Eletmod @ LionelPort.com

Gyermekkorban nem ritkák a fül gyulladásos megbetegedései. A külső fül is megbetegedhet, gyulladását okozhatja valamilyen fertőzés, például, ha piszkos körömmel megvakarta, és felsértette a külső hallójáratot a gyerek. Uszodában kapott fertőzés is lehet az ok.

A nátha fület érintő szövődményei a kicsiknél nagyon gyakoriak. A fülnyílás a külső hallójáraton keresztül – egy rövid csatornán át – vezet a dobhártyához. Az ennek a másik oldalán lévő kis üreg a középfül, amit egy cső, az úgynevezett Eustachkürt köt össze a garat hátsó részével. Ez a „kürt” a kisgyerekeknél viszonylag rövid és széles, a baktériumok könnyen átjutnak rajta, ezért a kicsiknél a kezeletlen, elhúzódó náthának előbb-utóbb fülgyulladás lesz a szövődménye. Még a hallásra is hatással van a gyakori középfül-probléma.

Az állandó orrváladéktól, orrmandula duzzanattól elzárt fülkürtben olyan változások jönnek létre, aminek következtében benyomódik a dobhártya, folyadék áramlik a járatokba, akadályozva a hallást.

A középfül gyulladása igen súlyossá válhat, komoly fájdalmat okozhat, magas lázzal, hányással járhat. Nagyon hirtelen kialakulhat, és a középfülben felgyülemlett fertőződött folyadék miatt átszakadhat a dobhártya. Ezt mindenképpen el kell kerülni, mert egyrészt fájdalmas, másrészt nehezen gyógyul be a seb. Ezért a gyerek fülfájását komolyan kell venni, és mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A szakember, ha szükség van rá, felszúrja a dobhártyát, és leszívja a felgyülemlett folyadékot. Ez érzéstelenítés mellett végezhető.

A középfülben felgyülemlő folyadék egyébként alapvetően steril, az orrüregből bejutó orrváladéktól válik fertőzötté. Ezért a súlyos középfülgyulladás elkerülésének egyik módja, hogy a náthás gyerek orrából rendszeresen eltávolítjuk a váladékot. Ha ő maga nem képes kellően tisztára kifújni az orrát, ma már egyszerűen porszívóra szerelhető orrszívó készüléket érdemes vásárolni, és ezzel orrcsepp használata után „kitakarítani” a váladékkal tömött járatokat.

Az újszülöttek még nem képesek a szemizmaik mozgását szabályozni, ezért a két szem nem mozog együtt úgy, ahogy azt a nagyobb gyerekeknél, felnőtteknél megszoktuk. A csecsemők rövid időre képesek a szemüktől 20 cm-re lévő tárgyat élesen látni, ráösszpontosítani, de az egyik szem gyorsan „elkalandozik”.

Nagyjából négy hónapos korra ez a jelenség rendszerint megszűnik, de ha még mindig fennáll, érdemes orvoshoz fordulni.

A két szem eltérő szögből közvetít képeta nézett tárgyról vagy személyről, és ha minden helyesen működik, az agy a két képet egybeolvadva egyetlen, éles látványként értelmezi. Kancsalság esetén azonban nem „áll össze” a kép, az agy csak az egyik szem által közvetített látványt fogadja el. A problémát minél előbb kezelni kell. Ha ugyanis ez nem történik meg, a kancsalszem látásélessége romlani kezd. Idővel ez odáig juthat, hogy már a jó szem eltakarása után sem tud a fixálni kívánt tárgyra tekinteni.

Az időben elkezdett kezeléssel a kancsalság jól gyógyítható, de néha műtétre is szükség lehet: módosítani kell a szemizmok hosszát.

A gyermekkorban előforduló kancsalságok zöme ún. kísérő kancsalság. Ekkor a gyermek a kétszem ideghártyáján keletkezett képet nem tudja egyetlen egységes képpé alakítani, ezért a kancsal szem képét elnyomja. Okai sokfélék lehetnek. Félszemes kancsalság esetén –amikor mindig az egyik és mindig ugyanaz a szem kancsal – a gyermeknek csak a másik, a nem kancsal szemén alakul ki kifogástalan látás.

Váltakozó kancsalságkor mindkét szem jól fixál, de nem egyidejűleg.

A kancsalság visszafejleszthető. A jó látású szem eltakarásával a tompa látású szemet munkára kényszerítjük, ez pedig a látóélessége javulását eredményezheti. A kezelés során elengedhetetlen a megfelelő szemüveg előírásszerű, rendszeres viselése. Szükség esetén a maradék kancsalsági szög műtéti beavatkozással szüntethető meg.