Nyilvánvaló , hogy a tüdőhólyagocskákban levő levegőnek állandóan cserélődnie kell, mert egyébként csakhamar elfogyna belőle az oxigén és megtelne szénsavgázzal. A légcserét a légzés végzi.
Belégzéskor a borda közti izmok és egyéb törzsizmok a szegycsonttal együtt feljebb emelik és így tágítják a mellkasüreget. Ugyanakkor a rekeszizom is összehúzódik, ami által a mellkas ürege lefelé tágul. Légző mozgások alkalmával a tüdők követik a mellkas tágulását, és szűkülését, -tehát nem önállóan tágulnak és szűkülnek- és ennek megfelelően a levegő a légutakon keresztül be- és kifelé áramlik.
Nyugodt légzéskor a légzések száma percenként 16, ez a szám a fokozott izommunka arányában megnövekszik és ilyenkor az egyes belégzések is mélyebbek.