Ha a gyerekek mozgását, játékait figyeljük, észrevehető, hogy már egészen kis koruktól végeznek hintázó mozgást. A pár hónapos, ülni, mászni tudó babák is szoktak ringatózni, a nagyobbak a széken, sámlin, minden alkalmas és alkalmatlan helyen megpróbálnak időnként hintázni. Ez a játékos mozgás nem csak szórakoztatja őket, de a fejlődésüknek is jót tesz. Az, hogy a babákat ringatással meg lehet nyugtatni, közismert, de később is oldja a feszültséget, a szorongást a hintázó, ringó mozgás.
Egy felmérés szerint a koraszülöttek jobban gyarapodtak, ha naponta három alkalommal speciális függőágyban ringatták őket. Kutatások igazolták azt is, hogy a hintázás fejleszti az egyensúlyérzéket. Már az állapotos mamáknak is érdemes hintaszékben ringatózni naponta pár percig, mivel a magzatok egyensúlyérzéke a 10. héttől fejlődni kezd.
A legtöbb gyerek egyik kedvenc játéka a hinta. Azoknál a kicsiknél, akik félnek a hintázástól, felmerül a gyanúja, hogy probléma lehet az egyensúlyérzékükkel. Ilyenkor tanácsos megvizsgálni, mi húzódik meg a háttérben. Azok a gyerekek, akik sokat hintáznak, könnyebben tanulnak meg írni, olvasni. Ez a mozgás ugyanis erősíti a két agyfélteke közti kapcsolatot, és nem csak a mozgás, de a gondolkodás fejlődését is elősegíti.
Nem kell tehát félteni a gyerekeket a hintázástól, sőt inkább minél előbb alkalmat kell teremteni rá, hogy gyakorolhassák. Csak akkor nem ajánlatos, ha a gyereknél nagyon erős a kinetózisra / azaz a mozgásra kialakuló rosszullét / való hajlam, az ilyen gyerekeknél az autóban is szédülés, hányinger lép fel. Az epilepsziás gyerekeknél pedig előidézheti a görcsrohamot ez a mozgásfajta