Tag Archives: kezelés

Seprűvéna a végtagon

 

A combon és a lábszáron megjelenő apró hajszálerek eleinte elsősorban esztétikai problémákat okoznak, de egészségügyi szempontból is érdemes odafigyelni rájuk, mert komolyabb probléma előjelei is lehetnek. Ezek a változások arra utalnak, hogy az érintett végtag vénás és nyirokkeringése nem tökéletes. Az alsó végtagokban pangó nyomás áttevődik a kis-erekre, amelyek már nem képesek összehúzódni.

A rendszeres mozgás, az aktív izomműködés segít visszapumpálni a pangó vért a vénákból, és a nyirokereket is megmozgatja. Aki ülőmunkát végez, annak érdemes időnként felállnia és járkálnia néhány percig, vagy rendszeresen tornáztatni a lábfejét. A méregtelenítés, a nyiroktisztító kúrák, a nyirokmasszázs, ezenkívül a hideg-meleg váltózuhany is sokat segít. A rugalmas harisnya kívülről megtámasztja a lábat, így jobb a vénás visszaáramlás. Fontos a kényelmes cipő is. Több recept nélkül kapható készítmény segít a „nehézláb” érzésen és a lábdagadáson.
Ma már van olyan lézeres kezelés is, ami „összeragasztja” az erek falát. Így a vér kipréselődik belőlük, mintha kiradírozták volna őket. Előfordulhat, hogy a kis-erek egy idő után újra megnyílnak, és feltöltődnek vérrel.

Hogyan kezeljük a visszeret és az egyéb lábfájdalmakat otthon?

 

Ha a lábak „ólomnehezek”, viszkető, feszülő érzés jelentkezik, hosszabb álldogálás után lábfájás lép fel, sőt stére be is dagadnak a bokák, az azt jelenti, hogy a vénák nem működnek megfelelően. Igaz ez akkor is, ha még nem észleljük a visszértágulatokat.
A visszértágulatok enyhe formájára és megelőzésére szolgáló egyszerű, de hatékon kúrák:
A hideg víz felhasználása otthoni körülmények között is könnyedén elvégezhető: csak hideg csapvíz szükséges hozzá.

A lényeg a hideg víz, a meleg ugyanis elernyeszti a vénákat, gátolja a vérvisszaszállítást. Annál hatékonyabb a kezlés, minél hidegebb a víz, de csak akkor fogjunk hozzá a kúrához, ha a lábunk meleg. Csak a hűtésnek van gyógyhatása, mert fokozza a szövetek feszességét, növeli a lábszárvénák szállítási tljesítményét, és csökkenti a lábikra körfogatát. Ha valaki érzékeny a hidegre, vagy attól tart,hogy megfázik, esetleg nem érzi elég melegnek a lábait, akkor alkalmazzon váltott vizes kezelést. Kezdjük meleg vízzel, és fejezzük be hideggel. Mindig a hideget hagyjuk a végére! Addig hűtsük a lábunkat, amíg csak el tudjuk viselni, majd minden esetben tornagyakorlatokkal, gyors járással melegítsük vissza.

A visszértágulatok számára a legjobb a délutáni vagy az esti hideg lábfürdő. Engedjük tele a kádat hideg vízzel, majd mindkét lábunkat tegyük bele. A lábfürdő időtartama egénenként változó, de legalább egy-két percig tartson. Utána nem kell megtörölni a lábat, csak simítsuk le a vizet és jöhet a felmelegítés a tornával.

Karban tartjuk a lábat

A lábak legnagyobb ellensége az ülés és az állás. Akiknek visszértágulatuk van, azoknak az egyik leghatásosabb gyógymód a mindennapos testmozgás. A biciklizéssel a lábikrák izmait fejleszthetjük, a tenisz, a tollaslabda, tánc, mind igen hasznosak, hisz alaposan megdolgoztatják a lábakat – a kocogást azonban kerüljük! Az úszás különös4n hasznos, mert az egész testet karbantartja, a hideg hatására pedig frissebb lesz a vérkeringés, a felületi vénák kiürülnek, összehúzódnak.

Aki sem az uszodát, sem a társas sportokat nem kedveli, naponta félóra kiadós, tempósabb sétával segíthet a lábszárizmain, de otthon is végezhet tornagyakorlatokat.
Pl:

1. Rogyadozó járás
Enyhén behajlított térddel, de egyenes háttal tegyünk kis lépéseket a szobában. Fokozatosan mélyítsük a térdhajlítást!

2. Pipiskedő járás
Tegyünk néhány lépést pipiskedve, a sarkakat emeljük olyan magasra, amilyenre csak tudjuk. A gyakorlat a nagy lábszárfeszítő-izmot erősíti.

3. Fel a térdekkel!
Álljunk egyenesen, emelkedjünk lábujjhegyre. Behajlított térddel emeljük minél magasabbra egyik, majd másik lábunkat.

4. Biciklizés fekve
Feküdjünk hanyatt, és végezzünk bicikliző mozgást. A gyakorlat annál hatásosabb, minél inkább a padló közelében nyújtjuk előre a lábunkat.

Lábbeli: divat vagy kényelem?

A divatos cipők sajnos nem veszik figyelembe a láb anatómiai adottságait. A legtöbb nő magassarkú cipőben tipeg, ami az évek során megbosszulja magát. Megrövidülnek az Achilles-inak, elsatnyúlnak a lábikraizmok, kalapácsujj alakulhat ki. Az ideális cipő alacsony sarkú, jól támasztja a sarok csontot, puha talpú és lekerekített orrú. Ha visszértágulatunk miatt mindennapos sétára szánjuk rá magunkat, séta kötben és otthon is kizárólag egészséges cipőt hordjunk. A legjobb persze az lenne, ha mindig ilyet viselnénk.

A vénák egészsége szempontjából az sem mindegy hogyan ülünk. Akadályozza a vénásvér visszafolyását, ha a teljes comb az ülőlapon nyugszik. Kerüljük a kemény és magas ülőfelületű székeket! Ideális a kárpitozott ülőfelület, amire ne üljünk rá egész combunkkal és a térdek se legyenek túlságosan behajlítva.
A visszértágulatok kialakulásának kezdeti szakaszában fontos segítséget nyújtanak a vény nélkül kapható készítmények, melyek javítják az erek rugalmasságát, erősítik a vénák falát.

Mit tudok ajánlani még?

- Munka közben ne tegyük keresztbe a lábunkat! Bármennyire is nőies ez a testtartás, valójában elszorítja az ereket, és nagymértékben megnehezíti a véráramlást.
- Gyakran változtassuk testhelyzetünket, ne üljünk vagy álljunk hosszú ideig ugyanabban a pozicióban! Időnként keljünk fel és sétáljunk egyet!
- Ha mindenképpen egy helyben kell maradnunk, próbáljuk mozgatni a lábunkat! Körözzünk lábfejünkkel először az óramutatóval megegyező, majd azzal ellentétes irányba! Ezután nyújtsuk ki előre a lábunkat és a lábujjakat irányítsuk előbb a mennyezet, majd a padló felé! Végezetül emeljük fel a lábunkat a földről, és a térdünket hajlítsuk finoman vissza!
- A folyamatos állást és ülést időnként szakítsuk meg mozgással!
- Kerüljük a tartós szaunázást és termálfürdőzést!
- Próbáljunk megszabadulni esetleges túlsúlyunktól!
- Ne hordjunk túlszoros ruhákat és magas sarkú cipőket!
- Ha szükséges viseljünk gumiharisnyát.

Magas vérnyomást kezelni kell!

 

A magas vérnyomás gyakran tünetmentes /hipertónia/ szenvedők nagy része nem is tudja, hogy beteg, mivel kifejezett jelei nincsenek, így a betegség sok éven át „titokban” károsítja a létfontosságú szervek működését. Amikor már határozottan érzékeli a beteg a tüneteket , akkor már valójában a szövődmények okozzák a panaszokat. A kezeletlen hipertónia hirtelen nyújtja be a - sajnos nem ritkán tragikus – számláját.

A betegség oka ismeretlen, ismerünk viszont számos tényezőt, amelyek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a betegséget. Mai tudásunk szerint nem gyógyítható, de jól kezelhető, és a következményes betegségek kivédhetők.

Az öröklődés és környezeti hatások következtében létrejövő betegség általános folyamatát az alábbi szakaszokra bonthatjuk.

Hipertóniát megelőző időszak: általában 0-30 éves korig fordul elő, amikor a szervezet a stresszre és a fizikai aktivitásra fokozott, a szokásos vérnyomás emelkedést meghaladó vérnyomással válaszol, jellemző továbbá a felső testfél elhízása és a magasabb szívfrekvencia. A vérnyomásértékek nyugalomban normálisak.

1. Korai hipertónia: általában 20-40 éves kor között jelentkezik, a vérnyomás már a hipertóniás tartományba esik. Az esetek egy részében a vérnyomás visszatér a normális értékre.

2. Kialakult hipertónia: általában 30-50 év között alakul ki, érkomplikációk, célszervkárosodások jelennek meg, fokozott a kardiovaszkuláris veszélyeztetettség, illetve a halálozás.

Kezelés nélkül…

A magas vérnyomás kezelése az élet végéig tart. Azonban az, hogy az élet vége 100 éves kort jelent vagy ennél kevesebbet, az már a betegen is múlik!

A kezelés azért is nehéz, mert sok beteg nem elég aktívan működik együtt kezelőorvosával, hisz a kezdeti tünetek gyakorlatilag nem okoznak panaszt, így a kezdeti hipertóniában szenvedők megpróbálnak úgy élni, mintha egészségesek volnának. A betegséget csendes gyilkosnak is nevezik, ami találóan kifejezi azt a tényt, hogy a kezdeti tünetmentesség után a kezeletlen hipertónia hirtelen súlyleadást, és igen komoly, életveszélyes helyzetet teremt.

A kezeletlen hipertónia érelmeszesedést okoz. A meszes falú erek átmérője beszűkül vagy el is záródhat, így akár létfontosságú szervek vérellátásában is zavar keletkezik.

Ha a szív koszorúerei meszesednek, akkor koronária betegség és szívinfarktus lehet a következmény, az agyi erek szűkülése agyvérzéshez vezethet, a vesék működése csökkenhet vagy teljesen meg is szűnhet.

A szem látóhártyája véglegesen elpusztulhat, ami vakságot okoz.

Ezek a súlyos, néha végzetes következmények akár teljes egészében is megelőzhetők, ha a betegséget időben kezelik. Sok türelem és kitartás kell a beteg részéről, amíg a helyes gyógyszerelés kialakul, és életmódján is változtatni kell.

Hogyan alakulhat ki a májzsugor, hogyan védekezhetünk ellene?


A népiesen „májzsugornak” nevezett megbetegedés, a májcirrózis igen gyakran máj megnagyobbodással jár. A májszövetnek hihetetlen aregenerációs képessége: májműtétek után, például a daganatok eltávolítása után egy jó általános állapotban lévő ember már májának egynegyedével is életképes. Ha azonban ateljes máj állományt éri a károsodás, a májsejtek elhalnak, degenerálódnak és kóros szövet burjánzás alakul ki. Ez kezdetben nem daganatos jellegű, hanem a rostszövetet tartalmazó göbökből áll, és ez a „májzsugor” vagy nagy göbös májcirrózis. A máj ilyenkor a többszörösére is megnagyobbodhat.

Ha a májat érő ártalom, károsítás folyamatos, kialakul a máj elégtelenség vagy a májszövet rákos elváltozása.

A májbetegségek leggyakoribb oka a tulzásbavitt alkohol fogyasztása. Azonban súlyos hibát követünk el, ha minden májbeteget alkoholistának nyilvánítunk.
A vírusos májgyulladás B és C formája, immunológiai és anyagcsere-betegségek, epeúti és daganatos betegségek is idevezethetnek.

A diagnózis legpontosabban szövettani vizsgálattal állítható fel, amit az akupunkturához hasonlóan egy vékony tűvel végeznek el. Furcsa jelenség az, hogy akupunkturát minden további nélkül elvégeztetnek azok, akik nem engednek a májhoz, mert „elrákosodik.
A máj biopszia, azaz a szövettani mintavétel azoknál a betegeknél szükséges, akiknél lehetséges oki terápia, tehát akin tudnak segíteni. Ez leginkább a B vírus okozta és az immunológiai eredetű májbetegségekre vonatkozik. Ha még nem juttott el a beteg a májzsugor stádiumába, akkor még egészen jól kezelhetők.

Az alkoholos májbetgség a szeszfogyasztás beszüntetését követően javulhat, amennyiben még nem alakult ki cirrózis.

Az elhízás is egy olyan anyagcserezavar, ami önmagában is ún. zsírmájhoz vezethet. Itt is megnagyobbodott májat észlelünk, amely az alapos fogyókúra után visszanyerheti eredeti méretét!

Ha cukorbetegség vagy veleszületett anyagcserezavar is van, a kezelés osk oldalú, de az előrejelzés jó.

A májzsugor alig kezelhető formájában kialakul a sárgaság, a „hasvíz” /aszcitesz” és a nyelőcsőben visszértágulatok léphetnek fel, amelyeknek megrepedése súlyos, életveszélyes vérzéssel járhat. Azonban ilyenkor is van kezelés: az ereket endoszkóposan el lehet zárni, vagy egy érfestéshez hasonló beavatkozással a tágult erek összeesnek, a vérzésveszély megszűnik / ezt az eljárást rövidítve TIPS-nek nevezik/. A sárgaság is javulhat és a májeleégtelenség tünetei is ideig-óráig visszafejleszthetőek.

Végső megoldás a máj átültetés, amihez egy éves alkohol mentesség és szakember által való igazolása is szükséges.

Májátültetést hazánkban is végeznek, de az előjegyzés, mint mindenütt a világon, hosszú-nemzetközi együtt működés kell a megfelelő donormáj biztosításához.
Hazánkban kevesen mondanak le szerveikről baleset esetén, ezért a májátültetésre váró betegek egy része nem éli meg a műtétet.

Érdemes tehát mindenféle májérintettség esetén orvoshoz fordulni. A szigorú alkoholmentesség és a gyógyszeres kezelés megelőzheti a májelégtelenséget!

Google PageRank