Az orvostudomány szempontjából az elhízás annyira fontos, amennyire az egészséget veszélyezteti, az elhízottak ugyanis gyakrabban szenvednek majd olyan betegségekben, amik növelik a korai elhalálozásokat, ez egyrészt a direkt hatások következménye, másrészt a kialakuló egyéb betegségekkel magyarázható.
A szív és érrendszeri káros hatások:
A testsúly növekedése számos olyan következményekkel jár, ami a szívre nagyobb megterhelést ró, nő a sejtben belüli és sejten kívüli folyadék mennyisége, fokozódik a vér mennyisége, nő az oxigénfogyasztás. A tartósan fennálló terhelés következtében a szív megnagyobbodik, vastagsága nő. Ez megerősíti azt a régebbi megfigyelést, hogy a szív súlya általában egyenes arányban nő a test súlyával. A folyamatok végeredményeként szívelégtelenség alakulhat ki.
Magas vérnyomás:
Az elhízottak körében gyakoribb a megbetegedés, és a magas vérnyomásosak is gyakrabban elhízottak, mint a normál súlyúak. Tovább erősíti az összefüggést, hogy a testsúlycsökkentésével csökken a vérnyomás is. Nincs azonban jól kimutatható összefüggés a vérnyomás emelkedés mértéke és az elhízás súlyossága között sem. Gyakran nagyon elhízott emberek vérnyomása csak kis mértékben, míg kevésbé elhízottaké nagymértékben emelkedik. Fontos, hogy a magas vérnyomás nemcsak önmagában, hanem súlyos következményeivel is rontja az elhízott állapotát, így például az agyvérzéses bénulásokkal, szívelégtelenséggel vagy pedig a koszorúér-elmeszesedéssel.
Légzőrendszerünk:
Légzésfunkciós vizsgálatokból kiderül, hogy maga a légzés több munkát, több energiát igényel, valószínűleg a hasi és mellkasi zsírszövet növekedése miatt. Sokszor hangoztatott szövődmény a Pickwick-szindróma: a nevet Charles Dickens Pickwick Klub című regényének egyik testes szereplője, a kövér Joe után kapta. Az ilyen emberek állandóan álmosak, aprókat lélegeznek, bőrük, szájuk szinte szederjes-lila. Az aluszékonyság számos sajátos formáját Dickens igen szemléletesen írta le. Kezelés nélkül azonban az ilyen betegeknél a légzési elégtelenség hirtelen halálhoz vezethet, tüdőembólia alakulhat ki. A másik fontos eltérés, amihez az elhízás vezet, a felső légúti hurutra való fogékonyság.
A tápcsatorna károsodásai:
Igen gyakoriak a gyomortáji fájdalmak, feszülés, emésztési panaszok, böfögés, puffadás, néha még rekeszsérv is kialakul. Gyakori a zsírmáj, ami a vérvételek során a májfunkciós eltérésekben mutatkozik meg. A leggyakoribb azonban az epekövesség, ami az állandó emésztési panaszok miatt epehólyag-gyulladást okozhat, és műtétre lehet szükség.
Cukorbetegség:
A túlzott kalóriabevitel miatt nő a vérben a glukóz szintje, emiatt fokozódik a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának a kiáramlása. Ennek rendszeres ismétlődése miatt végül végül is kimerülnek az inzulint termelő sejtek, nem képződik több inzulin a szervezet számára, kialakul a cukorbetegség. Ha a folyamat nem ilyen előrehaladott, a kalória csökkentésével, diétával, a testsúly csökkentésével a folyamat visszafordítható.
Mozgásszervek:
Az ember támasztószöveteinek teherbíró képessége a normál testsúlyra van méretezve. Így a tartós megterhelés károsítja az izületeket, sőt az egész csontrendszrt is. Ez főként a gerincben, a csípő és térdizületekben jelentkezik, és gyakran alakul ki lúdtalp is. A fokozott súly miatt jelentkezik a visszerek táguláta is, aztán jön az ördögi kör, a nagyobb testsúly miatt a mozgás nehézkes, a még kevesebb mozgás miatt pedig tovább nő a testsúly.
Kapcsolat a női hormonrendszerrel:
A nőknek megváltozhat a menstruáció szabályossága, fiatalabb korban jelentkezik az első menses. Általában a teherbe esés is rosszabb az átlagosnál, terhességi- szülési szövődmények is gyakrabban alakulnak ki. Minél nagyobb az anya testsúlya, a magzat súlya annál nagyobb lehet.