Tag Archives: okai

Amit a herpeszről tudni kell: mi okozza, és hogyan védekezzünk ellene?

 

Sok ember egy-egy kiadós lakoma, jóízű étel elfogyasztását követően már tudja: jön a bűnhődés a szájzugban megjelenő kellemetlen hólyagocska formájában. Ez a velük élő, bennük lappangó herpeszvírus műve, ami mindig várja az alkalmat, hogy lecsaphasson.

A herpeszvírus-fertőzés a felnőtt vagy idősebb korosztály tagjainak 70-80%-át érinti. Legegyszerűbb változata a HSV 1, ami az ajakherpeszt okozza, sajnos ezzel a kórokozóval már gyermekkorban is találkozunk. Az emberről emberre terjedő fertőzésen általában türelmesen átesünk, csak néhány esetben idéz elő hólyagos gyulladást a szájüregben, vagy torokfájást, a nyirokcsomó megnagyobbodását – az idegdúcokban megbúvó vírustól azonban ettől kezdv nem szabadulunk. Gyomorrontás, lázas állapot, lelki trauma, stresszhelyzet, túlzott napozás hatására a herpeszvírus újra jelentkezik a szájzugban, esetlg az orrnyílásban megjelenő, fájdalmas hólyagocskák formájában. Nőknél akár a menstruáció is kiválthatja.

Az egymás mellett keletkezett, csoportos hólyagocskák kezdetben fájdalmasak, majd néhány nap múlva beszáradnak, és helyükön pörk keletkezik. Kezelés nélkül is meggyógyul kb. 8.10 nap alat, arra azonban ügyelnünk kell, hogy a sebfelület ne fetőződjön meg másodlagosan.

A gyógyulás gyorsítására hatékony készítmények, általában kenőcsök, kaphatók. Ezek hatására a herpesz az első két napban átmenetileg fellángolhat, majd hirtelen elmúlik. Akinél a betegség már előfordult, mindenképpen tartson otthon herpesz elleni kenőcsöt, hogy szükség esetén azonnal használhassa.

Ne feledjük: a gyógyszerek csupán a vírus szaporodását gátolják meg, de véglgesen nem tudják azt kiírtani a szervezetből. Megelőzésére annyit tehetünk, hogy kerüljük a mértéktelen étkezést, a nehéz, zsíros ételeket, amik kiválthatják megjelenését.
Ezek mellőzése abban is segíthet, hogy a száj nyálkahártyáján jelentkező afták képződését megakadályozzuk.

Az ún. adenovírus okozta apró, gombostűfejnyi, fájdalmas hámhiányokat helyi fertőtlenítéssel, illetve A- és C-vitamin fogyasztásával orvosolhatjuk. Mivel néhány embernél bizonyos élelmiszerek fogyasztása idézi elő, fontos, hogy ezeket kerüljék, és ahogyan a herpesz esetében is, a vitamindús, fehérjedús és zsírszegény táplálkozást részesítsék előnyben.

Milyen okai lehetnek a hajhullásnak?

 

A haj és a fejbőr problémák közül ez a betegség csoport, a hajhullás a legtágabb. A hajat és bőrt alkotó keratinsejtek az emberi test egyik leggyorsabban szaporodó sejtállományához tartoznak. Gyors képződésük miatt folyamatos tápanyag-utánpótlásra van szükségük, amit a vér biztosít. Előállításást pedig a nyirokrendszeren keresztül irányítja szervezetünk. Éppen ezért a vegetatív idegrendszert érintő bármilyen változás befolyásolhatja a keratin termelését.

Természetesen ezek a változások nem minden esetben érintik egyértelműen ezt a sejtcsoportot, ha csak az erre való hajlamot nem örököltük génjeinkben. Akkor viszont előfordulhat, hogy hosszabb ideig tartó /vagy hirtelen erős/ stressz hatására szervezetünk hajhullással, emésztési problémákkal, gyomor vagy bélfekéllyel reagál. Az erre hajlamosak szervezete ezenkívül a faggyútermeléssel, a bőr felületen jelentkező patanásokkal, alvászavarral, a hormonális egyensúly megbomlásával, étvágytalansággal, alopeciával /foltos kopaszodás/ stb. is válaszolhat a stresszre.

Az elmúlt években, évtizedben, ugrásszerűen megnőtt a stressz okozta hajhullás és alopecia száma, ráadásul ezekhez szinte minden esetben erős zsírosodás járult. Sokszor a rossz vérkeringés következtében kevesebb tápanyag jut a keratinsejteket termelő hajszemölcsökhöz, az úgynevezett papillákhoz, és ezért kevesebb keratinsejt képződik, a hajnövekedése lelassul. Sok hajszál pedig kihullik, mivel a papilla tápanyag híján nem tudja életben tartani, és az új hajkezdemények száma is csökken. Mindezek együtt hajritkulást eredményeznek, hisz több hajunk hullik ki, mint amennyit növesztünk.

Gyakran pedig a pillanatnyi szeszélyből megkezdett vagy rendszertelenül végzett fogyókúra, koplalás, böjt okozza a gondot. Ezek következtében ugyanis súlyos tápanyaghiány alakul ki a vérben, majd kb. 2 hónappal később tömeges hajhullás /telogen effluvium/ jelentkezik. Az időbeli eltolódást az magyarázza, hogy a hajhagymák elhalása után következő szarusodási folyamat 1-3 hónapig tart.

Ezek tehát a leggyakoribb okok. A tünetként jelentkező hajhullás pedig egyértelműen kezelhető, és a folyamat vissza is fordítható.

Hosszú Orsolya trichológus írása szerint:
ma már a gyógyszertárakban kapható Hair Loss kezelődobozok, használatuk egyszerű, a két hónapos kezelő idő letelte után a tünetek /hajhullás, zsírosodás/ megszűnnek. Természetesen ez csak az általános hajhullási problémákra igaz. A súlyos esetek, az alopecia és a hajritkulás hosszabb, akár 6-12 hónap gyógyulási időt is igényelnek. Ez attól is függ, mennyi hajunkat is vesztettünk el előzőleg /akár hosszú évek alatt/.

Azoknak, akik idejekorán meg szeretnék előzni a hajhullást vagy hajritkulást, a Hair Loss pH 5 sampont folyamatosan használják, 6 hónaponként 1 doboz Hair Loss erősítő kezeléssel kiegészítve, erre azért van szükség, hogy a papillák /hajszemölcsök/ biztosan megkapják azt a tápanyagmennyiséget, amelyből új hajszálakat is növeszthetnek.

Milyen problémákat okozhat az éjszakai fogcsikorgatás?

 

Nagyon kellemetlen a környezete számára, ha valaki álmában csikorgatja a fogát. Legtöbben valószínűleg csak annyi kivetni valót találnak rajta, hogy a hozzátartozók alvását zavarja, holott a „bruxizmus” komoly és gyakori probléma. Számos kellemetlenséget, hosszú idő után akár visszafordíthatatlan torzulást, állandó fájdalmat okozhat ez a jelenség.

A fogát csikorgató alvó ember állkapocsizmai görcsösen összehúzódnak. Ennek oka lehet az alsó és a felső fogsor rossz elhelyezkedése, a hiányos fogsor vagy a feszültség, idegesség.

A fogcsikorgatás károsítja a fogágyat. A fogakat tartó csontszövet fellazul, és ezek a fogak kilazulását okozhatja, a felnőttek esetében sajnos ez végleges.

Aki gyakran és hevesen csikorgatja álmában a fogát, elkoptathatja a fogzománcot is. A rendszeres, nagy erejű nyomástól még az idegeket rejtő fogbél is károsodhat. Álkapocs-izületi fájdalom alakulhat ki, sőt torzulhat az állkapocs is. A kellemetlenségekhez társul a rágóizomgörcs, a vállig kisugárzó izomfájdalom és a gyakori fejfájás is.

A fogcsikorgatás mindenképpen kezelést igényel, ezért minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. A kezelés lehet gyógyszeres vagy „éjszakai harapásemelő” alkalmazása, attól függően, hogy mi váltja ki a fogcsikorgatást.

Google PageRank