A magas vérnyomás gyakran tünetmentes /hipertónia/ szenvedők nagy része nem is tudja, hogy beteg, mivel kifejezett jelei nincsenek, így a betegség sok éven át „titokban” károsítja a létfontosságú szervek működését. Amikor már határozottan érzékeli a beteg a tüneteket , akkor már valójában a szövődmények okozzák a panaszokat. A kezeletlen hipertónia hirtelen nyújtja be a - sajnos nem ritkán tragikus – számláját.
A betegség oka ismeretlen, ismerünk viszont számos tényezőt, amelyek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a betegséget. Mai tudásunk szerint nem gyógyítható, de jól kezelhető, és a következményes betegségek kivédhetők.
Az öröklődés és környezeti hatások következtében létrejövő betegség általános folyamatát az alábbi szakaszokra bonthatjuk.
Hipertóniát megelőző időszak: általában 0-30 éves korig fordul elő, amikor a szervezet a stresszre és a fizikai aktivitásra fokozott, a szokásos vérnyomás emelkedést meghaladó vérnyomással válaszol, jellemző továbbá a felső testfél elhízása és a magasabb szívfrekvencia. A vérnyomásértékek nyugalomban normálisak.
1. Korai hipertónia: általában 20-40 éves kor között jelentkezik, a vérnyomás már a hipertóniás tartományba esik. Az esetek egy részében a vérnyomás visszatér a normális értékre.
2. Kialakult hipertónia: általában 30-50 év között alakul ki, érkomplikációk, célszervkárosodások jelennek meg, fokozott a kardiovaszkuláris veszélyeztetettség, illetve a halálozás.
Kezelés nélkül…
A magas vérnyomás kezelése az élet végéig tart. Azonban az, hogy az élet vége 100 éves kort jelent vagy ennél kevesebbet, az már a betegen is múlik!
A kezelés azért is nehéz, mert sok beteg nem elég aktívan működik együtt kezelőorvosával, hisz a kezdeti tünetek gyakorlatilag nem okoznak panaszt, így a kezdeti hipertóniában szenvedők megpróbálnak úgy élni, mintha egészségesek volnának. A betegséget csendes gyilkosnak is nevezik, ami találóan kifejezi azt a tényt, hogy a kezdeti tünetmentesség után a kezeletlen hipertónia hirtelen súlyleadást, és igen komoly, életveszélyes helyzetet teremt.
A kezeletlen hipertónia érelmeszesedést okoz. A meszes falú erek átmérője beszűkül vagy el is záródhat, így akár létfontosságú szervek vérellátásában is zavar keletkezik.
Ha a szív koszorúerei meszesednek, akkor koronária betegség és szívinfarktus lehet a következmény, az agyi erek szűkülése agyvérzéshez vezethet, a vesék működése csökkenhet vagy teljesen meg is szűnhet.
A szem látóhártyája véglegesen elpusztulhat, ami vakságot okoz.
Ezek a súlyos, néha végzetes következmények akár teljes egészében is megelőzhetők, ha a betegséget időben kezelik. Sok türelem és kitartás kell a beteg részéről, amíg a helyes gyógyszerelés kialakul, és életmódján is változtatni kell.
