Teljesen egészséges embernek is lehet kellemetlen lehelete. A szájszag a kellemetlentől egészen a büdös leheletig terjedhet. A kellemetlen lehelet lehet átmeneti és tartós. Átmeneti kellemetlen leheletet valamilyen étel és ital okoz /főleg a hagyma, a fokhagyma és az alkohol/.
A szájszag nem önálló betegség, hanem lehet valaminek a korai tünete. Leggyakrabban a fogak, a fogíny, a szájüreg, a garat és az emésztőrendszer betegségei okozzák /végülis ezek mind az emésztőrendszer tágabb értelembe vett részei/.
A szuvas, odvas fogakban rothadó ételmaradék előbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedő gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti.
A rendszeresen és jól végzett fogmosással /legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után, a baj esetleg megelőzhető. Még tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel, szájvizek használatával és fogzuhannyal. A műfogsorral rendelkezőknek pedig a szájüregen kívül a protézisüket is rendszeresen ápolniuk kell.
A torok, a garat, a torok mandulák gyulladása szintén kellemetlen leheletet és szájszagot okoz, ezeknek a szerveknek a gyulladását leggyakrabban vírusok és baktériumok idézik elő. A tüszős mandulagyulladás, a mandula körüli tályog, a szájüregi, a garat és torokmandulák rosszindulatu daganatai már szájbűzt okoznak. Megfigyelték, hogy a szájüreg és alsó garat rosszindulatú daganatainak kialakulásában szerepet játszik a szájhigiénia elhanyagolása, nemcsak a dohányzás.
Az emésztőrendszer gyulladása, fekélye, működési zavara szintén kellemetlen leheletet és szájszagot okoz, leggyakarabban a gyomor gyulladása. A gyomor és bélrendszer valamelyik enzimjének a hiánya közvetett úton okoz szájszagot.
A száj kiszáradása esetén a kórokozók könnyebben telepszenek meg és szaporodnak el a szájüregben, ami gyulladáshoz vezet. A leggyakoribb ok a gátolt orrlégzés, ami lehet átmeneti és tartós. Ilyen a nátha, az orrpolyp, a megnagyobbodott orrmandula /gyermekeknél/, a dohányfüst, a klímaberendezés, a cukorbetegség. Egyes gyógyszerek szintén szájszárazságot okoz. A hosszan zárva tartott szájba, pl. alvás közben nem jut oxigén, az oxigénhiányos viszonyok közt is megélő baktériumok azonban szorgosan szaporodnak, és kéntartalmú anyagcseretermékeik miatt jön létre a kellemetlen eredmény. Megszüntetésére alaklmas a fogmosás, öblítők használata, rágógumik, de a megelőzésben ezek nem segítenek. Erre inkább a teák alkalmasak az egyes , baktériumműködést gátló hatóanyagaik révén.
Ha azonaban állandósult a rossz lehelet, és állandó kellemetlenséget jelent, egészségügyi probléma állhat mögötte. Leggyakrabban a szájüregben található a „bűnös”: pl. ínygyulladás, szúvas fog, ápolatlan műfogsor vagy fogpótlás, nyálkahártya-gyulladások, baktériumok, szájszárazság. Ám ez az arc és orrüreg, a garat, a nyelőcső, a belek, sőt a tüdő is rejtheti a probléma forrását, ami lehet emésztési zavartól bronchitisig, mandulagyulladásig, savtúltengésig, rekeszizomsérvig, tumorig többféle dolog. Így sajnos, gyakran nem kevés vizsgálaton megy keresztül a beteg, mire fény derül a baj eredetére.
A gondos szájápolásra mindenképp szükség van, mert ez a probléma forrásának megtalálásáig is sokat javít a helyzeten.
A szájszag, a rossz lehelet esetén először keressük fel a fogorvost, amennyiben a panaszunk nem fogászati eredetű, úgy a fül-orrgégészt, vagy a belgyógyászt, hogy a kezelés megkezdődjön.
A rossz lehelet megszűnésésig /és utána is/ használjunk cukormentes mentol, eukaliptusz vagy citrom illatú tablettát, drazsét, rágógumit, szájsprayt, szájvizet!
