz fordulni.

Hogyan tudunk védekezni a visszér és a seprűvéna ellen?

Sajnos egyre többen tapasztalunk lábfeszülést, nehézláb-érzést, lábduzzanatot egy nehéz és hossú nap után. Különösen, ha egy forró, nyári nap van mögöttünk, és ha folyamatosan álló vagy ülőmunkát végzünk egész nap.

Sokan úgy gondoljuk, hogy az apró seprűvénákat nem kell komolyan venni, inkább csak esztétikai kellemtlenségként tartjuk számon őket, a lábfájást és duzzanatot pedig foglalkozási ártalomként könyveljük el. Ebben az is megerősíthet bennünket, hogy reggelre általában regenerálódik a lábunk és újult erővel kezdjük a napot. Ezeket a jeleket azért kell komolyan venni, mert a nehézláb-érzés, a bokaduzzanat, a feszülés érzés, az éjszakai lábszárgörcs, a viszketés és a seprűvénák a visszérbetegség kezdeti tünetei.

Ha fája lábunk, nehéz és duzzadt, jól esik leülni és felpolcolni azokat. Ezt rendszeresen is megtehetjük, ugyanis ilyenkor a fáradt vér kiáramlik az erekből, és friss kerül a helyére. Szintén ösztönös reakció, amikor átmozgatjuk a lábfewjet, finoman átmasszírozzuk a lábat. Tegyük ezt is tudatosan, naponta többször tornáztassuk meg vénáinkat! A visszérbetegségeknél az egyik legfontosabb cél, hogy rendszeresen cserélődjön a vér a lábunkban, amit a láb izomzatának használatával fokozhatunk. Ezért próbáljunk meg olyan mozgásfajtát, sportot beiktatni napközben, amely elsősorban a lábszár és a lábfej izmait dolgoztatja meg. Ilyen a séta, az úszás, a szobabiciklizés.

Az életmódbeli változások mellé alkalmazzunk visszérbetegség tüneti kezelésére szolgáló gyógyszert, amely erősíti a vénák falát, javítja a vérkeringést, és csökkenti a kellemetlen tüneteket és a fájdalmat. Ha szükséges viseljünk kompressziós harisnyát!

Pl.: a Venastat kapszula csökkenti: a lábdagadást,
a fájdalmas nehézláb-érzést,
az éjszakai lábszárgörcsöt,
a feszülést és a bőrviszketést.

A Venastat frissítő gél kozmetikum: megnyugtatja és felfrissíti a fáradt lábat.

A lúdtalp

Minden nyolcadik felnőtt lúdtalpas – ez a probléma örökletes hajlam következménye. Sajnos nem csak esztétikai gond, de komoly kellemetlenségeket is okoz. A láb hosszanti boltozata lelapul, állás közben a sarok csont befelé dől, bokasüllyedés alakul ki, melyet a térd befelé rogyasztásával és más kényszertatásokkal próbál kompenzálni a lúdtalpas ember. A lúdtalpasság miatt fájhat a boka, a térd, a csípő és a derék.

A haránt boltozat lesüllyedése a lábközépcsontokat érintő erős fájdalmat okozhat. Ha a lúdtalp nem is mulasztható el, a miatta későbbiekben kialakuló problémákat azért meg lehet előzni.
Eredetileg mindenki lúdtalpasnak születik, a láb boltozatai csak később alakulnak ki, kb. 5 éves korra már a legtöbb gyereknél ívelt a lábfej. A lúdtalpas kisgyereket szakorvosnak kell megmutatni, aki tanácsokat ad, hogyan kezelhető személyre szabottan a probléma. Speciális tornát már kiskorban el lehet kezdeni, pl. járás lábujjhegyen, sarkon, a külső talp élén, ezt felnőtt korban is gyakorolhatjuk.

Minden gyerek esetében, de a lúdtalpasoknál különösen oda kell figyelni a megfelelő cipőre, ami főleg serdülő lányoknál nem egyszerű feladat. Egyes adatok szerint a 10-16 éves lányok fele – a divatot követve – olyan egészségtelen cipőket visel, amik miatt már látható lábelváltozásaik vannak.

Mi is az a boka süllyedés vagy lúdtalp, milyen egyéb talp betegségeket ismerünk?


Valószínűleg a leginkább igénybe vett testrészünk. Ha jól működik, nem igazán figyelünk rá, természetesnek vesszük, ám ha valamilyen kisebb elváltozás, esetleg betegség támadja meg, bizony azonnal ráébredünk, egy lépést sem tudunk tenni nélküle. Az egészséges láb nagy kincs. Ügyeljünk rá, ápoljuk, gondozzuk. Meghálálja!

A lúdtalp, azaz harántsüllyedés, a lábfej boltozatos szerkezetének kisebb-nagyobb mértékű ellapulását jelenti! Ennél a lábboltozati problémánál tehát a láb belső oldala a talaj felé dől, a talp bőrének nagyobb része „rálapul „ a talajra.

A lúdtalp következtében a lábtövet és a hosszanti boltozatot összetartó szalagok meggyengülnek, emiatt az izmokra nagyobb megterhelés jut, így könnyen kifáradnak.
A lúdtalp önmagában nem betegség, hanem alkati „adottság”. Abban az esetben válik betegséggé, ha tüneteket okoz, mondta Mády főorvos.

Ezek közül a legjellegzetesebbek: a lábszár elülső oldalának fájdalmassága, a sarok erős kifelé dőlése, a lábujjhegyre állási képesség gyengülése /vagy megszűnése/, az alsó ugróizület mozgásának beszűkülése, a láb megduzzadása, gyulladása.

Mint a boka- és lábbeteg specialista Mády főorvos hangsúlyozta: a lúdtalp kezelésében igen nagy szerepe van a megelőzésnek. A már járni tudó gyerekeknél a lábboltozatot fenntartó izmok rendszeres, naponkénti /játékos/ tornáztatása segítheti a jó lábboltozat kialakulását. Lábujjhegyen állás, sarokállás, külső lábszélen járás, a lábujjak tornáztatása /kisebb tárgyak felszedése/ is a külső és a belső lábizmok erősítését szolgálhatják, A láb befelé dőlését, kisgyermekkorban, megakadályozhatja a cipősarok belső oldalainak kb. fél cm-rel történő megemelése. Felnőtt korban – enyhe lábboltozat-süllyedés mellett – elégséges egy jó belsőkiképzésű /”lábággyal” készített/ konfekciócipő viselése, illetve a láb rendszeres tornáztatása is.

A szakorvos a súlyosabb lábboltozat süllyedés korrigálásához már elengedhetetlennek tartja a lúdtalpbetét viselését. Ez a gyógyászati segédeszköz arra szolgál, hogy a hosszanti és harántboltozat lesüllyedt részeit az anatómiailag megfelelő helyeken támassza meg.
A lúdtalpbetét a megfeszülő szalagok ellazulását és a kórosan laza szalagok tehermentesítését szolgálja. A lúdtalpbetétnek köszönhetően megszűnnek a lesüllyedt boltozatok miatt kialakult fájdalmak. Mády tanár Úr arra is figyelmeztet azonban, hogy a lúdtalpbetét rendszeres viselése a még működő talpizmok további gyengüléséhez vezethet, és csak ortopédiai vizsgálat tán és szakorvosi javaslatra viseljünk betétet.

Gyermekkorban, panaszmentes lábakon, illetve zavaró tüneteket nem okozó, enyhe boltozati süllyedésnél, nem indokolt ennek a gyógyászati segédeszköznek a viselése.
A láb boltozatos szerkezetének megbomlása miatt, vagy azzal párhuzamosan előálló deformitások, statikai lábbetegségek sorában említi a Morton neuromát. Ezt az ortopédiai rendellenességet az okozza, hogy a III-IV lábujj között futó közös idegág a harántboltozat lesüllyedése miatt nyomás alá kerül, és az állandó nyomás következtében egy fájdalmas csomó keletkezik rajta.

A népies nevén: bütyök vagy gacsos öregujj oka: az I. ujj alapízületében az izmok húzásiránya fokozatosan megváltozik, amit követ az izületi tok külső részének zsugorodása, belső részének tágulata és a kóros felrakódása.

A merev öregujjnál az I. ujj alapizületében kialakuló elváltozások az ujj mozgását fokozatosan beszűkítik, ezzel károsítják a járás mechanizmusát, ami miatt a járást fájdalmak kísérik.
A kalapácsujjakat: a haránt boltozat lesüllyedése okozza. A boltozat lelapulása miatt a rövid lábujjakat mozgató izmok működésének egyensúlya megbomlik, az egyes ujjízületekben pedig zsugorodások alakulnak ki. A cipő nyomása fájdalmas tyúkszemek létrejöttéhez is vezet.
Az állandó harántboltozati fájdalom oka: a harántboltozat olyannyira lesüllyed , hogy az már passzív eszközökkel sem emelhető fel. A járásnál a láb átgördülésekor a talpon a II-III. lábközépcsontok fejénél túlnyomás keletkezik. A talp bőre itt nem alkalmas a fokozott nyomás elviselésére, így a láb fájdalmas bőrkeményedésekkel és járás közbeni, heves fájdalmakkal reagál a „nyomásnövekedésre”.

Súlyosabb statikai lábbetegségek kezelésénél gyakran javasolnak a szakorvosok ortopédiai műtéti beavatkozást. A nem műtéti kezelés eszközei a különböző lúdtalpbetétek és súlyosabb deformitás esetén a beteg lábára készített ortopéd cipők.

Mit jelenthet ha fáj a lábad?


Egész testünk súlya a láb talpi részére, a test méretünkhöz képest, egy egészen kis területre korlátozódik. A test súlya, a különböző terhek cipelése alaposan igénybe veszi a lábszárat, lábakat, a talpat.

A rossz testtartás, a test vázrendszerének nem megfelelő terhelése, a testsúlytöbblet izületi és lábboltozati /ortopédiai/ problémák kialakulásához vezethetnek. Elég, ha ezek közül a leggyakoribbakat, a lúdtalpat, a bütyköt, a kalapácsujjat említjük. A lúdtalp a civilizált társadalmakban az egyik leggyakoribb ortopédiai probléma.

Ahhoz, hogy megértsük mind az egészséges lábboltozat, mind a helyes testtartás fontosságát a későbbi váz- és izomrendszeri betegségek /pl. a gerincferdülés, csípőizületi problémák/ kialakulásának megelőzése szempontjából, nem árt ismernünk a láb anatómiáját.

Mint ahogy dr.Mády Ferenc egyetemi docens, az S.E. Ortopédiai Klinika Boka és Lábbeteg Osztályának vezetője magyarázta: a láb két fajta csontból épül fel. A lábtőcsontok, a sarokcsont, az ugrócsont, a sajkacsont, a köbcsont és az ékcsontok vékony kéreg állománnyal körülvett szivacsos csontok. Ezek egymás felé tekintő oldalain izületi felszínek találhatók. Ezeket a csontokat rövid, erős szalagok kötik össze. A lábtőcsontok közötti mozgáspályák nagyobb része csak rugózó mozgást tesz lehetővé. A nagyobb kiterjedésű mozgást a felső és alsó ugróizületek biztosítják. A lábcsontok másik csoportját rövid, csöves csontok alkotják /ilyenek a lábközépcsontok és az ujjpercek/.

Testünk súlyát a lábunk hárompontos feltámaszkodással hordozza. Ez a három támasztópont: a sarokcsont gumója, az I. lábközépcsont feje és az V-ös lábközépcsont feje. A láb boltozatos szerkezete biztosítja a test könnyed, „gördülékeny” mozgását.A láb boltozata öt hosszanti ívet alkot, melyek haránt irányban is boltozatos szerkezetűek. Ez a harántboltozat a lábközépcsontok bázisánál a legmagasabb ívű, a lábközépcsontok fejének magasságában már lényegesen laposabb. A lábat alkotó csontok talpi felszínén három, különböző hosszúságú erős szalag feszül ki, ezek , akárcsak egy íj húrja, tartják a láb boltozatos szerkezetét.

A szalagok szerepe mellett döntő fontosságú az izmok működése is. Míg a lábszáron eredő hosszú izmok inai a lábra „futnak ki, mozgatva annak egyes részeit, szerepük van a lábboltozat fenntartásában is, addig a sarokcsonton eredő, a láb ujjain tapadó sima izmok nem csak a láb szalagjainak működését segítik, hanem ezek az izmok is hozzájárulnak a lábboltozat fenntartásához.

A lábboltozat épségének megőrzésében fontos feladat hárul a talp bőrét érő, állandó ingereken alapuló, reflexes izommozgásnak.

Hogyan kell eljárni, ha valaki elveszti az eszméletét?


Az ájult embert, kivéve ha csupán néhány másodpercig tartott az eszméletvesztés, le kell fektetni, oldalára kell fordítani. A száját ki kell üríteni. Az ájulás sokféle problémának lehet a tünete, de megeshet teljesen egészséges emberrel, gyerekkel is. Például a hirtelen nőtt fiataloknál felálláskor vagy vérvételnél lezuhanhat a vérnyomás. Ok lehet, hogy a gyerek nem fogyasztott elegendő folyadékot, esetleg üres a gyomra. Az ilyen ájulás általában nem tart hosszú id4ig, a „betegbe” hamar visszatér az élet, miután lefektették és az eszmélet visszatérése után cukortartalmú folyadékkal megitatták.

A pánik betegeknél is előfordul a „tökéletesen élethű” ájulásérzés, de ők valójában nem veszítik el az eszméletüket. Máskor azonban komoly betegségre, keringési, szívproblémákra, epilepsziára, cukorbetegségre utal az eszméletvesztés.

Ájuláskor az agy oxigén és tápanyag ellátásában zavar lép fel, amit okozhat az elégtelen vérellátás, más esetben az idegrendszer elektromos működési vagy a cukoranyagcsere-zavara. A vérmennyiség kritikus mértékben csökkenhet hasmenés, vérveszteség, de akár hatalmas mértékű izzadás esetén is, amikor az erek hirtelen kitágulnak, például a nyári hőség miatt.
Minden ájulás hátterét orvosi vizsgálattal ki kell deríttetni!

Google PageRank