A hallással kapcsolatos problémák nagyon gyakoriak: hazánkban a lakosság 10 %-át érintik. A probléma mégsúlyosabb, ha az élet első hat hónapjában jelentkezik, ez az időszak ugyanis nagyon fontos a beszéd fejlődése szempontjából. Kísérletekkel igazolták például, hogy a japán újszülöttek hallják az „R” és az „L” hang közötti különbséget, amire egy felnőtt japán képtelen. Az első fél év végén /az első, beszédszerű artikulációik megjelenésekor/ azonban már nem képesek felfedezni az eltérést, ilyenkor már csak az anyanyelvük hangjait különböztetik meg egymástól.
Az első jelek:
Az újszülöttek mindegyike ezért már élete első napjaiban egyszerű hallásvizsgálaton esik át: a fülébe hangimpulzusokat kibocsátó érzékelőt helyeznek, amely a belső fülből érkező válaszokat fogja fel. Ha a normálistól eltérő értéket mérnek, néhány nap múlva megismétlik az eljárást, és ha ez is hasonló eredményt mutat, komolyabb audiológiai vizsgálatra kerül sor, ahol a különböző magasságú hangokra adott agyi válaszokat mérik, így állapítva meg a károsodás mértékét.
A veleszületett nagyothallás oka lehet genetikai sajátosság, fejlődési rendellenesség, születési sérülés. A nagyot halló csecsemő szellemi fejlődése érzékelhetően lelassul, a gyermek befelé fordul, nem keresi a kapcsolatot a szüleivel, nem néz a hang vagy a zaj felé.
Gyanús hurutok:
A veleszületett halláskárosodás a belső fül és a hallópálya betegségeiből ered. Ez az úgynevezett percepciós /felfogásos/ típusú halláscsökkenés. A hallásavarok másik csoportját a vezetéses típusú halláskárosodások képezik, amik akkor keletkeznek, ha a dobhártya szabad mozgása gátolt, a dobüreg légtartalma csökken, a hallócsontok mozgékonysága sérül, vagy a belső füljárat ablakainak működése nem megfelelő.
Ezek a középfülben jelentkező elváltozások lehetnek akár gyermekkori, sorozatos felsőlégúti fertőzések maradványai is: a gyakori hurutos állapot ugyanis sok esetben fülészeti szövődményt okoz.
Ilyenkor az orrmandula eltávolítása elejét veheti a gyulladás visszatérésének, így annak is , hogy ehgy idült középfülgyulladás miatta hallás károsodjon. A hurut következtében megnagyobbodott orrmandula ugyanis idült fülkürtgyulladást tarthat fent: a fül dobüregében savó gyűlik fel, és létre jön a vezetéses hallásromlás.
Egyszerű oka is lehet annak, hogy a hang nem éri el a belső fület: fülzsírtól eltömődött hallójárat, folyadék a fülben, mechanikai hatás miatt kilyukadt dobhártya, sérült fülcsontok. A zajos munkahely, a túlhangosan élvezett zene szintén halláscsökkenéshez vezetnek. A vezetéses típusú halláskárosodás kezeléssel, műtéttel orvosolható.
A korral jár:
A belső fül teljesítőképessége, így a hallás élessége az életkor előrehaladtával csökken. Az idős embereknél a hallásromlás fokozatosan megy végbe: először a magas hangok, majd lassan a mélyebbek érzékelésében következik be változás. Amennyiben nem áll be kétoldali, teljes süketség, a nagyothallás modern hallásjavítóeszközök segítségével korrigálható. A mai hallókészülékek elférnek a fülkagyló mögött, a szemüveg szárában, vagy akár a hallójáratba illeszkednek. A hallókészülékek vásárlásához audiológiai vizsgálat szükséges, a szakember kiválasztja a viselő igényeihez legjobban alkalmazkodó típust.
Tehát három csoportba sorolhatók a bajok forrásai:
1. A hang mechnikus vezetésében „felelős” szervek zavara
2. Az idegrendszer hallásban érintett része betegszik meg
3. A kétféle baj együtes fennállása
Az idegrendszert érintő bajok oka lehet súlyos zajártalom, hallás károsodást okozhatnak különböző antibiotikumok, agyérelmeszesedés, vagy a hallóideget érintő daganatok. A visszatérő középfül gyulladás is rontja a hallást, sőt a prózai fülzsírdugót sem lehet kihagyni a felsorolásból.
A kezelés a probléma típusától, mértékétől függ. A mechanikus hangvezetésben fennálló problémák általában gyógyszerrel és vagy műtéttel orvosolhatók. Műtéttel szét lehet választani az összenőtt hallócsontocskákat, ezenkívül el lehet távolítani a daganatot.
A modern, kisméretű hallókészülékeket már bármilyen fajta hallásromlás esetén alkalmazzák. A fülzsírdugót általában szakrendelőben távolítják el. Néhány esetben műtéttel „hallóvá” lehet tenni teljesen süket betegeket is: műtét során a koponya és az agyhártya megnyitásával egyenesen az agytörzsbe ültetnek be elektródát.
