A melanoma a legrosszindulatúbb bőrrák, de az egyéb rákos betegségek között is a legveszélyesebbek közé tartozik.
A melanomás esetek száma világszerte szaporodik, elsősorban a fehérbőrű lakosságot érinti.
Okaként az ózonréteg elvékonyodását említik, de közrejátszik a napozási szokások megváltozása, a túlzott szoláriumozás is, a barna bőr miatt. Őseink a strandoláshoz hosszú ujjú és szárú trikót viseltek, még véletlenül sem sétáltak a napon kalap és napernyő nélkül. A mezőgazdaságban dolgozók hosszú ujjú ruhában, hosszú szoknyával, hatalmas kalappal védték magukat a nap perzselő sugaraitól.
A leghosszabb hullámhosszú – több, mint 800 nm – sugaraknak melegítő hatását érzékeljük leginkább, a látható tartományba eső sugarak a 400-800 nm közötti tartományba esnek, míg a biológiai szempontból legfontosabb UV sugárzás 150-400 nm közötti hullámhosszú.
Az UV /ibolyántúli/ sugarakat tovább bonthatjuk UVC, UVB és UVA sugárzásra. A legrövidebb hullámhosszú UVC sugarakat az ózonréteg elnyeli, ezek rendes körülmények között nem jutnak le a földre nagy mennyiségben. Elsősorban az UVB felelős a napégésért, és amelyek hosszú távon bőrrákhoz vezethetnek. Az UVA sugárzást sokáig mint jótékony, barnító sugárzást emlegették. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy rendszeres UVA behatásra a bőr korábban öregszik, ráncosodik, elvékonyodik, tőle már fiatalkorban is olyan változások jelennek meg, amik egyébként csak idős korban jellemzőek. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy az UVA is hozzájárul a bőrrák kialakulásához.
Az, hogy mennyire vagyunk fogékonyak a bőrrák kialakulására, nagyban függ bőrünk típusától.
A világon hat féle bőrtípust különböztetünk meg:
I. Fehér, rendkívül világos, szeplős bőr, vörös haj: mindig leég, soha nem barnul le.
II. Fehér: világos bőr, szőke haj: általában leég, nem barnul le.
III. Fehér/Ázsiai: közepesen világos bőr, szőkés vagy barna haj: néha leég, közepesen barnul le.
IV. Világosbarna: barna bőr, sötét haj, ritkán ég le, könnyen lebarnul
V. Sötétbarna: /kreol, sötétebb bőrű rasszok/ igen ritkán ég le, nagyon könnyen lebarnul
VI. Fekete: alig ég le, erősen lebarnul.
Az egyes típusok földrajzi elhelyezkedését ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy az emberi szervezet pigmentképződéssel védekezik a napfény ellen. Napfény hatására a bőr felső rétege, a szaruréteg megvastagodik, ez négyszeresére növeli a fényvédelmet, a barna pigment termelésével pedig ez a védekezés tízszeresére nő. Ez az egyéni védekezés fehér bőrűeknél,
I.-II. bőrtípusúaknál alig jön számításba. Számukra a napozás és a mesterséges besugárzás káros. A kutatások bebizonyították, hogy a 20 év alatt elszenvedett napégés különösen hajlamosít a később kialakuló bőrrák képződésére. Jó tudni, hogy az évek során bőrünket ért UV sugárzás hatása összeadódik, és amikor bőrünk már nem képes a genetikai állományt ért károsodás javítására, kialakulnak a napfény által kiváltott maradandó károsodások, pl. a fokozott elszarusodást mutató, eleinte csak esztétikai problémát okozó növedékek, barna foltok, anyajegyek, majd rosszabb esetben a bőrrák.
A rosszindulatú bőrdaganatok különböző formáit különböztetjük meg. Vannak olyan típusú daganatok, ún. Basaliomák, amik lassan növekednek, és bár a környező szövetek igen nagyfokú roncsolásra képesek, a nyirokcsomókba, távolabbi szervekbe áttétet nem, vagy csak igen ritkán adnak. Elsősorban a fénynek kitett területeken lehet megjelenésükre számítani. A kezdetben áttetsző, gyöngyházfényű, tömött, éles szélű csomó, amelyben áttűnnek a tágult erek, szubjektív panaszt nem okoz. Hosszabb fennállás esetén közepén nem gyógyuló seb jelenik meg, sokszor csak ez vezeti el a beteget bőrgyógyászhoz. Ha a basaliomák korán megfelelő ellátásra kerülnek, kilátásuk jó.
Az elszarusodó laphámrák: növekedése gyorsabb, mind a felszín, mind a mélyebben fekvő szövetek irányába. Általában tömött tapintatú, felszínén vaskos szarumassza figyelhető meg. Szintén általában a napnak kitett területeken láthatjuk, de a nyálkahártyán is megjelenhet. Áttétet ad a környező nyirokcsomókba, ezért korai felismerése különösen fontos.
A legrosszabb indulatú bőrrák a Melanoma
Kiindulhat már meglévő anyajegyekből, de az esetek egy részében látszólag teljesen ép bőrön jelenik meg. Férfiakon valamivel gyakoribb, mint nőkön és a kilátások is rosszabbak. Ez részben a női szervezetben jelenlévő, a daganatok elleni hatást erősítő hormonális hatásoknak köszönhető. A melanoma elhelyezkedése is eltérő. Míg férfiakon inkább a törzsön, nőknél inkább a végtagokon látjuk Az anyajegyek száma is befolyásolja, hogy lesz-e valakinek melanomája . Akin nagy számú anyajegy van, annak nagyobb az esélye a bőrrák kialakulására. Férfiakon inkább a törzsön, nyakon, nőkön inkább az alsó végtagon látunk sok anyajegyet. /az anyajegyek száma pedig egyenes arányban áll az elszenvedett UV sugárzás időtartamával./