Mindennapi életünk alapvető része a táplálkozás, illetve a salakanyagok kiürítése. A tápcsatorna rendkívül bonyolult, hormonális és idegi szabályozás alatt álló, sokrétű feladatot ellátó szervrendszer, amit sajnos több betegség is érhet. Ezek közé tartozik az „Irritábilis bélszindróma”/ingerlékenység, betegesen fokozott érzékenység/, amit az orvosi szaknyelv IBS-nek rövidít. Ezt a betegséget az ún. „Funkcionális” bélbetegségek közé soroljuk, ami azt jelenti, hogy nem szervi, vagyis nem „Organikus” elváltozásról van szó, hanem működésbeli eltérésről. A betegség hátterében tehát szervi rendellenesség nem mutatható ki.
Az IBS az egyik leggyakoribb megbetegedés. Egyes adatok szerint a felnőtt lakosság 15-25 %-át érinti. Mivel a kórkép nem egységes , a tünetek lehetnek enyhék, előfordulhatnak tünetmentes periódusok is, így a betegek 70%-a orvoshoz nem vagy csak alkalomszerűen fordul. Ez részben azzal is magyarázható, hogy ez a betegség gyakorisága ellenére alig ismert, ezért a kellemetlen tüneteket a betegek házilag próbálják megoldani. Sok esetben szégyellik a problémát.
Gyakran érinti a nőket. Kezdete általában a fiatal felnőtt korra tehető, és sokszor évtizedekig tart. A panaszok lehetnek állandóak, és lehetséges, hogy periodikusan, rövidebb-hosszabb tünetmentes szakokkal váltakozva jelentkeznek. A beteg életminőségét mindenképpen rontják, sőt ennek mértéke olyan nagyfokú is lehet, hogy a mindennapi életet, a munkát jelentősen megnehezítik. Igen gyakori a súlyosabb betegségektől, elsősorban a rosszindulatú daganatoktól való félelem a tünetek észlelésekor.
Milyen okokra vezethető vissza az IBS?
A vékony és vastagbélben a béltartalom továbbítását a bélfal körkörös és hosszanti simaizomzata végzi. Ez, bonyolult hormonális és idegi szabályozás alatt áll, és teljesen egészséges és panaszmentes emberek esetében is előfordul, hogy valamilyen tényező ezt a működést megzavarja. Az IBS-ben ennek a működésnek tartós zavara áll fenn, és a bél fokozott érzékenysége, a betegség elnevezésében is szereplő „irritábilitás” jellemző.
Ezekben a betegekben a normális bélműködéssel járó mozgások is fájdalomérzetként jelentkeznek. Megváltozik a fájdalomérzés jellege is, a központi idegrendszeri feldolgozása is zavart szenved. Alacsonyabb a beteg ingerküszöbe, a kisebb ingereket is fájdalomként éli meg. A betegség gyakori tüneteként jelentkező puffadás hátterében előfordulhat fokozott gázképződés, de sokszor a normálisan képződött gázmennyiség is fájdalmat okozhat.
A stressz, a konfliktusok a fennálló panaszokat tetézik. A tünetek kialakulásában szerepet játszik a családi hajlam is. Megfigyelték, hogy az IBS-ben szenvedő betegek esetében a kora gyermekkorban átélt élmények befolyásolhatják a betegség felnőttkori kialakulását, az IBS betegek utódaiban gyakori a hasonló panaszok kialakulása. Tapasztalatok szerint a betegek többségében egyéb pszichés eltérések, alvászavar, depresszió, pánikreakciók, sőt néha súlyosabb pszichiátriai megbetegedések is gyakrabban előfordulnak. Ezek sem a betegség okai, inkább társult betegségek.
Az IBS alapvető tünetei:
Dominálóan hasmenés
Dominálóan székrekedés
Dominálóan hasi fájdalom
Normálisnak fogadjuk el a napi 3-tól heti 3-ig történő székletürítések számát,ami az egyén számára megkönnyebbülést hoz, a széklet sem keménynek, sem hígnak nem mondható. Az IBS-re jellemző, hogy a köldök körüli, húzó, kellemetlen vagy sokszor nehezen körülírható hasi fájdalom mellett székrekedés vagy hasmenés, illetve a kettő váltakozása lép fel.
Ha hasmenése van a betegnek, akkor az általában reggel jelentkezik, egym
ás után több alkalommal is van széklet, sokszor parancsoló székürítési ingerrel jár, és nem ritkán a széklettel nyák is ürül. Véres széklet nem fordul elő!
A székrekedés esetén nehezen ürülő, bogyós széklet jellemző. A székelés megkönnyebbülést nem hoz. Rendkívül gyakori a puffadás, teltségérzés, a bélkorgások. A betegek láztalanok, testsúlyúk nem csökken, sőt általában híznak is. A tünetek nem zavarják az éjszakai nyugalmat, azok a délutáni és kora esti órákban erősödnek inkább.
A kávé, az alkohol, a csokoládé, a túl fűszeres vagy zsíros ételek fokozhatják a tünetek megjelenését, de sok esetben az egyes betegeknél ugyanaz az étel egyszer a panaszok forrása, máskor az ellenkezője, tehát jól esik.
A hasi panaszok mellett alvászavarok jelentkezhetnek, keveset és rosszul alszanak, fáradtan ébrednek, levertek, feszültek. Gyakori a fejfájás, szívdobogásérzés megjelenése, ezenkívül vizelési panaszok.
Az IBS kezelési lehetőségei:
A betegség tünetei enyhíthetőek, de nem múlnak el teljesen, a betegség kiújulásával számolni kell.
Fájdalom esetén a görcsoldó hatású szerek használhatóak.
A szorulásos betegek számára a széklet tömegét növelő anyagok /búzakorpa, cellulóz/, illetve a hashajtó szerek közül a keserűsós vizek ajánlhatóak.
A hasmenéses betegeknek a loperamid szerek váltak be a legjobban / a búza korpa itt is hatásos/.
Étrendi, életmódbeli tanácsok:
A rendszeresség, a rendszeres étkezés segíthet, minednkienek.
Az erős fűszerek, alkoholok, kávé, állati zsiradék csökkentése.
Rossz hatású a dohányzás is.
A búzakorpa rendszeres fogyasztása segít megelőzni a vastagbél-daganatok kialakulását is. A búza vagy zabkorpa helyettesíthető a müzlikkel is. Igen fontos a rendszeres testmozgás, hosszabb séta, futás, úszás, esetleg kerti munka is lehet.