Tag Archives: megelőzés

Seprűvéna a végtagon

 

A combon és a lábszáron megjelenő apró hajszálerek eleinte elsősorban esztétikai problémákat okoznak, de egészségügyi szempontból is érdemes odafigyelni rájuk, mert komolyabb probléma előjelei is lehetnek. Ezek a változások arra utalnak, hogy az érintett végtag vénás és nyirokkeringése nem tökéletes. Az alsó végtagokban pangó nyomás áttevődik a kis-erekre, amelyek már nem képesek összehúzódni.

A rendszeres mozgás, az aktív izomműködés segít visszapumpálni a pangó vért a vénákból, és a nyirokereket is megmozgatja. Aki ülőmunkát végez, annak érdemes időnként felállnia és járkálnia néhány percig, vagy rendszeresen tornáztatni a lábfejét. A méregtelenítés, a nyiroktisztító kúrák, a nyirokmasszázs, ezenkívül a hideg-meleg váltózuhany is sokat segít. A rugalmas harisnya kívülről megtámasztja a lábat, így jobb a vénás visszaáramlás. Fontos a kényelmes cipő is. Több recept nélkül kapható készítmény segít a „nehézláb” érzésen és a lábdagadáson.
Ma már van olyan lézeres kezelés is, ami „összeragasztja” az erek falát. Így a vér kipréselődik belőlük, mintha kiradírozták volna őket. Előfordulhat, hogy a kis-erek egy idő után újra megnyílnak, és feltöltődnek vérrel.

Amit a visszerekről tudni kell

 

Sajnos itt is igaz, hogy a hölgyeknél gyakoribb a visszér mint az uraknál.Sok ember életét keserítik meg a lábakon girbe-gurba utakon szaladgáló, kitüremkedő visszerek, nem csupán esztétikai szempontból kívánatos az eltüntetésük, hisz egy teljes munkával telt nap után a visszérproblémákkal küszködő lába görcsöl, fáj, aludni is alig lehet tőle.

A keringés során a lábak felől a szívbe is vissza kell juttatni a vért. A visszafelé áramoltatás azonban nem egyszerű feladat, hisz a vért a nehézségi erővel szemben, alulról felfelé kell szállítani. Azt, hogy az elhasznált vér ne csordogáljon vissza az erekben, apró billentyűk akadályozzák meg. Ha ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, akkor a vér áramlása leromlik, és bizonyos hányada pangani kezd a vénákban. Az erekben a belsőnyomás egyre fokozódik, az érfal ennek következtében kitágul, és egyre több vizet enged át a kötőszövetekbe. A kötőszövetbe kerülő folyadékot ismerjük duzzanatokként.

Minden negyedik ember érintett

A visszér problémák az ország lakosságának negyedét érintik, ezen belül a komoly panaszokat is okozó krónikus vénás elégtelenségben a betegek 5 %-a szenved, 1 %-kuknál pedig lábszárfekély is fennáll. A lábszárfekélyes betegeknél a betegség rendszerint tartós munkaképtelenséget okoz, sok esetben súlyos egészségkárosító, életveszélyes szövődmények is felléphetnek. Kialakulásukban nagy szerepe van az öröklött hajlamnak. Ennek ellenére nem mindenkinek lesznek visszerei, akinek hajlama van rá, illetve nemcsak azoknak lehetnek, akik örökölték a hajlamot. A visszerek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha valaki elhízott, tartós székrekedése van, ha az izmai gyengék, illetve, ha olyan a munkája , hogy az ideje nagy részét íróasztal mellett vagy egyhelyben állva tölti.

A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését. Az örökletes tényező /gyenge kötőszövet/ valójában mindkét nemnél meglehet, általában mégis a nők hajlamosabbak rá. Ennek az az oka, hogy a női hormonok lazítják a kötőszöveteket. A terhesség során nagyobb a terhelés, és a hormonháztartás is megváltozik, amitől romlik a vénás keringés. A terhesség alatt kialakuló visszér is elég gyakori, ugyanis a szervezet a – szülést megkönnyítendő – kötőszövet lazító hormonokat kezd termelni. Ezzel párhuzamosan a vénák falai rugalmasabbakká vállnak, ezenkívül növekszik a szállítandó vér mennyisége kb. 20%-kal. A méhben növekvő magzat is egyre nagyobb nyomást gyakorol a hasi vénákra, aminek következtében a hasi vér megreked, a visszerek állapota romlik. Ilyenkor a problémák megelőzésére ma már kompressziós harisnyát javasolnak.

Hogyan előzhető meg a visszeresség?

Az izompumpa megfelelő működéséhez fontos, hogy ne hanyagoljuk el a mozgást. A legkedvezőbb hatásúak a kocogás, úszás, biciklizés, vagyis elsősorban a kitartást igénylő sportok.

Kneipp kúra: kedvezően hatnak a vénás keringésre a hideg-mekleg vizes lábfürdők, a víztaposás.
A helyes táplálkozás megvéd a súlyfelesleg kialakulásától, ugyanakkor javítja a vér áramlási jellemzőit, ugyanis a zsír és a fehérjetelített vér sűrűbb, így nehezebben kering. Lehetőleg több rostos és lédús ételt együnk, és inkább csökkentsük étrendünkben a húsok és a zsiradékok arányát.

Bő folyadék bevitel: napi 2,5 – 3 liter. Ez lehet gyógytea, víz, hígított gyümölcslé, mert a szeszes italok amúgy sem egészségesek.

A rendszeres székletürítést a rostdús étrenddel is elősegíthetjük. A székrekedéskor erős hasprés kedvezőtlenül befolyásolja a vénás vér elfolyását.

A magas sarkú cipők által természetellenes tartásba kényszerített láb görcsös izmai kevésbé képesek a megfelelő izompumpa működtetésére. Inkább ne hordjunk 3-4 cm-nél magasabb sarkú lábbelit!

A szénsavas pezsgőfürdő, vénagimnasztika segítenek aktiválni a vénás és nyirokkeringést, sokat enyhítenek a panaszokon.

Az agyag és gyógyföld-pakolás ödéma és gyulladáscsökkentő hatású.
Ha csak tehetjük polcoljuk fel a lábainkat. Kerüljük a keresztezett és a térdben hajlított lábtartást, és a tartós ácsorgást.

Ha mégis olyan helyre kell mennünk, ahol elkerülhetetlen a hosszas üldögélés vagy ácsorgás, inkább vegyünk fel gumiharisnyát.

Hatékonyan csillapítható a fájdalom, a lábduzzadás, az enyhébb gyulladás vény nélkül kapható készítményekkel is. A kenőcsök, a gélek azonnal enyhítik a fájdalmat és hűsítik a felületet. /pl. Lioton 100 000 gél, kellemes illatú, gyorsan felszívódik, nem hagy foltot /.

A szélütés vagy más néven agyvérzés

 

Szélütéskor az agyi erekben történik az érelzáródás, ennek következtében az agyi vérnyomás kóros mértékben csökken, az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik /agyi infarkus/ vagy vérzés lép fel / agyvérzés /, melynek következtében az agy egyes részei elhalnak. Sokan csak az agyvérzést ismerik, annak ellenére, hogy az agyi infarktus közel négyszer gyakrabban fordul elő.

A szélütés kockázati tényezői:

dohányzás,
túlzott alkohol fogyasztás,
szájon át szedett fogamzás gátlók, fizikai aktivitás hiánya,
túlsúly,
cukorbetegség,
magas koleszterinszint, magasvérnyomás-betegség,
egyes szívbetegségek, korábbi szívinfarktus, korábbi szélütés,
öröklött hajlam.

Mik a szélütés és az átmeneti agyi keringészavar figyelmeztető tünetei?

Az arc, kar, vagy a láb főleg egy oldali, hirtelen fellépő gyengesége vagy érzéketlensége.
Hirtelen jelentkező zavartság, a beszéd, vagy a beszéd megértésének a zavara.
Hirtelen fellépő egy vagy kétoldali látászavar. Hirtelen járás zavar, szédülés, az egyensúly vagy a tájékozódási képesség elvesztése. Ismeretlen eredetű, hirtelen jelentkező, kínzó fejfájás.

A tünetek lehetnek múló jellegűek, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek reggel 8 és 10 óra között, lényegesen többet, mint az éjszakai órákban.
A szélütés kezelésének legfontosabb tényezője az idő, ha a stoke-centrumba 3 órán belül beszállítják a beteget, felállítják a diagnózisát és megkezdik a szakszerű kezelését, akkor azt követően életkilátása és életminősége jelentősen javul. A diagnózis és a kezelés első lépései már a mentőkocsiban megkezdődnek. A szélütés-centrumban megfelelő műszerek, kidolgozott vizsgálati módszerek segítik a pontos diagnózis felállítását és korszerű gyógyszerek a trombus oldását.

Mi az aterotrombózis?


Az aterotrombózis megjelenés formáiról

A szív- és érrendszeri megbetegedések első fázisának, az érelmeszesedésnek a kialkulása már fiatal korban elkezdődik, a kutatások ezt bizonyítják. Később az érelmeszesedés átmegy egy súlyosabb állapotba, az aterotrombózisba, ami már az életet veszélyeztető megbetegedések formájában jelenik meg, természetesen figyelmeztető jelek mindig vannak.

Az aterotrombózis a teljes verőeres érrendszer megbetegedése. Az érelmeszesedéssel kezdődik, már fiatal korban. Először az erek falán még csak kis zsíros felrakódások figyelhetők meg, amelyek azonban az évek előrehaladtával egyre nagyobb méretűre nőnek: megvastagítják az érfalat, később bedomborodnak az érbe, így beszűkítik azt. A bedomborodást plakknak nevezzük. A plakkok felszíne sérülékeny, az azt befedő sejtréteg könnyen megsérül, esetleg felszakad. Ezt a belső érfalsérülést a szervezet igyekszik mihamarabb begyógyítani, mégpedig úgy, hogy vérlemezkékkel megpróbálja befedni. A vérlemezkék a sérült érfalhoz tapadnak, összecsapódnak és véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel belőlük.

Egyes estekben azonban az összetapadt vérlemezkékből olyan vérrög /trombus/ keletkezik, ami részben vagy egészben elzárja az eret, megakadályozza a vérkeringést. Így az ér által ellátott szerv nem kap elég oxigént, és vérhiányos állapot lép fel.Attól függően, hogy az érelzáródás hol jön létre, különböző betegségekkel találkozunk. Ha a folyamat a szív koszorúerében lép fel, akkor keletkezik az angina, vagy a szívinfarktus. Ha az agyban, akkor szélütés vagy stroke következik be, illetve perifériás artériás érszűkületről beszélünk az alsóvégtag artériáinak elzáródásakor.

A perifériás artériás érszűkület

A perifériás artériás érbetegséget az alsóvégtagok érszűkületeként szokás említeni. Enyhébb formájában járásra jelentkező lábfájdalom, lábikragörcs keltkezik, súlyosabb esetben a fájdalom már mozgás nélkül is jelentkezik. A legsúlyosabb álapotban a vérkeringés tartós és állandó csökkenése miatt fekélyesedés keletkezik a lábszáron vagy a lábfejen. Ennek további súlyosbodása vagy felülfertőződése akár a végtag amputációjához is vezethet. A végtag amputációja a legsúlyosabb lokális következmény, de a beteg életben marad!

Az infarktus és a szélütés előjelei

Kevésbé ismert, hogy az alsóvégtagi érszűkületnek még a végtagi amputációnál is súlyosabb következményei lehetnek: a szívinfarktus, a szélütés és a halál.
Az alsóvégtagi beteg érfalon ugyanúgy kitapadnak a trombociták a meszes plakkokon és elzárják az eret, mint máshol a szervezetben. Ez okozza a helyi tüneteket. Ha azonban a trombus egy része leszakad, azt a véráram tovább sodorja a szervezet más életfontosságú szerveihez. Ha ezeken a helyeken jelentkeznek a tünetek, a következmények sokkal súlyosabbak, mint a lábon tapasztaltaké. Emiatt nevezzük a végtagok érszűkületét a szívinfarktus és a szélütés előrejelzőinek.

Gyorssegély Gyomorbántalmakra


Gyorssegély gyomorbántalmakra

Nehéz ellenállni a bőséges ünnepi-ebéd, vacsora ínycsiklandó fogásainak, így miután végig élvezzük a csemegéket, gyakorta gyomorfájás, puffadás rontja el a gasztronómiai élvezet gyönyörűségét. Talán néhány tipp segít a megelőzésben és a panaszok gyógyításában

Megelőzés:
A fűszerek használata nemcsak zamatosabbá teszi az ételeket, hanem emésztést serkentő hatásuk is van, tehát ne csak paprikával, borssal ízesítsünk, hanem használjuk a köményt, borókát, gyömbért és egyéb zöldfűszereket. Jobb, ha hozzá szokunk az előételekhez, főleg az almaecetes öntettel készített salátákhoz, mert megkönnyíti a zsírok és fehérjék felbontását. Étkezés előtt a nagy lakomák alkalmával igyunk aperitifként Unikumot, a gyógynövényekből készült likőr illóanyagai szintén elősegítik az emésztést.

Panaszok népi gyógyítása:

Puffadás, hascsikarás: az evés után rágcsáljunk el néhány szál petrezselymet. A benne található illóolaj növeli a gyomor és a belek vérellátását, emellett általános anyagcsere serkentő hatású.

Túlzott jóllakottság, émelygés: A gyömbér illóolajai serkentik az emésztési folyamatokat és azonnali megkönnyebbülést okoznak. Ezért ajánlatos friss gyömbér fogyasztása.

Álmatlanság: a levendulás fürdő vagy a párna alá helyezett levendulavirágos zsák segít. A virágokból áradó illóolajok a központi idegrendszerre és a gyomorra nyugtatólag hatnak.

Savtúltengés, égő gyomor: egy pohár meleg tejben oldjunk fel öt csepp fekete köménymag-olajat /gyógynövényboltokban kapható/, és kevés mézzel ízesítve igyuk meg. A tej laktóz tartalma és a köménymag illóolajtartalma együttesen csökkentik a gyomor savtúltengését.

Google PageRank