Tag Archives: szélütés

Mi is az a sztrók?

 

A XVI. században a szélütést Isten csapásának vélték. Angol megfelelője a „stroke” /=csapás/ is ebből a korból, az „Isten csapása” kifejezésből származik.

Sztrók alatt az agyi érkatasztrófát értjük. Ez az esetek 80 %-ában agyi infarktus /érelzáródás következtében az agy nem jut oxigénhez/, 20 %-ában pedig agyvérzés, ilyenkor az agy szövetébe kilépő vér okoz károsodást. Mindkét esetben ugyanazokkal a tünetekkel kell számolni. Ez a súlyos baj azonban megfelelő életmódi változtatásokkal megelőzhető.

Az agyi érkatasztrófa figyelmeztető tünetei az arc, a karok vagy a lábak hirtelen jelentkező zsibbadása vagy gyengesége /jellemzően csak fél oldalon/, a hirtelen kialakuló zavartság, az előzmények nélkül fellépő beszédzavar vagy beszédértési nehézség, illetve járászavar, ezenkívül a szédülés és az egyik vagy mindkét szem gyorsan létrejövő látászavara.

A sztrók elkerüléséért azonban lehet tenni. Az elsődleges megelőzés a kockázati tényezők kiküszöböléséből , szűréséből és kezeléséből áll. A megelőzésnek pedig része az egészséges életmódra történő nevelés, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás népszerűsítése, ezenkívül küzdelem a dohányzás és az alkoholizmus ellen. Az egyértelmű kockázati tényezők közül nem befolyásolható például a kor és a nem /a férfiak körében jóval gyakoribb a sztrók, hisz a nők addig, amíg rendszeresen menstruálnak, bizonyos védettséget élveznek a súlyosabb szív és érrendszeri betegségekkel szemben./ A kezelhető rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség.

Nagyon sokat lehet tenni az életmódbeli változtatásokkal. Nem elég csak a táplálkozást megváltoztatni, nem elég csak a dohányzásról leszokni, ezeket mind-mind együtt kell megtenni.

Az agyi érkatasztrófa okai között Matos Lajos kardiológus szakorvos a magas vérzsírszintet /koleszterin/ nevezi meg. Koleszterinszint alatt egyébként az összkoleszterin- szintet értik, de a koleszterinnek több összetevője van. Ebből az LDL-koleszterin a kedvezőtlen hatású, „rossz” koleszterin, ez okozza a problémákat, a másik összetevő a HDL- koleszterin, az úgynevezett „hasznos” koleszerin, ami kifejezetten védő hatású. Így tehát az LDL-koleszterin szintjét csökkenteni, aHDL-ét pedig növelni kellene.

Gyógyszeres kezeléssel az LDL-koleszterint nagyon jól lehet csökkenteni, a HDL-koleszterint emelni viszont igazán erélyesen még nem tudják.

Az életvitel alapvetően fontos, és léteznek olyan étrendek, amelyek önmagukban is igen jelentősen tudják csökkenteni a szélütés és az infarktus kockázatát. A sok zöldség és gyümölcs, a kevés telített /állati eredetű/ zsír fogyasztása kifejezetten jótékony hatású. Matos doktor szerint az életmódbeli változtatások semmiféle tilalmat nem jelentenek, mindent lehet enni, amit az ember megkíván, legfeljebb az arányokon kell változtatni.

A jelenlegi nemzetközi ajánlás szerint hetente két-három alkalommal érdemes halat fogyasztani, mivel a halban lévő zsírsavak védő hatásúak. Kevesebb sertés és több baromfihús fogyasztása szintén ajánlott. Ha valaki a pacalpörköltet szereti, nyugodtan eheti azt is, csak kevesebbszer, mint eddig tette, és fogyasszon többször halat, mondja a kardiológus szakorvos.
A másik alapvető fontosságú dolog a vérnyomás rendszeres ellenőrzése /legalább évente egyszer/. Ha ismételten magasabb értéket mérnek, akkor azt feltétlenül kezelni kell. Első lépésként nem a gyógyszerek segíthetnek, hanem a megfelelő étrend, a túlsúly leadása. Mérsékelni kell a konyhasó fogyasztását.

Következményekkel élethosszig
Ha már bekövetkezett a baj, rehabilitációval természetesen lehet javítani a beteg állapotán, nem is keveset. Míg azonban az infarktusban ma már általában nagyon ritkán halnak bele az emberek, és a felépülés után az esetek többségében folytatni tudják korábbi életvitelüket, addig a szélütés utáni bénulás vagy valamelyik oldal gyengesége miatt a beteg élete végéig ápolásra szorul. Ez óriási teher a betegnek, de családjának, környezetének is, az agyvérzés ezért tartozik a legsúlyosabb betegségek közé.

A szélütés vagy más néven agyvérzés

 

Szélütéskor az agyi erekben történik az érelzáródás, ennek következtében az agyi vérnyomás kóros mértékben csökken, az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik /agyi infarkus/ vagy vérzés lép fel / agyvérzés /, melynek következtében az agy egyes részei elhalnak. Sokan csak az agyvérzést ismerik, annak ellenére, hogy az agyi infarktus közel négyszer gyakrabban fordul elő.

A szélütés kockázati tényezői:

dohányzás,
túlzott alkohol fogyasztás,
szájon át szedett fogamzás gátlók, fizikai aktivitás hiánya,
túlsúly,
cukorbetegség,
magas koleszterinszint, magasvérnyomás-betegség,
egyes szívbetegségek, korábbi szívinfarktus, korábbi szélütés,
öröklött hajlam.

Mik a szélütés és az átmeneti agyi keringészavar figyelmeztető tünetei?

Az arc, kar, vagy a láb főleg egy oldali, hirtelen fellépő gyengesége vagy érzéketlensége.
Hirtelen jelentkező zavartság, a beszéd, vagy a beszéd megértésének a zavara.
Hirtelen fellépő egy vagy kétoldali látászavar. Hirtelen járás zavar, szédülés, az egyensúly vagy a tájékozódási képesség elvesztése. Ismeretlen eredetű, hirtelen jelentkező, kínzó fejfájás.

A tünetek lehetnek múló jellegűek, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek reggel 8 és 10 óra között, lényegesen többet, mint az éjszakai órákban.
A szélütés kezelésének legfontosabb tényezője az idő, ha a stoke-centrumba 3 órán belül beszállítják a beteget, felállítják a diagnózisát és megkezdik a szakszerű kezelését, akkor azt követően életkilátása és életminősége jelentősen javul. A diagnózis és a kezelés első lépései már a mentőkocsiban megkezdődnek. A szélütés-centrumban megfelelő műszerek, kidolgozott vizsgálati módszerek segítik a pontos diagnózis felállítását és korszerű gyógyszerek a trombus oldását.

Mi az aterotrombózis?


Az aterotrombózis megjelenés formáiról

A szív- és érrendszeri megbetegedések első fázisának, az érelmeszesedésnek a kialkulása már fiatal korban elkezdődik, a kutatások ezt bizonyítják. Később az érelmeszesedés átmegy egy súlyosabb állapotba, az aterotrombózisba, ami már az életet veszélyeztető megbetegedések formájában jelenik meg, természetesen figyelmeztető jelek mindig vannak.

Az aterotrombózis a teljes verőeres érrendszer megbetegedése. Az érelmeszesedéssel kezdődik, már fiatal korban. Először az erek falán még csak kis zsíros felrakódások figyelhetők meg, amelyek azonban az évek előrehaladtával egyre nagyobb méretűre nőnek: megvastagítják az érfalat, később bedomborodnak az érbe, így beszűkítik azt. A bedomborodást plakknak nevezzük. A plakkok felszíne sérülékeny, az azt befedő sejtréteg könnyen megsérül, esetleg felszakad. Ezt a belső érfalsérülést a szervezet igyekszik mihamarabb begyógyítani, mégpedig úgy, hogy vérlemezkékkel megpróbálja befedni. A vérlemezkék a sérült érfalhoz tapadnak, összecsapódnak és véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel belőlük.

Egyes estekben azonban az összetapadt vérlemezkékből olyan vérrög /trombus/ keletkezik, ami részben vagy egészben elzárja az eret, megakadályozza a vérkeringést. Így az ér által ellátott szerv nem kap elég oxigént, és vérhiányos állapot lép fel.Attól függően, hogy az érelzáródás hol jön létre, különböző betegségekkel találkozunk. Ha a folyamat a szív koszorúerében lép fel, akkor keletkezik az angina, vagy a szívinfarktus. Ha az agyban, akkor szélütés vagy stroke következik be, illetve perifériás artériás érszűkületről beszélünk az alsóvégtag artériáinak elzáródásakor.

A perifériás artériás érszűkület

A perifériás artériás érbetegséget az alsóvégtagok érszűkületeként szokás említeni. Enyhébb formájában járásra jelentkező lábfájdalom, lábikragörcs keltkezik, súlyosabb esetben a fájdalom már mozgás nélkül is jelentkezik. A legsúlyosabb álapotban a vérkeringés tartós és állandó csökkenése miatt fekélyesedés keletkezik a lábszáron vagy a lábfejen. Ennek további súlyosbodása vagy felülfertőződése akár a végtag amputációjához is vezethet. A végtag amputációja a legsúlyosabb lokális következmény, de a beteg életben marad!

Az infarktus és a szélütés előjelei

Kevésbé ismert, hogy az alsóvégtagi érszűkületnek még a végtagi amputációnál is súlyosabb következményei lehetnek: a szívinfarktus, a szélütés és a halál.
Az alsóvégtagi beteg érfalon ugyanúgy kitapadnak a trombociták a meszes plakkokon és elzárják az eret, mint máshol a szervezetben. Ez okozza a helyi tüneteket. Ha azonban a trombus egy része leszakad, azt a véráram tovább sodorja a szervezet más életfontosságú szerveihez. Ha ezeken a helyeken jelentkeznek a tünetek, a következmények sokkal súlyosabbak, mint a lábon tapasztaltaké. Emiatt nevezzük a végtagok érszűkületét a szívinfarktus és a szélütés előrejelzőinek.

Google PageRank