A civilizációs betegségek egyre hosszabb listáját bővíti a székrekedés. Kezdetben ugyan mindössze apró kellemetlenségnek tűnik, mégsem szabad félvállról vennünk, hiszen könnyelműségünk súlyos következményekkel járhat, nőkön 20-40 %-kal gyakoribb, a 65 év feletti nők körében közel 50% a hashajtót rendszeresen szedők aránya. A betegség elsősorban az idősebb korosztályt sújtja, nőkön gyakoribb, mint férfiakon.
Leggyakrabban az ún. habituális székrekedés fordul elő, ami minden szervi elváltozás nélkül jelentkezik, és némelyeknél egész életen át fennállhat. Kezdődhet akár gyermekkorban is, kialakulásában pedig bizonyos családi körülmények és szokások játszhatnak szerepet. Legtöbbször az életmóddal kapcsolatos különféle elfoglaltságok, az állandó sietés-rohanás vagy esetleg más, pszichés tényezők elnyomják a normális székelési ingert, amely később már teljesen elmarad. A betegek ilyenkor túlzott mértékben szedik a hashajtókat, aminek hatására a spontán székelés még nehezebbé válik. Puffadásról, teltségérzésről, esetleg hasi görcsökről számolnak be.
Funkcionális székrekedésnek nevezzük azt a jelenséget, amikor a bélfal anatómiai szerkezete ugyan ép, de valamilyen megbetegedés hatására a belek működésében zavar támad. A hasi szervek problémái során szinte minden esetben számítani lehet reflexesen kialakuló bélrenyheségre, leggyakrabban mégis gyomor- vagy patkóbélfekély, gyomorsavtúltengés fennállásakor és az epehólyag megbetegedéseiben fordul elő. A különböző hormonzavarok, mint pl. a pajzsmirigy működésének zavara, a mellékpajzsmirigy túlműködése következtében létrejött magas kalciumszint, esetleg a D-vitamin túladagolás is hozzájárulhat a rendellenes bélműködéshez.
Egyéb tényezők is szerepet játszhatnak a probléma kialakulásában. Ezek közé tartozik a nem elégséges folyadékbevitel, a rosthiányos étrend és a mozgásszegény életmód is. Az elhízás vagy valamilyen krónikus megbetegedés /pl. daganatok vagy szívbetegségek/ következtében legyengült hasprés éppúgy lehet a székrekedés oka, mint ahogy a székelés során jelentkező fájdalomtól való félelem is /pl. aranyér setén is/. Különböző gyógyszerek mellékhatásaként szintén jelentkezhet renyhe bélműködés.
A belek megbetegedései közül a daganatokat kell elsősorban megemlíteni. Vastagbél daganatokra jellemző, hogy hasmenés váltakozik székrekedéssel. A székrekedés legsúlyosabb formája a bélelzáródás. Ekkor külső vagy belső okok mechanikus hatására a bélfal bénulása vagy tartós összehúzódása miatt, majd végül a bélfalrész elhalása következtében heveny hasi katasztrófa fejlődhet ki. Ilyen esetben már csak a sürgős műtéti beavatkozás segíthet.
A fentiekből következik, hogy a székrekedés legtöbbször jelentéktelen elváltozás. Megfelelő, rostdús étrenddel, folyadékbevitellel, mozgással, a naponta rendszeres időközökben megkísérelt ürítéssel, indokolt esetben hashajtók alkalmazásával jól kezelhető. Ugyanakkor a székelési szokások megváltozása, különösen a székrekedés és hasmenés váltakozása komoly, életet veszélyeztető megbetegedések egyetlen tünete is lehet. Ezért aki ilyet tapasztal, feltétlenül forduljon kezelő orvosához!