Ez a súlyos idegrendszeri betegség több vonatkozásában még ma is rejtély a tudomány számára, a legkorszerűbb gyógyszerekkel jól kordában tartható, és akár tünetmentessé is tehető.
A skizofrénia /tudathasadás/ kórképet először a svájci Eugn Bleuer írta le 1911-ben, ő alkotta meg ezt a kifejezést a görög szkhidzó /hasítani/ és a phrén /lélek/ szavakból.
Neve miatt a kórt gyakran a meghasadt vagy többszörös személyiségként ismert betegséggel keverik össze, valójában azonban két teljesen különböző idegrendszeri bajról van szó. A skizofrénia felismerését a korai szakaszban sokszor az nehezíti, hogy a kezdeti szimptómákat gyakran más okoknak tulajdonítják. Így pl. a feszültséget, az alvászavart, a koncentrációs problémákat nem ritkán a kimerültségnek, a munkahelyi stressznek tudják be.
Öröklődés, környezet
A skizofrénia világszerte a népesség 1 %-át érinti. Magyarországon kb. 60-70 ezer beteget kezelnek, de a tényleges számuk ennél sokkal több. A betegség általában serdülő és fiatal felnőttkorban kezdődik. Ritkábban, különösen nőknél, 40 éves kor után is jelentkezhet, de a leggyakoribb 15 és 30 év közötti előfordulás. A kiváltó okok jelenleg pontosan nem ismeretesek, valószínűleg nem egy, hanem több tényező is szerepet játszik. Skizofrénia kialakulását okozhatják például örökletes tényezők vagy a szélütés körüli károsodások a magzatnál. A legvalószínűbb, hogy egy idegfejlődési zavar is közrejátszik a betegség kialakulásában, de a környezeti tényezők sem elhanyagolhatóak Bartkó György pszichiáter szerint.
Téveszme, érzékcsalódás
A skizofrénia tünetei közé általában a gondolkodás, az észlelés és az érzelmi reakciók jellegzetes elváltozásai tartoznak, ezek az egész személyiség átalakulását idézik elő. A kór általában súlyos következményekkel jár a beteg mindennapos funkcióira, alkalmazkodóképességére és társas kapcsolataira. A skizofrénia krónikus betegség, ami többnyire epizódokban zajlik. Kezdeti állapotában az úgynevezett pozitív tünetek jelennek meg, amelyek érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék, bizarr mozgások formájában mutatkoznak meg. A kezdeti, akut epizódra jellemző szimptómák a kezelés hatására általában megszűnnek, néha azonban fennmaradhatnak.
A betegség krónikussá válásával egyre inkább előtörnek az úgynevezett negatív tünetek: a szociális visszahúzódás, az érzelmi kiürülés, ezek érdektelenséggel járó állapotot idéznek elő. Ebben az időszakban a kór kifejlődésével a beteg társas funkciói romlanak, munkaképessége csökken, vagy munkaképtelenné válik.
Mellékhatás nélkül
Számtalan tudományos vizsgálat támasztja alá, hogy nagyon fontos a kezelés korai megkezdése. Ha a skizofréniát korán felismerik és kezelésbe veszik, az lényegesen javítja az egész kórkimenetelt. Sok esetben hónapok, évek telnek el addig, amíg a beteg pszichiáterhez kerül, aki felismeri a kórt, és megkezdi a gyógyítást.
A skizofréniát gyógyszeresen kezelik, 1950-ben fedezték fel az elsőt a típusos, hagyományos szerek közül, ezek igen jól hatottak a betegség pozitív tüneteire: a hallucinációkra, téveszmékre, ugyanakkor nagyon súlyos mellékhatásokkal jártak, a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket okoztak /kézremegés, izommerevség, mozgászavarok/. A legújabb készítményeknek, az úgynevezett atípusos antipszichotikumoknak, ezeket 1955 óta alkalmazzák Magyarországon – nincs ilyen mellékhatásuk, és a negatív tüneteket is kedvezően befolyásolják. A gyógyszeres kezelés mellett a családterápia is nagyon fontos. Az is nagy mértékben elősegíti a gyógyulást, ha a beteg együttműködő, és betartja a terápiás előírásokat.
MÁR MAGZATI KORBAN ELDŐLHET
A legújabb kutatások szerint a skizofrénia kialakulásának esélyét több olyan hatás növelheti, amely az anyaméhben éri a magzatot. Amerikai kutatók például arra a megállapításra jutottak, hogy a skizofrénia felnőttkori kialakulása hétszer gyakoribb azoknál, akiknek az édesanyja a terhesség első harmadában influenzás volt. Szintén nagyobb arányban fordul elő a betegség azoknál, akik magzati életük folyamán kevesebb D-vitaminhoz jutottak.
A születéskor is adódhatnak olyan körülmények, amelyek később a skizofrénia kialakulását segítik. Azoknak az újszülötteknek ugyanis, akik oxigén hiánnyal vagy valamilyen komplikációval jönnek a világra, négyszer nagyobb az esélyük arra, hogy skizofrének lesznek.