Eletmod @ LionelPort.com

Mi is az az aranyér? Aranyérnek a végbél záróizmának környékén kialakuló visszértágulatokat nevezzük. Elhelyezkedésük alapján külső és belső aranyérről beszélünk. A külső csomók közvetlenül a végbélnyílásban jelennek meg, fájdalmat, viszketést, égő érzést, nedvedzést okozhatnak. A belső csomók nem láthatók és nem is fájdalmasak, legfeljebb tompa nyomás jelentkezik.

Számtalan ok vezethet az aranyérbetegség megjelenéséhez, de kiemelkedik közülük a táplálkozás jelentősége. Aki nap, mint nap nehéz, fűszeres, kevés rostanyagot tartalmazó ételeket fogyaszt, és ezt még rendszeres alkoholfogyasztással is tetézi, bizton számíthat a csomók és a panaszok megjelenésére. Az aranyér gyakoriságáról közölt adatok szerint akár népbetegségről is lehet beszélni, mert az 50 év feletti korosztályban előfordulása elérheti a 70-80%-ot is.

Az aranyér kifejezés a betegek számára többnyire egyet jelent a végbélpanaszokkal. Bár joggal feltételezhető a végbélbetegségek széles körű elterjedtsége, a viszketés, nedvedzés, nyomásérzés vagy vérzés formájában jelentkező tüneteket az érintettek sajnos gyakran elbagatellizálják, és panaszaikkal csak komolyabb szövődmények kialakulásakor keresik fel a szakembereket.

Egyértelmű válasz nincs arra, hogy miért alakulnak ki az aranyeres csomók, mégis leggyakoribb oka a makacs, elhúzódó székrekedés. Ha a széklet besűrűsödik, csak erős hasprés segítségével jön létre a székürítés, ami az aranyér kialakulását vagy rosszabbodását okozhatja. Ezenkívül szerepet játszhat benne a vénafal gyengesége, a tartós székszorulás, az egyén foglalkozása, a hasűri nyomás tartós növekedése /pl. nehéz fizikai munka, sport, stb./, a táplálkozás minősége, a kor, a terhesség, daganatos megbetegedés, a végbél nyálkahártyájának étellel és gyógyszerrel történő izgatása /pl. alkohol, cseresznyepaprika/.

Mikor kell orvoshoz fordulni, ha aranyere van?

Erre figyelmeztet a vérzés vagy a fájdalom megjelenése. Általában a vérzés friss, piros vért jelent. A vérzés általában nem súlyos, rendszerint csak vércsík jelentkezik a WC-papíron vagy a széklet felszínén. Súlyos esetbenaz aranyér a végbélnyílás elé esik és nem is helyezhető vissza. Ezt nevezzük kizáródásnak. Az előesés, kizáródás mellett gyakori szövődmény még a gyulladás és a trombózis is.

A diagnózis felállítása mindig az orvos feladsata. Hasonló tüneteket okozhat ugyanis a végbélgyulladás, a végbél berepedése, a végbélnyílás körül kialakuló ekcéma vagy gombás fertőzés is.

A fájdalom enyhe, szúró vagy görcsös jellegű, de nem ritka az igen heves fájdalom sem.Az aranyér tünetei összetéveszthetők a végbélrák tüneteivel is! Éppen ezért csak biztos diagnózis esetén szabad az öngyógyítással foglalkozni. Nagyon fontos tünet lehet a vérzés, mert ez az első jele a végbélben megjelenő daganatos megbetegedésnek. A csomók létrejöttével kapcsolatban a nyomásfokozódás, amit viszont okozhat kialakuló daganat is. Sokszor előfordul, hogy a beteg azért kerül későn műtétre, mert vérzéses panaszait vizsgálat nélkül az aranyeres csomókkal magyarázzák.

Mit tehetünk, ha az aranyeres csomók kialakultak és panaszokat okoznak? A kezelés attól függ, hogy melyik stádiumban vannak a csomók. Beosztás alapján első, másod, harmad, negyedfokú törzsekről beszélünk, attól függően, hogy mekkora a törzs, mennyire jelenik meg a végbélnyíláson keresztül.

Tanácsok aranyérben szevedőknek
A legfontosabb teendő a széklet lágyítása. A székrekedés megelőzése érdekében fogyasszunk bőségesen folyadékot és növényi rostokban gazdag legyen étrendünk.
A székelési ingert lehetőség szerint sohasem szabad elnyomni.
Hasznos lehet még a gyakori mozgás is. Tornázzunk, ússzunk, kerékpározzunk rendszeresen, de ha erre nincs mód, a gyaloglás is megteszi. Ülő foglalkozásúak napjában többször szakítsák meg a munkát, és iktassanak be néhány perces tornagyakorlatokat.
Igen fontos a megfelelő végbél higiénia. Ajánlatos a végbéltájék alapos tisztítása lehetőleg minden székelés után. Használjunk puha WC-papírt vagy nedves vattát a sérülés elkerülése érdekében.

Gyulladás, viszketés, fájdalom esetén helyileg fájdalom csillapító, érzéstelenítő, gyulladásgátló hatású krémek, kenőcsöket használjunk. Ha a csomóban keletkezett vérrög /trombózis/ okozza a fájdalmat, akkor azt kezelhetjük meleg ülőfürdővel, amit fájdalomcsillapító kenőccsel vagy borogatással egészítsük ki. A fájdalom, duzzanat rendszerint hamar elmúlik, a vérrög kb. 4-6 hét alatt szívódik fel.
Minden esetben rendszeres /évenkénti/ proktológiai ellenőrzés szükséges, véres széklet jelentkezésekor soron kívül is.

Szövődmények esetén sebészi beavatkozás válhat szükségessé. A legtöbb műtét ambulánsan is elvégezhető, kórházi kezelés csak ritkán szükséges.

Konzervatív és ambuláns kezelések

A konzervatív kezelést akkor alkalmazzák, ha a csomók nagysága nem haladja meg az első és másodfokot. Általában a panaszok múló vérzésben nyilvánulnak meg különböző fájdalmak kíséretében.
A leggyakrabban használt ambuláns eljárás a gumiligaturával történő kezelés, amikor a megfelelő törzsekre kis gumigyűrűt helyeznek fel, ezzel annak elhalását és kiürülését okozva. Az így keletkezett nyálkahártyaseb nyomtalanul gyógyul, és az alaphoz fixálva megakadályozza a további előesést.
Az utóbbi években elterjedté vált különböző fényeffektusok alapján működő eszközök, illetve a lézer alkalmazása.

Műtétek

Amennyiben a panaszok igen hevesek, kizáródás, gyulladás, esetleg elhalás alakul ki az aranyeres törzsekben, akkor műtéti beavatkozásra van szükség. Gyakran szégyenérzetből nem fordulnak időben orvoshoz a betegek, így az ambulánsan jól kezelhető aranyeres törzsekből már csak műtéti úton kezelhető, komplikáltabb esetek alakulnak ki.
A vastagbéldaganatok nagy mértékű terjedése is arra int: végbél panaszok esetén forduljunk szakorvoshoz, hogy időben el lehessen dönteni a kezelés irányát, vagy ha panaszainkat az aranyeres törzsek okozzák, minél kisebb és hatásosabb eljárást tudjnak alkalmazni.
Az aranyér okozta panaszok gyors enyhítésére : Doxiproct OM kenőcsöt használjunk!

18 gyógyító jó tanács az aranyérben szenvedőknek

Az ekcéma gyulladással és sokszor viszketéssel járó betegség, aminek sok típusa létezik. Kiváltó okai nem határozhatók meg pontosan minden esetben, de az ekcéma kialakulásában biztosan szerepet játszik a veleszületett hajlam.
Sokféleképpen találkozhatunk a betegség elnevezésével, csecsemőkorban atópiás dermatitisznek, endogén ekcémának, neurodermitisznek nevezik, felnőttkorban egységesen ekcémának nevezik.

Családi „örökség”

A betegség háttere igen összetett, éppen ezért sokféle elképzelés született, és nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy egy adott esetben mi a betegség kiváltója. Annyi bizonyos, hogy veleszületett hajlamon alapuló bőrgyulladásról van szó, amely különböző kiváltó mechanizmusokra gyakran visszatér, eltérő súlyossággal. Ez a betegség sem új keletű, már a görögök is leírják a „viszkető” bőrbetegséget, a típusos alsó szemhéj alatti redőt.

A beteg családjában igen jellemzően nagyobb az allergiás megbetegedések száma. Minél közelebbi családtag beteg, és minél többen betegek egy családban, annál valószínűbb, hogy a gyermeknek is ki fog alakulni valamilyen allergiája. Bizonyos mértékig arra is lehet következtetni a gyermekkorban ismétlődő állapotromlások alapján, hogy súlyos vagy kevésbé súlyos ekcéma jelentkezik-e majd felnőttkorban.

Lelki tényezők is fontosak lehetnek, ilyenkor az orvos megkísérli megtalálni a kiváltó pszichés feszültség okát vagy allergiát, illetve egyéb betegséget, amely a viszketést okozza.

Sokféle formában

Akut tünetek esetén kerek, élénkvörös, kiemelkedő, viszkető göbcsékből álló bőrjelenségeket láthatunk, hosszabb ideje fennálló folyamat során a száraz, viszkető, enyhén megvastagodott bőr elveszti puhaságát, tapintása durva lesz. A gyulladásosan megvastagodott bőr felszíne a viszketés-vakarás miatt fénylik, helyenként sérül.
Bizonyos testtájakon az ekcéma más-más képet mutat.
A viszketés, bőrszárazság különösen a téli hónapokban jelentős, amikor kisebb a páratartalom, és hiányzik, illetve vékonyabb a bőrvédő zsírokat és fehérjéket tartalmazó réteg, amely természetes vízkötő. Ennek hiányában a bőr könnyen kiszárad, berepedezik, a viszketés, dörzsölés kaput nyit a legkülönfélébb baktériumok, vírusok számára.
Ugyanazon klinikai tünetek egyes életkorokban más-más testrészen jelentkeznek. Újszülött-korban elsősorban az arcon, törzsön látunk tüneteket, későbbiekben a hajlatokban található a bőrgyulladás.

Kinőhető? Gyógyítható?

A csecsemő és gyermekkori formák egy része kinőhető, a felnőttkorban előforduló esetek súlyossága pedig igen különböző.
Meghatározott életmódbeli korlátozások betartásával a jó, illetve a panaszmentes állapot fenntartható, a tünetmentes időszakok meghosszabbíthatóak. Érdemes ismételten felkeresni kezelőorvosunkat, ha a panaszok kiújulnak, mert sokszor hoz eredményt, ha az addig bevált kezelési módon változtatunk.

A cukorbetegek lába sokkal több gondozást és odafigyelést igényel, mint egészséges társaiké. A szívtől távol található lábak vérkeringése a cukorbetegeknél különösen rossz, ezért még az apróbb sérülések is könnyen elfertőződhetnek és nehezebben is gyógyulnak.
Miért különösen hajlamosak a lábfertőzésre a cukorbetegségben szenvedők?
A diabétesznek két kellemetlen mellékhatása is van: az arterioszklerózis /lerakódás az artériákban/, az érelmeszesedés, az érfalak megkeményedése. Ezek a tünetek sajnos már viszonylag korán jelentkeznek cukorbetegség esetén, mivel csökkentik a vérellátást, a legtöbb kárt a szívtől távol eső testrészek, pl. a lábak szenvedik.

Ha nem jut elég vér…

Ha testünk valahol megsérül és fertőződik, a gyógyulás feltétele, hogy elegendő friss vér kerüljön közelébe. A vér szállítja ugyanis az oxigént, a fehérvérsejteket, amelyek megtámadják és semlegesítik a baktériumokat, és a gyógyulást elősegítő tápanyagok is a véráram útján kerülnek az „esemény” helyére. Ha a szervezet nem képes megfelelően lokalizálni a fertőzés helyét, az könnyen elterjed és komoly károsodást okozhat a megtámadott testrészben. Az üszkös elhalás a szövetek pusztulását jelenti, mely jelentős fertőzés vagy fagysérülés miatt alakul ki. A cukorbetegnek tehát bármilyen lábfertőzéssel orvoshoz kell fordulni, különösen akkor, ha vérkeringése károsodott.

Az arterioszklerózis azonban karban tartható, elkerülhető, és a fertőzések természetesen nem vezetnek automatikusan üszkösödéshez. Mégis elővigyázatosnak kell lenni, minimálisra kell csökkenteni a láb fertőzésének a veszélyét. Érdemes rendszeresen megvizsgálni a lábat, hogy van-e rajta valamilyen sérülés, és tartózkodni kell a „házi műtétektől” is, a tyúkszem, a benőtt köröm otthoni „műtétjétől”. Elég az olló megcsúszása, és a nem kielégítő keringés, hiányos védelem következtében kialakulhat a fertőzés.

Száraz lábbal megúszni

Ahogy korosodunk, és ez nem csak a cukorbetegeknél van így, bőrünk egyre szárazabb. A lábakon, különösen a sarkakon száraz berepedések keletkeznek, amelyek, amellett hogy fájdalmasak, a fertőzés nyitott kapui. A megoldás egyszerű: hidratáló krémet kell használni a lábra is. A vérkeringés a kor előrehaladtával szinte természetesen romlik, így az idősebbek lába is nehezebben gyógyul. A bőr is érzékenyebb lesz, ezért hajlamosabb a gyulladásra, hólyagosodásra. Séta vagy torna alkalmával ne felejtsünk el gyapjú vagy pamut zoknit húzni, ami felszívja a láb izzadtságát. A nedvesség kedvez a gombás fertőzések kialakulásának, érdemes lábizzadás-gátló spray-t, vagy hintőport használni. Ügyeljünk arra, hogy a zokni szára ne legyen szűk, ne szorítsa el az amúgy is bajban lévő vérkeringést.

Mindennapi életünk alapvető része a táplálkozás, illetve a salakanyagok kiürítése. A tápcsatorna rendkívül bonyolult, hormonális és idegi szabályozás alatt álló, sokrétű feladatot ellátó szervrendszer, amit sajnos több betegség is érhet. Ezek közé tartozik az „Irritábilis bélszindróma”/ingerlékenység, betegesen fokozott érzékenység/, amit az orvosi szaknyelv IBS-nek rövidít. Ezt a betegséget az ún. „Funkcionális” bélbetegségek közé soroljuk, ami azt jelenti, hogy nem szervi, vagyis nem „Organikus” elváltozásról van szó, hanem működésbeli eltérésről. A betegség hátterében tehát szervi rendellenesség nem mutatható ki.

Az IBS az egyik leggyakoribb megbetegedés. Egyes adatok szerint a felnőtt lakosság 15-25 %-át érinti. Mivel a kórkép nem egységes , a tünetek lehetnek enyhék, előfordulhatnak tünetmentes periódusok is, így a betegek 70%-a orvoshoz nem vagy csak alkalomszerűen fordul. Ez részben azzal is magyarázható, hogy ez a betegség gyakorisága ellenére alig ismert, ezért a kellemetlen tüneteket a betegek házilag próbálják megoldani. Sok esetben szégyellik a problémát.

Gyakran érinti a nőket. Kezdete általában a fiatal felnőtt korra tehető, és sokszor évtizedekig tart. A panaszok lehetnek állandóak, és lehetséges, hogy periodikusan, rövidebb-hosszabb tünetmentes szakokkal váltakozva jelentkeznek. A beteg életminőségét mindenképpen rontják, sőt ennek mértéke olyan nagyfokú is lehet, hogy a mindennapi életet, a munkát jelentősen megnehezítik. Igen gyakori a súlyosabb betegségektől, elsősorban a rosszindulatú daganatoktól való félelem a tünetek észlelésekor.

Milyen okokra vezethető vissza az IBS?

A vékony és vastagbélben a béltartalom továbbítását a bélfal körkörös és hosszanti simaizomzata végzi. Ez, bonyolult hormonális és idegi szabályozás alatt áll, és teljesen egészséges és panaszmentes emberek esetében is előfordul, hogy valamilyen tényező ezt a működést megzavarja. Az IBS-ben ennek a működésnek tartós zavara áll fenn, és a bél fokozott érzékenysége, a betegség elnevezésében is szereplő „irritábilitás” jellemző.

Ezekben a betegekben a normális bélműködéssel járó mozgások is fájdalomérzetként jelentkeznek. Megváltozik a fájdalomérzés jellege is, a központi idegrendszeri feldolgozása is zavart szenved. Alacsonyabb a beteg ingerküszöbe, a kisebb ingereket is fájdalomként éli meg. A betegség gyakori tüneteként jelentkező puffadás hátterében előfordulhat fokozott gázképződés, de sokszor a normálisan képződött gázmennyiség is fájdalmat okozhat.

A stressz, a konfliktusok a fennálló panaszokat tetézik. A tünetek kialakulásában szerepet játszik a családi hajlam is. Megfigyelték, hogy az IBS-ben szenvedő betegek esetében a kora gyermekkorban átélt élmények befolyásolhatják a betegség felnőttkori kialakulását, az IBS betegek utódaiban gyakori a hasonló panaszok kialakulása. Tapasztalatok szerint a betegek többségében egyéb pszichés eltérések, alvászavar, depresszió, pánikreakciók, sőt néha súlyosabb pszichiátriai megbetegedések is gyakrabban előfordulnak. Ezek sem a betegség okai, inkább társult betegségek.

Az IBS alapvető tünetei:

Dominálóan hasmenés
Dominálóan székrekedés
Dominálóan hasi fájdalom

Normálisnak fogadjuk el a napi 3-tól heti 3-ig történő székletürítések számát,ami az egyén számára megkönnyebbülést hoz, a széklet sem keménynek, sem hígnak nem mondható. Az IBS-re jellemző, hogy a köldök körüli, húzó, kellemetlen vagy sokszor nehezen körülírható hasi fájdalom mellett székrekedés vagy hasmenés, illetve a kettő váltakozása lép fel.
Ha hasmenése van a betegnek, akkor az általában reggel jelentkezik, egym
ás után több alkalommal is van széklet, sokszor parancsoló székürítési ingerrel jár, és nem ritkán a széklettel nyák is ürül. Véres széklet nem fordul elő!

A székrekedés esetén nehezen ürülő, bogyós széklet jellemző. A székelés megkönnyebbülést nem hoz. Rendkívül gyakori a puffadás, teltségérzés, a bélkorgások. A betegek láztalanok, testsúlyúk nem csökken, sőt általában híznak is. A tünetek nem zavarják az éjszakai nyugalmat, azok a délutáni és kora esti órákban erősödnek inkább.

A kávé, az alkohol, a csokoládé, a túl fűszeres vagy zsíros ételek fokozhatják a tünetek megjelenését, de sok esetben az egyes betegeknél ugyanaz az étel egyszer a panaszok forrása, máskor az ellenkezője, tehát jól esik.

A hasi panaszok mellett alvászavarok jelentkezhetnek, keveset és rosszul alszanak, fáradtan ébrednek, levertek, feszültek. Gyakori a fejfájás, szívdobogásérzés megjelenése, ezenkívül vizelési panaszok.

Az IBS kezelési lehetőségei:

A betegség tünetei enyhíthetőek, de nem múlnak el teljesen, a betegség kiújulásával számolni kell.

Fájdalom esetén a görcsoldó hatású szerek használhatóak.
A szorulásos betegek számára a széklet tömegét növelő anyagok /búzakorpa, cellulóz/, illetve a hashajtó szerek közül a keserűsós vizek ajánlhatóak.
A hasmenéses betegeknek a loperamid szerek váltak be a legjobban / a búza korpa itt is hatásos/.

Étrendi, életmódbeli tanácsok:

A rendszeresség, a rendszeres étkezés segíthet, minednkienek.
Az erős fűszerek, alkoholok, kávé, állati zsiradék csökkentése.
Rossz hatású a dohányzás is.

A búzakorpa rendszeres fogyasztása segít megelőzni a vastagbél-daganatok kialakulását is. A búza vagy zabkorpa helyettesíthető a müzlikkel is. Igen fontos a rendszeres testmozgás, hosszabb séta, futás, úszás, esetleg kerti munka is lehet.