A fog tartószerkezete: a fogágy /parodontium/.
Ide tartozik. A fogmeder csont bélése, a fogmedernyúlvány, a gyökérhártya és az íny. Ide számítjuk a foggyökér felszínét borító cementet is. A fogmedret sima, egyenletesen vékony csontréteg béleli. A fogágy az állcsont testébe éles határ nélkül megy át.
A fog részei: koronai rész, korona, gyökéri rész, gyökér. A gyökér és a korona találkozásánál van a fog nyaka.
A fog kemény anyaga három féle állományból épül fel:
Fogkorona: a fognak a zománccal beborított része, / a koronai rész felszínén van a fogzománc /
A gyökér felszínét: a cement állomány borítja.
A fog kemény állományának fő tömege: a dentin, amit a koronai részen a zománc, a gyökéri részen a cement takar. A dentin belsejében a koronai részben kis üreg van, a fogbélkamra. Ez gyökér felé a vékony gyökércsatornában folytatódik, ami a gyökér csúcsán apró nyílással nyílik.
A zománc: sárgás vagy kékes-fehéres színű, kissé áttetsző anyag. Jellemző rá, hogy igen kemény, a csontnál jóval keményebb, rugalmatlan, védi az alatta lvő dentint és a fogbelet. Túlnyomóan szervetlen mészsókból, kisebb részben szerves anyagból áll.
A dentinállomány: sárgásfehér színű anyag, emlékeztet a csontra, nincs olyan kemény, mint a zománc, de így keményebb a közönséges csontnál, mert jobban el van meszesedve. A dentin igen rugalmas.
A fog cement: vékony rétegben fedi a gyökér felszínét. Szürkésfehér színű, a csonthoz igen hasonló szövet. Benne végződnek a fogmeder faláról kiinduló gyökérhártyarostok. A fogbélüregben és a gyökércsatornában a lágy, kocsonyás összeállású, szürkésfehér színű fogbél /pulpa/ van. A fogbelet helytelenül nevezik a fog idegének, mert az idegeken kívül számos eret és sejteket is tartalmaz, / a fog „idegének” kivétele a fogból tulajdonképpen a fogbél eltávolítása./
A gyökérhártya a fogmeder csontos bélése és a cement közötti egyenletesen szűk rést tölt ki, szürkésfehér kötőszövets hártya. A gyökér tehát nincs összenőve a csonttal. A gyökérhártya rostozatból áll, a rostok a csontbélésből a cementbe nyomulnak. Így a gyökérhártya a gyökeret igen jól odarögzíti a csonthoz.
A fogmedernyúlvány a fogmedrek között finom szivacsos csontból áll, a szivacs hézagaiban csontvelő van. A fogmedernyúlvány a szájtornáci és szájüregi felszínen sima, tömör csontlemez, amit a csonthártya, ezt pedig a nyálkahártya fedi. Ezt nevezzük ínynek /gingiva/. A szomszédos fogak nyaki része között is van ínyrészlet, ez az ínyszemölcs. A papilla.
A fogágy különböző alkotó részei / cement, gyökérhártya, alveolus, fogmeder nyúlvány, íny / szoros élettani összefüggésben állnak egymással. Ha az egyik részlet megbetegszik, maga után vonja a többi részlet megbetegedését is.