Tag Archives: szem

Mi is az a színtévesztés és a színvakság?

 

A színtévesztés, színvakság öröklődő betegség. Az esetek legnagyobb részében a színtévesztők a piros és a zöld színt tévesztik össze, más színt nagyon kevesen kevernek össze.

A színtévesztés az „X” /azaz a női/ ivari kromoszómához kötötten, recesszíven öröklődik, vagyis nem jelenik meg minden személynél, aki hordozza ezt a kromoszómát. A férfiak kb. 8 százaléka színtévesztő, míg a nőknél csupán 0,2 százalékos az előfordulás, vagyis míg 1000 férfi közül 80, addig ezer nőből csak 2 színtévesztő.

A színvakságnak többféle válfaja van. Színtévesztés esetén csak valamelyik alapszín / a vörös, vagy a zöld, esetleg a kék /felismerésében van zavar. A színvakság az egyik alapszín felismerésének teljes képtelensége, a színvak ember az azonos tónusú színeket nem tudja megkülönböztetni. Rendkívül ritka a teljes színvakság, amikor egyáltalán nincs színlátás.

A színvakság, magát az embert nem zavarja, kisgyerek korban nehéz észre venni. Ha a szülőben kétségek merülnek fel, a szemészeti szakrendelésen egészen egyszerű képtesztekkel tisztázható az állapot. Ezt érdemes megtenni a gyerek iskolás kora előtt, mert a tanítás során gyakran használnak színes eszközöket. Tulajdonképpen a színtévesztés nem kíván kezelést. Bizonyos esetekben azonban színszűrővel korrigálni lehet a problémát, amit szemüvegként vagy kontaktlencseként visel a „beteg”

Hogyan védhetjük a szemünket, mit tehetünk szemünk egészségének érdekében?

 

Vigyáz rá, mint a szeme világára – mondják, ha valaki nagyon félt valakit, valamit. De vajon a szemünkre tényleg úgy vigyázunk–e , ahogy megérdemli?

Sokan naphosszat számítógép előtt ülnek, vagy apró betűs szövegeket böngésznek soha el nem fogyó papírhalmokon. Aztán este pihenésképpen tovább gyötrik a szemüket a tévé bámulásával, gyenge világításnál való olvasással.

A strandokon is kevesen vesznek fel szemüveget, amikor a tűző napon süttetik magukat. Ráadásul az emberek gyakran az ár vagy a forma, márka alapján választanak napszemüveget, és figyelmen kívül hagyják, tényleg megfelelően véd-e a káros hatások ellen.
Kevés odafigyeléssel sokat tehetünk a szemromlás, a szemkárosodás ellen.

Az emberi szem alapvetően a távolnézésre van „hangolva”, így fárasztja a közel nézés. Amikor az olvasó távolságra /20-25 cm-re/ nézünk vele, komoly munkát végeznek a szemizmok. Hiába sok a feladat, ha szem fárad, pihentessük néhány percig, hunyjuk le vagy nézzünk távolra, jártassuk körül a szobában.

A számítógép előtt végzett munka köztudottan nagyon igénybe veszi a szemet, és sokféle problémát okozhat. A fáradt szem egyre kevésbé lát élesen, ezért az ember ösztönösen egyre közelebb hajol a képernyőhöz. Ezzel azonban még inkább megerőlteti a szemét, és hamarosan bekövetkezik a látásromlás. A képernyőnek ezért legalább kartávolságnyira kell lennie.

Aki olvasó szemüveget hord, ne használja a számítógéphez. A monitorhoz 70-80 cm-re beállított szemüvegre van szükség, míg az olvasószemüvegek 25 cm-en adnak éles képet.

Monitornézés közben kevesebbet pislogunk a szokásosnál, ezért ilyenkor nem előnyös a kontakt lencse viselése.

Magyarországon negyven év felett a népesség egyharmada szenved szemszárazságtól. Főleg a civilizációs ártalmak okozzák: a légkondicionálás, a légszennyezettség, a kevés alvás. Az ilyen szem védelmében elengedhetetlen a patikában vény nélkül kapható műkönny használata.

A látószervünk felépítése és működése

 

Látószervünk: a szemgolyóból és a járulékos alkotórészekből áll.

A szemgolyó: nagyjából gömb alakú képződmény, aminek három rétegből álló külső fala van, a belsejében hígabb állománnyal.
A szemgolyó falának külső rétege a fehér, rostos tömött ínhártya /sclera/, amibe elől az erősebben domború átlátszó szaruhártya /cornea/ van beleiktatva az óraüveghez hasonlóan.

A középső réteg: az érhártya bőséges vérérhálózattal.
Az érhártya elől a szaruhártya területén: függőleges állású szabad lemezzel, a szivárványhártyával végződik. Ennek közepén kerek nyílás, a pupilla /szembogár/ van.

A belső réteg: a finom recehártya /retina/, már az idegrendszerhez tartozik. Fényfelfogó idegvégződésekből, idegsejtekből és idegrostokból áll. Az idegrostok összeszedődve a látóideget alkotják, ezek a szemgolyót elhagyva az agyvelőbe futnak.

A szemgolyó belsejében: a szaruhártya és a szivárványhártya közti térben, a szemcsarnokban, majdnem víztiszta folyadék van. A szivárványhártya mögött helyezkedik el az átlátszó, rugalmas szemlencse. A szemgolyó belsejének legnagyobb részét a szemlencse mögött az igen lágy, kocsonyaszerű üvegtest tölti ki.

A szemgolyóval kívül összefüggő képletek: a szemgolyó védelmét / szemhéjak, pillaszőrök, szemöldök, könnytermelő és levezető készülék / és a szemgolyó mozgatását / szemmozgató izmok / szolgálják.

A hogyan, működik szem a szem:
Valamely tárgyból kiinduló fénysugarak a szaruhártyán, csarnokon, szemlencsén és az üvegtesten keresztül jutva az ideghártyára kerülnek, ahol a tárgy fordított állású képe keletkezik. Ez ingerületként hat az idegvégződésekre, amikből az ingerületet az idegrostok az agyvelőbe vezetik, ahol a látásérzet keletkezik. A jó látáshoz szükséges, hogy az ideghártyán éles kép keletkezzék.

A szemlencse domborúságának megfelelő változása teszi lehetővé, hogy a különböző távolságban levő tárgyakról mindig éles kép jöjjön létre. Ezt nevezzük a szem alkalmazkodó képességének. A szemgolyó belsejébe kerülő fény mennyiségét a szivárványhártya szabályozza olyan módon, hogy túl sok fény esetén szűkíti a pupillát, gyenge megvilágításban pedig kitágítja a pupillanyílást.

Google PageRank